Képviselőházi napló, 1881. VI. kötet • 1882. május 23–junius 10.

Ülésnapok - 1881-116

116. országos ülés jnnlns 5. 1882. 197 általános az óhaj, hogy fiatalságunknak a hadseregnél elviselhető állapotot teremtsünk magyar tisztikar szervezése által és hogy ennek elérhetése tekintetéből magyar katonai intézetek és tiszti képezdék azerveztessenek, melyekből ugy honvédségünket, mint hadseregünket, magyar szellemben és az alkotmány tiszteletében nevelt tisztekkel láthassuk el; {Ugy van! a szélső baloldalon) de engedje meg a t. előadó ur kijelentenem, hogy én sehol oly óhajtást, mely szerint a magyar fiukból németeket csináljanak', nem észleltem, hanemha az önök soraiban (Jgaz! Ugy van ! a szélső' baloldalon.) Azt mondta az előadó ur, hogy a most szervezendő alapítványi helyekre kizárólag magyar fiúk vétetnek fel s ez által a magyar elemnek a hadseregben való térfoglalása idéztetik elő. T. ház! Én félek, hogy a t. előadó ur ezen feltevége s ezen jóhiszeműsége nagyon hamar csalódássá fog átváltoztatni; hisz ez iránt a törvényjavaslatban semminemű intézkedés nincsen téve, mert az egyszerűleg a magyar korona országaiban való születés feltételeit köti ki s igy nem kell annak megítéléséhez valami nagy prudentia és jóstehetség, hogy azon alapítványi helyek a magyarszági Idegen származású Soldatenkinder, granicsárok és horvátok asilumává váilandnak (Ugy van! a szélső baloldalon) s hogy a magyar elem nem fog az által a hadseregben tért foglalni, hanem ki fog szoríttatni azon elem által, mely negyedtél század óta uralgja minden nemzeti aspiratióinkat, a mely elnyomásunknak minden időben főtényezője volt s melynek feszenghetéséért és eltartásáért 3 századon át dolgozott, verejtékezett, dolgozik és verejtékezik most is a magyar nemzet. Hoitsy t. barátom szakszerű beszédében igen meggyőzőleg mutatta ki, hogy még azon esetben, ha az alapítványi helyekre mind magyar fiak vétetnének is fel, mily szánalmas aránya mutatkoznék a mi 12-őriként szaporodó növendékünknek a 12,000 osztrák íis2ttel szemben. Ugy megismertette azon kedves osztrák modorú viszonyosságot is, mely szerint habár az osztrák hadapród-iskolák költségeinek egyharmadát mi viseljük, még sincsenek tekintettel arra, hogy a növendékek egyharmada a mi hazánkfiai közül vétessék. (Igaz! a széh'ó baloldalon.) Ezt az osztrák méltányosság mérlegelése szempontjából igen helyes volt felemlíteni, csakhogy én uay a quota szerinti járulékunkat, mint a most kért összeget csakis azon feltétel alatt lennék hajlandó megszavazni, ha az itt a hazában szervezendő magyar hadapród-iskolák felállítására és fentartására fordíttatnék. Ernuszt Kelemen képviselő ur azért fogadja el e törvényjavaslatot, mert azt csak előlegnek tartja. Másrészről nem fél a jó érzelmek elfojtásától, mert oda a magyar gentry jobb elemei fognak szerinte bevonatni. Csodálnom kell t. képviselőtársam jóhiszeműségét s azon optimismusát, miszerint annyi szomorú csalóelás után is még annyira meg tuű bízni az osztrákba és az osztráknál osztrákabb kormányunkban, hogy még bizalmi előleget is mer nekik adni. Én szinte előre merném megjósolni, hogy előlege oda fog veszni s hogy a magyar gentry jó elemei helyett egészen más gentry rósz elemei fognak ott érvényesülni. T. képviselőtársam megbízik a honvédelmi minister törvény által biztosított befolyásában és köteles eltenőrzésében, valamint abban is, hogy minden évben az országgyűlés elibe terjeszti jelentését. T. ház! Én magam is jelenlegi honvédministerünket derék, magyar érzelmű embernek tartom, a kinél a magyarka sokáig ellentállt a frakknak; (Derültség a szélső baloldalon) de fájdalom, nem tudom magamat azon reményben ringatni, hogy jelen helyzetében a rosszul szoktatott bécsi badügyrainister ur túlkapásait, ä legjobb akarattal is ellensúlyozni tudhatná. Azután az az évente beadandó jelentés sem nyújthat nekünk biztosítást, miután önök ezen törvényjavaslat által egy 10 évre szóló újabb közösügyet akarnak alkotni, a melynek pénzügyi terheit a honvédelmi minister ur évi jelentései constatálni igen, de megváltoztatni nem fogják. Most a tisztelt ház kegyes engedelmével áttérek a ma felszólalt képviselő urak beszédjeire. A honvédelmi minister ur mai beszédében azt mondja, hogy ha ő ezen a helyen ülne, ő is helyeselné a mi érveinket, de miután ott ül, nem tudja azokat elfogadni, mert ellentétben állanak a hadseregnek törvénybe iktatott egységével. A magyar hadsereg, mint említem, benn van az 1867-iki törvényben és a minister ur, ha ezen helyen ülne, hol örömest fogadnók és védelmezné ezen álláspontot, csak a meghozott törvénynek szerezne érvényt. Hoitsy képviselő urnak azt monda, hogy tízenkettős calculusával igyekezett nevetségessé tenni a törvényjavaslatot. Engedelmet kérek t. ház, ez nem komédia, hanem szomorú tragédia, a mely nemcsak egypár óráig, hanem évtizedekig tarí el és a mely igen sok keserves könnyet csal a nemzet szemébe. A minister ur nem elégszik meg azon aránynyal, a mely most van, bár, mint monda, a növendékekhez még hozzá kell számítani a mostani tiszti létszámban lévő magyar egyéneket is. De igy is szégyenletes arány fog kitűnni, mert az, hogy 12,000 osztrák tiszt közt van 8—900 magyar tiszt, ez nem egyenjogúság, hanem alamizsna. (Igaz! a 'szélső haloldalon.) Azt mondja a minister