Képviselőházi napló, 1881. VI. kötet • 1882. május 23–junius 10.
Ülésnapok - 1881-116
116. j&rszigos filé? junius 5. 1882. 207 Én, midőn interpellatiómat megtettem, abból indultam ki, hogy miután Magyarországon e társadalmi élet fejlődése egy olyan intézményt alkotott, mely intézménynek — a t. minister ur már több ily helyet említett — rendkívül üdvös voltát el nem ismerni lehetetlen, azt t. i., hogy azon szerencsétlen elzüllött elemeknek, a melyek akármi oknál fogva munkakerülők és jóformán, hogy igy fejezzem ki magamat — az ördög párnáján töltik idejüket, hogy azoknak társadalmi nton valami ut és mód nyujtassék, hogy rendhez vagy munkához szokjanak, de ne tekintessenek mindjárt oly btíntevőknek és bűnösöknek, a milyeneknek most már a fennálló törvénykönyvünk qualificálja őket, a mennyiben őket nem javító intézetekbe, hanem börtönökbe utasítja. Már pedig tudjuk, hogy mai börtönrendszerünk mellett hová fognak azok tétetni, a kiknek nincs más bajuk, mint az, hogy munkakerülők. Oda fognak tétetni a rablók, a zsiványok közé. Itt van azon eset, a mely figyelmünket különösen felhívja, hogy valóságos iskolát nyitunk azon szerencsétleneknek, a kik a lopást még nem tudják, ott azonban megtanulják, hogy tudják, hogy azután néhány nap, néhány hónap múlva mit kell tenniök életük fentására. Épen az volt a czél, mely engem interpellátióm megtételére vezérelt, hogy a büntető törvénykönyvnek ezen szakasza módosíttassák ugy, hogy a magyar társadalomnak ezen szép intézménye ne pusztuljon el. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) íme a t. minister ur is beismeri, hogy nem csak nálunk, de másutt, különösen Németországban és Ausztriában is ezen eszme a létestilés stádiumában van. Nálunk megvan ez az intézmeny, En azért megvártam volna, hogy a t. minister azt fogja mondani, hogy sietni fog, hogy ez az intézmény minél előbb visszaadassék az életnek. A t. minister ur nem ezt a con8equentiát vonja el Németország és Ausztria példájából, hanem azt mondja, hogy alakítsuk át egy más intézményuyé, tehát ezen intézmény ftindatióját, a fundálok akarata ellenére hasznáb juk fel, a mi pedig még az alapítás fogalmának és az alapítók jogának is némileg elleue szól. Ennélfogva én részemről, t- ház, nem lehetek kielégítve ezen válasz által, mert azt nem értem el, a mit ^óhajtottam, hogy t. i. a t. miniöter ur a törvénykönyv kérdéses szakaszának módosítását, ill etőleg az arra való törekvést megígérte volna. Hogy az illető intézményt miképen kívánják átalakítani, ahhoz nekem szavam nincsen, mert az illetők fognak határozni felette. Miután azonban ez volt a magyar társadalomnak egyik legszebb intézménye és miután ez most nincsen meg, pedig annak visszaállítása nem lenne nagy bonyodalmakkal összekötve, mert hiszen a törvénykönyvnek csak egy szakaszát kellene pótolni, én azt nem látom oly nagy dolognak, hogy e helyett oda hassunk, hogy az intézmény mássá aläkittassék át. Miután továbbá ezen tárgy talán még mások hozzászólását is igénybe vehetné, különösen olyanokét, kik helyi tapasztalatokkal bírnak és ezen dologhoz szólani kivannak, én részemről azt kérném — nem azért, hogy ez talán a t. minister ur irányában bizalmatlanságnak vétessék, hanem kérném egyszerűen, méltóztassék a t. ház interpellatiómat a napirendre kitűzni, azután pedig tárgyalni és a kifejtendőkhöz képest a t. minister ur, habár még csak másféléve annak, hogy ezen törvénykönyv életbe lépett, de miután abban hibák fordulnak elő, talán nem fog idegenkedni attól, hogy a pótlásra megtegye a kellő lépéseket. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e tudomásul venni az igazságügyminister ur válaszát, igen vagy nem? (Felkiáltások; Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik) A többség tudomásul vette. T. ház! A legközelebbi ülések napirendjére nézve leszek bátor előterjesztést tenni. (Halljuk!) Holnap azon tárgyak volnának felveendők, melyek a mai napirendről lemaradtak, és lehetne még hozzájuk felvenni azon tárgyakat, melyek még esetleg átküldendők a főrendiházhoz. T. i. van a főrendiháznak két üzeuete. Egyik, mely a képviselőház határozatán bizonyos módosításokat kivan tétetni és mely a bizottsághoz tétetett át, a másik, mely a gyulafehérvári káptalani és kolozsmonostori conventi levéltáraknak a magyar országos levéltárral való egyesítéséről szóló törvényjavaslaton kivan némi módosításokat tenni. Továbbá felveendő lenne még a pénzügyi és közlekedési bizottságok jelentése a Maros. Tisza és Duna közt levő árterületek mentesítése érdekében teendő intézkedésekről szóló 201. számú törvényjavaslat tárgyában. A szerdai ülés napirendjére pedig kitűzhető volna Krisztinkovich Ede képviselő ur törvényjavaslatának indokolása és a kérvényeknek 16. és Í7. sorjegyzéke. Ha a holnapi ülésről valami lemaradna, az is átmenne a szerdai ülés napirendjére. (Helyesés.) A holnapi ülés d. e. 10 órakor kezdődik. Az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. a. 2 árakor.)
