Képviselőházi napló, 1881. VI. kötet • 1882. május 23–junius 10.

Ülésnapok - 1881-111

gg 111. országos ülés május 24. 1882. csakugyan a proletariátus felizgatható az izgatók által: hát akkor az önök első e's legfontosabb gondja az legyen, hogy a proletariátust ne szaporítsák. {Ugy van! a szélső balon.) De az önök egész gazdálkodási rendszere, az önök egész eljárása — bármelyik terén a kormányzatnak nézzük is — csak oda megy ki, hogy önök az elégületlen elemeket, a proletariátust szaporítják. És akkor, ha majd bekövetkezik az, a mit én nem óhajtok, hogy az a proletariátus csakugyan meg fog mozdulni, akkor azok a férfiak, kik a mai napra vissza fognak emlékezni, vagy azokról olvasni fognak, azt fogják mondani, hogy egyes emberek nem csinálták a forradalmat, hiszen sem egy Mazzini, sem senkisem birta azt megcsinálni, hanem megcsinálta a rósz rendszer, megcsinálta az, hogy a népeket zaklatták, zsarolták s a helyett, hogy kenyeret adtak volna, Uchatius-ágyukat adnak neki. Ha jó nevelés, a nemzeti erő jó felhasználása helyett oly kormányzatot folytatnak, hogy az emberek ezrével kénytelenek kivándorolni: akkor azt fogja constatálni a történelem, hogy a nagy izgatók nem azok voltak, a kik válságos perczekben itt a magyar törvényhozás keblében felszólaltak s azt mondották, idáig és ne tovább, hanem a kik könnyelműek és elég lelketlenek voltak arra, hogy ezen nemzetet a végromlásra vezették. (Zajos helyeslés és éljenzés a szélső' baloldalról.) Ezek után t. ház, egészen röviden a concret helyzet bírálatára kívánok áttérni, kivált azokkal szemben, miket a túlsó oldalnak admiuistratorai, szaktudósai s más ilyen specialitásai e tárgyban felhoztak. (Halljuk!) Az mondatik legelőször, hogy Bosznia és Herezegovina elfoglalása Dalmátia érdekében vált szükségessé, a mennyiben annak egy úgynevezett Hinterlandra van szüksége. Hát t. ház, a geográfia, az etnographia kivált a parlament termeiben épen olyan türelmes portéka, mint a papiros, mely a legnagyobb hazugságot épen ugy, mint a legnagyobb igazságot békésen eltűri. Tehát ezen speciális tudósok vitathatják ezen dolgot, de a kik valaha a Balkán-félsziget alakulását akár geographiai, akár etnographiai, akár bármiféle más fundamentális szempontból méltatták, látják, hogy semmi egyéb, mint világos humbug ez az egész érvelés. Herezegovina természetes helyzeténél fogva soha sem fog gravitálni az Adria felé sem közgazdasági, sem más érdekből s Bosznia még kevésbé ; mind a kettő az aegei tenger felé fog gravitálni folyton minden érdekével. Itt tehát a cardinalis tétel, mit fel szoktak állítani annak bizonyítására, hogy Dalmatia érdekében történik ama tartományok elfoglalása, absolute elesik. (igaz! Ugy van! a szélső balon.) A másik meg az, hogy köszönöm én az olyan Hinterlandot, melyDek csak az eleje van a kezemben. Hiszen azok, a kik azon népeket ismerik nem csak könyvekből, hanem közvetlen tapasztalásból, mint én, azok világosan tudják, hogy a boszniai és herczegovinai lázongó népek minden aspiratiójának Hinterlandja mindig az egész Balkán - félsziget összes szlávsága. (Igaz! Ugy van! a szélső balon.) És hogy bármily fegyveres hatalmat fognak önök oda vetni s bármily kísérleteket fognak önök tenni, főleg a milyeneket jelenleg folytatnak, azokat a tartományokat soha sem fogják megtartani. (Igazi Ugy van! a szélső baloldalon.) Már mi t. ház, hallottunk colonisatióról, messze távolról colonusok behozataláról is beszélni ; hiszen akkor mi megtagadjuk a nemzetgazdaságtan azon legfontosabb tételét, mely azt mondja, hogy a földnek egy-egy adott darabja csak bizonyos számú népet és bizonyos körülmények közt tarthat meg magának és hogy azon herczegovinai, krivosciei és montenegrói népnek sajátságos természete különösen abban fekszik, hogy a Karst terméketlen vidékein csak kevés ember férhet el és az is csakhogy kicsikarhatja a földből fentartását és mégis ragaszkodik ahhoz a helyhez, (Igaz ! Ugy van! a szélső baloldalon) önök colonisatióról beszélnek karstos vidékeken és szikla pusztákon, akkor, mikor a megtelepítésnek első feltétele, t. i. a viz hiányzik onnan. Hát méltóztassanak folytatni ezen mostani vállalatot, melynek főirányzata az, hogy a ki nem akar meghódolni, agyon kell lőni és lőjék le mind. Majd keletkeznek ott ismét uszkok, népek, a melyek ép oly renitensek lesznek, mint az előbbiek, mert ez azon tájak összes természeti tulajdonainak természetes kifolyása. Ezt colonisalni nem lehet, mert hiszen az első föltétel, a viz nincsen meg. Most t. ház, jönnek és indokolják azt az iszonyú terhet, melynek egy részét Magyarországnak kell viselni. Indokolják azzal, mint az előadó ur fennen mondta, hogy immár a lázadás el van nyomva, el vau fojtva. Nem akarom ismételni, a mi innen mondatott, hogy ez egyátalában nem áll, mert a lázadás folyton folyik, hanem egy körülményre akarom a t. ház figyelmét felhívni: szakítottak az okszerű rendszerrel, a törököknek igen ügyes és okos rendszerét semmibe sem vették, hanem neki indultak mint a régi Hofkriegsrath idején az úgynevezett concentricus hadműveletnek, intézkedtek, mint az ő műnyelvük kifejezi, concentricus hajtásokat. És ezen híres concentricus hajtás, a mivel annyira tele kürtölték Európát, a mi országunknak annyi millióba került és annak eredménye az volt, hogy ezen nagy concentricus hajtás csakugyan bejött Krivosciába és ott nem talált egy lelket sem, nem talált semmi meghódítani valót, mert a népesség ott hagyta a falvakat. Tehát ilyen