Képviselőházi napló, 1881. VI. kötet • 1882. május 23–junius 10.

Ülésnapok - 1881-119

268 119. országos tlés junlas 9. 1882. kezeteknek is tulajdoníttattak. Épen azért! r. ház, kegyes engedelmével, mivel én nem vall hanem tettei után itélem meg az embert, nem vallási szempontból fogom megkísérteni elbíráld, hogy miért nem tartom megengedhetőnek az orosz zsidók bevándorlását, (Halljuk! a szélső "baloldalon.) Azonban, t. ház, hogy ezt tehessem, lékeli szállanom a theoria, az elvont tantételek magaslatáról, mert tény, hogy mindaddig, míg a magasban fenn botorkálunk, nem vehetjük észre, mire tanítanak a praxis, a tapasztalat, ha szántszéndékkal nem hunynánk szemet előtte. Csak a praxis, a szomorú tapasztalat az, t. ház, mely megtanít minket arra, hogy mi a létért való küzdelem. És én, t. ház, épen a humanismus és liberalismus elveivel nem tudom sehogy sem összeegyeztetni azt, hogy az Oroszországból kivándorló zsidókat beeresszük hazánkba akkor, midőn saját honfitársaink a nyomor miatt tömegesen kivándorolnak. (Igazi Ugy van! a szélső"haloldalon.) Á valódi humanismus, a liberalismus elveivel nem tudom összegyezíetnie azt, hogy idegen ország kivándorlóit igyekezzünk segíteni akkor, midőn épen a rossz kormányzat miatt vagyunk kénytelenek saját hazánkfiainak, saját honfitársainknak segély után esdő kezét egész ridegen visszautasítani. (Ugy van! a szélsőbalon.) A valódi humanismus és liberalismus elveivel nem egyeztethető össze, hogy mindaddig, míg Romániában végpusztulásnak és eloláhosodásnak induló fajrokonainkat, ä csángókat sem vagyunk képesek visszatelepíteni, a liberalismus álarcza alatt magunk nyissuk meg hazánk területének kapuját egy oly nép előtt, melyet mint összeférhetetlent, mint türelmetlent űz ki Oroszország kebeléből. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ha a statistikát nézzük t. ház,. megdöbbenünk a felvilágosítástól, melyeket elénk tár. A statistikai adatok szeriut az összes zsidóság léts zárna 7—8 millió. Ebből Európára esik 4 millió zsidó. A legtöbb van Oroszországban, még pedig Orosz-Lengyelországban, a hol a zsidóság a lakosság 13%-át teszi. Oroszország többi részeiben 3% zsidóság van. Oroszország után következik Ausztria-Magyarország 4—5% zsidóval, utána Románia 2%-al. Európa többi államaiban csak néhány ezerre megy azok száma, a kik magukat nemzetüktől elkülönítve zsidóknak nevezik. Méltóztassék már most meggondolni t. ház, mi lesz a magyar nemzetből, ha az Oroszországból kivándorló zsidóság elárasztja e hazát. Tessék elhinni, pontról pontra ki lehetne mutatni, évtizedről évtizedre be lehetne bizonyítani, hogy Lengyelország szomorú sorsát nemcsak a visszavonás, nemcsak a lengyel főurak hazaárulása okozta, hanem azon furfangos és agyafúrt politika is, melylyel a muszka kormány oly összeférhetlek és tűrhetetlen elemeket telepített a lengyelek közé. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Azonban legyen bármikép t. ház, azt hiszem, hogy azok, a kik a humanismus és a liberalismus elveire hivatkozva, óhajtják az orosz zsidók bevándorlását, nem fogják tagadhatni, az előadó ur és a ministerelnök ur sem tagadhatják, hogy az az államintézmény, melyet mi is irigyelhetünk Amerikától, mindenesetre humánusabb és liberálisabb, mint a mi monarchikus kormányformánk. S daczára annak, a repubíicanus Amerika azon pillanatban, melyben észrevette, hogy a chinaiak bevándorlása veszélyes reájuk nézve, egy perczig sem habozott, hanem meghozta a törvényt, mely a chinaiak bevándorlását megakadályozza. (Tetszés a szélső baloldalon.) Hasonlítsuk össze t. ház a chinait az orosz zsidóval. (Halljuk! a szélső baloldalon.) A chinai békés, türelmes, emberszerető, igényei szerények, a mellett nagy hajlammal bír a tanulásra, a munkában pedig kitartó. Az orozs zsidó tűrhetetlen, összeférhetlen, hátramaradó. Mig a chinai versenyt dolgozik az óriási testalkatú szerecsennel, az orosz zsidó a prodactiv munkára képtelen. A chinai szívesen vállalkozik a legalacsonyabb munkára, milyen az utczaseprés és a rongyszedés. No, a rongyszedéstől az orosz zsidó sem igen fogna idegenkedni, A chinai szerény igényekkel bir és saját hazája czikkeivel elégítik ki. A chinai tehát mint fogyasztó hasznos, de mint termelő nem azt Az orosz zsidó ennek az ellenkezője. Az orosz zsidó sem nem termel, sem nem fogyaszt annyit, hogy nemzetgazdaságilag számot tenne. A chinai műveltsége alacsony fokon áll, Amerika alkotmányát nem ismeri s külön államot képez az áliamban. Az orosz zsidó szintén műveletlen és ha ide be találnának jönni, ép oly külön kasztot képeznének nálunk az államban, minőt a chinaiak képeznek Amerikában. A chinainak kedvencz foglalkozása a csempészet, az orosz zsidónak a csempészet mellett legnagyobb hajlandósága van az orgazdaság és az uzsoráskodásra. (Ügy van! a szélső baloldalon.) A chinainál ragaszkodás és hűség ismeretlen erény. Hogy az orosz zsidó ragaszkodó-e, hű-e, nem tudom, annyi azonban tény és azt kényrelen lesz Wahrmann Mór képviselő ur is elismerni, hogy bizonyosan nem háborodott volna fel ellenük annyira Oroszországban a közvélemény, ha ugy viselték volna magukat, mint egy assimilálódäsra képes fajnak viselnie kell magát ott, a hol hazát talál. (Ugy van! a szélső baljelöl) De nem folytatom tovább t. ház, röviden kifejtettem, miért nem tartom megengedhetőnek az orosz zsidók bevándorlását; igyekeztem ki-