Képviselőházi napló, 1881. VI. kötet • 1882. május 23–junius 10.

Ülésnapok - 1881-117

223 !17. országos ülés jouius 6 13s2. csak azon munkák fognak végrehajtatni, a melyeket a Temes-Béga völgyi társulat annak idejében a maga programmjába felvett, az által ez a vidék vízmentesítve nem lesz; nem lesz pedig azért, mert azon vizszerkezet, a melyről itt szó van, két fő folyónak árvizeitől szenved: az egyik a Temes, a másik a Béga és a mostani viszonyok szerint, a Mária Terézia óta folytonosan az állani kezelése alatt volt Bégá- csatorna nem képes a maga saját, t. i. a Béga árvizeit levezetni. És minthogy a társulat és a kormány is mindig azt tartotta, hogy ezen csatornának szabályozása, átalakítása az állam feladata, mely a kormány által hajtandó végre és minthogy ennélfogva ezen csatorna átalakítását a társulat a maga programmjába fel sem vette, most ott azon eset forog fenn, hogy a társulat mentesíti ugyan árterületét a Temes kiöntései ellen, de ugyanazon területek, melyek a Temes kiöntésétől mentesittettek, elöntetnek a Béga árvizei által. Ha tehát a kormány javaslata csak arra szorítkozott volna és csak azt vette volna fel a maga programmjába, a mit a társulat vett föl, vagyis csak a Temes - Béga völgyi társulat ügyeinek állami kezelésbe átvételét indítványozta volna és nem egyattal a Béga-csatorna átalakítását is,ép ugy nem ért volna czélt, a mint hogy a társulat a maga munkáinak végrehajtása által czélt nem érhet. Egészen hasonlóan áll a dolog a belvizekre vonatkozólag. A kik az ottani vidék viszonyait ismerik, tudják, hogy a felső-torontáli vidék a Marosnak és Tiszának árja ellen a Maros és Tisza mentén felépített védtöltések által védve van ugyan, de minthogy a belvizek levezetéséről, melyek ott egész kis folyókat képeznek és Aranka és Galaezka név alatt ismeretesek, nem történt gondoskodás, ennek folytán oly területek is, melyek részint a felső-torontálmegyei társulat által, részint a temes-bégavölgyi társulat által az árviz kiöntése ellen meg lettek védve, a belvizek által szenvednek és belvizek által helyeztetnek minden évben viz alá. De összefüggésben áll a szóban forgó munkákkal a torontáli töltések visszahelyezésének kérdése is. Mert meggyőződésem szerint és mindazoknak meggyőződése szerint, kik Í840 óta a Tisza-szabályozással foglalkoztak, az kétségbevonhatatlan szükségparancsolta követelmény, hogy a töltések, melyek annak idején még a Tiszaszabályozás megkezdése előtt igen rendetlenül építtettek, most megigazíttassanak, mert az lehetetlen, hogy oly jelentékeny folyó árvizeinek lefolyására oly viszonyok, mint ott léteznek, hogy t. i. mig néhol a töltések távolsága kilométerekre terjed, máshol 150 méternyire szorul össze, az árvizek lefolyására legnagyobb akadályokat ne képezzenek. Egyébiránt nem arról van szó, hogy az egész töltésvonal helyeztessék vissza Szegedtől egészen Titeiig, hanem csak arról, hogy azok a töltések, melyeknek vonalozása annak idején minden terv nélkül történt és melyek sok helyütt szorulatokat képeznek, ugy megigazíttassanak, hogy ezen szorulatok jövőre megszüntettessenek és ez által az árvizek lefolyása könnyittessék. Csak ha ezen munka megtörtént, lesz azon vidék, melyről itt szó van, a Tisza áradásait illetve, a töltésszakadások ellen biztosítva. Arra, hogy Bánhidy t. képviselő ur ezen törvényjavaslatot apró törvényjavaslatnak nevezte, talán nem is szükséges reflectálnom. Teljesen jogosultnak találom ugyan azon ellenvetését, hogy egy ily fontos, egy ily nagy feladatot tartalmazó és jelentékeny költséget igénylő törvényjavaslat oly későn terjesztetett elő. De hogy valaki ezen törvényjavaslatot apró törvényjavaslatnak nevezte és hogy valaki közülünk azt mondotta volna, hogy azon törvényjavaslat nem nagy feladatokat karolna fel, arra én nem emlékszem, sőt ellenkezőleg épen Bánhidy igen t. képviselő ur emlékezhetik azon vitákra, melyek a közlekedési bizottság keblében folytak és láthatta, hogy ezen törvényjavaslatra nagy súlyt fektettünk. Áttérek most aGrecsák igen í. képviselő ur észrevételeire s jelesül azokra, miket felhozott arra nézve, hogy a temes-bégavölgyi társulat által végrehajtott munkák nem biztosították az árvizek ellen az illető teriileteket. Erre már részben megfeleltem az által, hogy kifejtettem, hogy ha azon munkák, melyeket a temes-bégavölgyi társulat a maga programmjába felvert, akár a társulat, akár a kormány által végre fognak is hajtatni, azért még azon terület nem lesz ármentesítve, hanem szükség vau még azon többi munkák végrehajtására is, melyeket a kormány ezen törvényjavaslatban felsorolt. A mi különösen azon kérdést illeti, mert mindaz, a mit a tervezetre nézve G-recsák képviselő ur mondott, lényegében erre vonatkozik, hogy a kormány hajlandó-e elővenni és reactiválni a Karas-tervezetet, méltóztassék megengedni, hogy röviden előadjam ennek lényegét és a közte és a már végrehajtott terv közötti különbséget. A Temes-folyót a Dunától egy vízválasztó választja el, mely azon alsó vidéken meglehetősen alacsony, ugy hogy egy bizonyos ponton, tudniillik Karas-nevü patak irányában átvágható és ezen átvágás és a Karas medrének felhasználásával a Temes vize a Danába vezethető mostani folyásánál sokkal rövidebb vonalban és így természetesen sokkal nagyobb eséssel. Eléretnének ez által némely egyéb czélok is, melyek között legnevezetesebb az, hogy az alibunári mocsár vizei, melyeknek a Temes