Képviselőházi napló, 1881. VI. kötet • 1882. május 23–junius 10.

Ülésnapok - 1881-110

66 110 országos üH's május 24. 1882. És én hiszem, hogy ha nem lenne elegendő sem az emberi érzet, sem a törvények iránti tisztelet arra, hogy polgártársaink oly tettektől tartózkodjanak, a minők Oroszországban előfor­dultak, akkor elég lesz annak megfontolása, hogy ily tettek nemcsak önmagukat, hanem a nemzeti becsületet is megfertőztetik. Szegeden történt gróf Ráday királyi biztossága alatt, hogy egy gonosztevő, Rózsa Sándor, nem akarván bűntársait felfedezni, midőn a vizsgáló biró min­den más módot megkisérlett, hogy őt vallomásra birja, utoljára rámutatott egy csomó német hír­lapra és igy szólott hozzá: .Látja, ezekben a német lapokban az áll, hogy Magyarországon nem lehet többé bátorságban utazni, hogy itt széltében, falun, városon, pusztán és mindenütt rablók dúlnak, szóval, hogy Magyarország egy vad barbár ország". Erre Rózsa Sándor azt kérdezte : „ Az áll azokban az újságokban ? " „ Az ! u „No hát tessék írni a tekintetes urnak" és meg­vallotta, kiderítette bűntársait. A mi egy rablóra nem tévesztette el hatását: a nemzeti becsület neve, az nem fogja érzéket­lenül hagyni a becsületes hazafiakat. Én, t. ház, ezen reményben vagyok és vol­tam eddig is és hiszem, hogy ugy a hatóságok, mint különösen a kormány meg fogják tenni kötelességüket nemcsak az irányban, hogy az izgatásokat megelőzzék, a kihágásoknak elejét vegyék, hanem azon nem várt esetre, ha valahol mégis történnék kihágás, azt a legszigorúbban megfogják fenyíttetni. Ezt kívánja a törvény, ezt kívánja az emberiség, ezt kívánja a nemzeti becsület. A t. minister ur az imént Istóczy képviselő nr interpellátiójára adott válaszában e részben megnyugtatott és én remélem, hogy ezen meg­nyugtató szavai országszerte visszhangra fognak találni. Interpellátióm igy szól (olvassa): „ínterpellátió a belügyminister úrhoz. Te­kintve, hogy a közelebb múlt napokban közbejött némely tény, illetőleg elterjedt hír izraelita polgártársainkban aggodalmat képes költeni; ámbár szeretem hinni, hogy ez aggodalom, a nép törvénytisztelete és emberséges gondolkozá­sánál fogva alaptalannak fog bizonyulni; mind a mellett nem tartom feleslegesnek kérdezni a t. belügyminister úrtól: Nem tartja-e tanácsosnak, hogy említett polgártársainkat, a személy- és vagyonbiztonság­nak s általában a törvényes rendnek bármi körülmények között leendő fentartása iránt külö­nösen is biztosítsa s őket, a mennyire* lehet, megnyugtassa?" Tisza Kálmán ministerelnök és bel­ügyminister: T. ház! Engedje meg a t ház, hogy azok után, a miket nyilvánítani szerencsém volt, igen röviden válaszolhassak Irányi Dániel t. képviselő ur interpellátiójára. (Halljuk!) Megjegyzem mindenekelőtt t. ház, hogy azon bánásmódot, melyben egy szomszéd nagy állam, izraelita lakosait részesíté, ő sem ítélheti el keményebben, mint én. Én is a XIX. századon és Európán ejtett szégyenfoltnak tekintem. (He­lyeslés.) A mi a kérdést magát illeti, ismét csak biz­tosíthatom a képviselő urat, hogy a kormányzat részéről minden meg fog történni. Óhajtandó, hogy az izgalom maga gátoltassék meg, de a képviselő úrra, mint igazságos emberre hivatkoz­hatom, hogy ez nagyon nehézzé van téve, midőn az izgatás a képviselőházból veszi kiindulását. (Ugy van! jobbfeló'l.) De azért meg fogom tenni mindazt, a mit lehet; de igen félek, hogy ha csalódnám abban, a miben ő is bízik, én is bízom: Magyarország népének józan eszében és belá­tásában, ha — mondom — ebben csalódnám, a miben — remélem nem fogok csalódni: az adott viszonyok közt a kormánynak a legtöbb esetben a megkezdett kihágás meggátlása és a bűnös megfenyítése marad fenn. De mert bizom a nép józan eszében és azt hiszem, a kellő figyelmez­tetés elég lesz a bekövetkezhető szomorú esetek elkerülésére; de ismételnem kell, nem kell az izgatást onnan indítani meg, honnan az ellen a törvény és alkotmány szellemében föllépni kell. (Helyeslés.) Elnök: A házszabályok értelmében azon kérdést teszem fel: tudomásul veszi-e a ház a ministerelnök ur válaszát? (Tudomásul vesszük!) Ónody Géza: T. ház! (Felkiáltások : Nincs joga szólani! Hdijuk! Halljuk!) Csak röviden kívánok felszólalni azért, mert Irányi t. kép­viselőtársam épen személyemre hivatkozott és személyemmel összeköttetésben tiltakozik az ellen, hogy e kérdés a párt elvi kérdésének tekintet­hessék. Én sem azon szempontból szólaltam fel, mintha pártkérdést akartam volna belőle csinálni, hanem felszólaltam okmányokkal igazolt panasz folytán a tény ellen. A két Ínterpellátió közt a különbség egyébiránt az, hogy Istóczy képviselő ur okmányokon alapuló panasz nyomán szólalt fel; Irányi képviselő ur pedig önmagától mint ügyvéd kelt ki a vád ellen. (Mozgás a szélső' baloldalon. Derültség a jobboldalon.) Elnök: Az ülést bezárom. A holnapi ülés d. e. 10 órakor fog kezdődni. (Az ülés végződik 3 éra 10 perczkor.)

Next

/
Thumbnails
Contents