Képviselőházi napló, 1881. VI. kötet • 1882. május 23–junius 10.

Ülésnapok - 1881-120

120. országos ttléi jsams 9. 18S2. 393 előadásában foglalt ellentétek az 8 előadására, j nem pedig személyére vonatkoznak. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a szavazás. Kérdem: El­fogadja-e a t. ház a kérvényi bizottság javaslatát, igen vagy nem? Ha ez el nem fogadtatik, akkor következik Herman Ottó képviselő ur ellenindít­ványa. Mielőtt a kérdéseket feltenném, méltóztas­sanak meghallgatni a beadott határozati javas­latokat. Duka Ferencz jegyző (olvassa). Elnök: A kik a kérvényi bizottság hatá­rozati javaslatát elfogadják, méltóztassanak fel­állani. (Megtörténik.) A többség elfogadja, ennél­fogva Hermáim Ottó képviselő ur határozati javaslata elesett. Gr. Pejacsevich Tivadar jegyző' (olvassa a 11. sor jegyzék 11—13. szám alatti kérvényeket, melyekre nézve a kérvényi bizottság javaslata el­fogadtatván, olvassa): A czeglédi általános ipar­egylet az ipartörvény több rendelkezését módo­síttatni kéri. Berzeviczy Albert előadó: A kérvényi bizottság határozati javaslata következő: Ezen kérvény a házszabályok 175. §-a értelmében bejelentetvén, a ház 146. sz. a kelt határozatá­hoz képest a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi ministernek adatik ki. Verhovay Gyula: T. ház! Tudom, hogy a háznak e tekintetben határozata van és igy indítványt nem nyújthatok be e kérvény mellett, hanem csak egyszerűen azért szólalok fel, hogy a t. kereskedelmi minister ur figyelmébe ajánljam e tárgyat. Annyiszor volt már megbeszélve e kérdés mind a házban, mind a házon kivül, hogy tisztában lehet magával a kormány az ügy el­intézésére nézve. A minister ur legközelebb Po­lonyi képviselő ur interpellatiójára kijelentette, hogy majd benyújtja a törvényjavaslatot, mikor kész lesz. Én azt hiszem, hogy a három hónap, mely előttünk áll, tökéletesen elégséges lesz arra nézve, hogy mindjárt az ülés elején nyújtsa be az erre vonatkozó törvényjavaslatot. Annál in­kább fel kívánom erre hivni a t. kereskedelmi minister ur figyelmét, mert nem tagadhatom, hogy a kereskedelmi minister ur minden, még a legapróbb kérdésekben is, figyelemmel szokta a tárgyat tanulmányozni és igyekszik valamit tenni. Ez egyszer tagadhatatlan. Az az iparos osztály az, a mely évek hosszú során át küzd saját existeutiájáért; ez az osztály az, a melyért nem történt törvényhozásilag semmi, ez az osz­tály az, mely folytonosan, congressusokon, nép­gyűléseken, törvényhatósági határozatokban küz­dött a mellett, hogy ügyei rendeztessenek: azt hiszem, hogy a kormány kötelességét teljesííi, ha a jövő ülésszakban alkalmat nyújt a törvény­hozásnak, hogy ezen kérdést valahára rendezze. Elnök: A kérvényi bizottság javaslata értel­mében a kérvény a földmívelés-, ipar- és ke­reskedelmi ministernek adatik ki. Gr. Pejacsevich Tivadar jegyző (olvassa a kérvényi bizottság jelentésének 16—20. sz. a. kérvényeit, melyekre nézve a kérvényi bizottság véleménye észrevétel nélkül elfogadtatott). Elnök: E szerint a 17-ik sorjegyzékben foglalt kérvények letárgyalva lévén a mai napi­rendből hátra vannak még az interpellátiókra adandó válaszok; előbb azonban Csernatonyi képviselő ur fogja megtenni az általa sürgősnek zet interpellátiót. Csernatony Lajos: T. ház! Folyó hó 4-én Fiúméban, éjjel, nem nagy számban, de csoporto­sulások történtek, a melyeknél Starcsevicset éltetve „Le Magyarországgal" és hasonló kiabá­lásokkal jártak az utczán; összeütközések is voltak, nem akarok nagyítani, kismérvű össze­ütközések. A mi komolyabb, az történt Susak nevű helységben, melyet Fiúmétól csak egy hid választ el. Ott ugyanezen emberek másokkal összejőve, egy ház elé mentek, melynek lakója és tulajdonosa egy fiumei polgár, névszerint Martiale Malle. Ezen polgár háza előtt, hogy ezen kifejezéssel éljek, macskazene - félét adtak, elkezdtek kövekkel dobálni, próbálták az ajtót ablakokat felfeszíteni, szóval bizonyos megroha­nási kísérletet tettek. Erre ezen ur némelyek szerint puskát vett elő, de én azt hiszem revolver volt, mert nyolczor lőtt a levegőbe, hogy figyel­meztesse az őrséget, ha közelben van, hogy jöjjön segítségre. Hanem nem jött senki s mikor a garázdálkodók megunták a dolgot, elvonultak. Ilyen provoeáló jelentek egy vagy más alakban, az utóbbi időben nem ritkán fordulnak elő. Ennek előtte kevés idővel épen egy hajó is érkezett Fiúméba, mely hajó ellen insultálások történtek, épen akkor mikor egy magyar kirán­dulás volt Fiúméban. Más hasonló scenák kisebb­nagyobb mérvben az újabb időben majd minden, nap fordulnak elő. Én nem akarom ezek előfordulását általában a horvátoknak tulajdonítani, hanem a horvátok egy töredékének, mely magának Horvátország­nak legnagyobb ellensége, az úgynevezett Star­csevics-pártnak. De legyen bárki azok szerzője, lehetetlen, hogy a kormány azokat megtűrhesse, illetőleg, hogy Horvátországnak magának a kor­mánya azokat elnézhesse és teljes erővel ne igye­kezzék azokat meggátolni. (Igaz! Ügy van!) Ennélfogva bátor vagyok az igen t. minister­elnök úrhoz azon kérdést intézni, hogy van-e tudomása hivatalosan — mert másként minden­esetre vau tudomása neki is — de hivatalosan van-e tudomása ezen tényekről, illetőleg az em­lített megrohanási tényről ?

Next

/
Thumbnails
Contents