Képviselőházi napló, 1881. VI. kötet • 1882. május 23–junius 10.

Ülésnapok - 1881-111

111. országos ülés május 25. 18S2 95 kötve nincs, saját érdekünk szempontjából első sorban magunk leszünk jogosítva meghatározni. Nincs tehát ellentét és ha volna is, nem bírna az elmondottak után súlylyal a két szótári értelmezés közt. T. ház! Ha bővebben akarnék szólani, sokra reflectálhatnék még a képviselő ur és mások beszédeiből, de rörid kívánván lenni, megjegyzem még azt is, hogy fentartom és fenn kell tartanom, hogy ha egyszerű megbízásból ered is az oceupátió és administratió, azért ez csakugyan határozottan külön álló, külön választható és 1878 óta itt is. ezen esetben is különválasztatott a két dolog. Mert ha az administratió alatt azt akarnók érteni, hogy benne foglaltatik az összes hadügyi kiadás, akkor ellentétbe jönnénk saját törvényeinkkel és alkotmányunkkai, de ellentétbe egyszersmind a Magyarországon minden időben ismert kifejezésekkel is; sőt akkor nem tudom, miképen rendeznők viszonyunkat Horvátországgal, melynek közigazgatása a törvények szerint autonóm. No, ha a közigazgatás alatt minden értetik, a mi a hadseregre vonatkozik, hiszen akkor a törvény szerint Horvátországnak külön hadsereget kell hogy concedáljon a képviselő ur. a mihez hogy lesz-e annak idejében kedve, nem tudom, de azt igen, hogy az a mostam törvénynyel ellenkezik és magyarázatául szolgál annak, hogy minő értelme van az administratiónak és miliőnek kell lenni] az occupátiónak, a tisztán hadi actiót, hadi ténykedést involváló occupátióval szemben. [Elénk helyeslés jobbfelöl.) A képviselő azt mondja, hogy én éreztem ezt a delegátióban, mert én ott magam is administrativ szempontból magyaráztam a kaszárnyák létesíthetését. A t. képviselő ur hamisan következtetett beszédemből, de elismerem, eltérőleg sok másoknak gyakorlatától , hiven idézett, mert felolvassa azt is, hogy azt mondtam : feltéve még azt is, hogy az administratió alá esnék, a mi felett most nem akarok hivatkozni, még azon szempontból is lehetne igazolni. Tehát nem abból igazoltam, de, mint maga megmondta, főleg hadügyi szempontokból az 1867 : XII. t. ez. alapján igazoltam. Csak arra igyekeztem rámutatni, hogy még ellenkező esetben sem volna a képviselő uraknak igazuk. Ezt kötelességemnek tartottam helyre igazítani, mert szavaimért, melyeket, ugy tudom, helyesen olvasott fel, igen, de azoknak tiszta értelmével ellenkező magyarázatáért, a következményeket nem fogadom el. A t. képviselő ur visszatérve, mit, gondolom, Szilágyi t. képviselő ur beszéde folytán mondottam, visszatérve! az ő állítására, mely a területi eszmével hozta kapcsolatba a hadügyi kiadást . . . Szilágyi Dezső : Hadi beruházást! Tisza Kálmán ministerelnök : Tehát hadi beruházást — gr. Apponyi t. képviselő ur azt mondja, hogy az 1867 : XL. t. ez. 2. §-a nem szól terjeszkedésről, nem idegen területről, de szól a monarchia területének kölcsönös védelméről. Bocsásson meg, nem arról szól, hanem szól a monarchia két állama közös biztonságának megvédéséről. Vagy tehát mindaz, a mi a monarchia biztonságára vezet, azon törvény alá tartozik, vagy különben nem menekedhetnek önök azon magyarázat alól, midőn mondottam , hogy ugy értik a törvényt, hogy az ellenséget be kell várni a határon s még ha kivertük is, üldözni nem szabad, mert különben a közösség megszűnik. {Tetszés jobbfelöl.} Én épen azért, mert meggyőződésem, hogy Bosznia-Herczegovina occupátiója a monarchia biztonságának érdekében fekszik, az 1867 : XII. t. ez. alapján a deíegátiókat tartom a megszavazásra illetékeseknek. Itt gr. Apponyi Albert egy újabb érvet hozott fel. Azt mondta : „Vájjon érdekében lehet-e biztonságunknak is? hiszen tudjuk, hogy a nagy háború nem onnan fenyeget bennünket; érdekében lehet-e haderőnknek egy részét Bosznia-Herczegovinában elfoglalva tartani, hogy ngy, mint 1866-ban Olaszország miatt történt, annak csak egy része lehessen az igazi csatatéren?" T. ház! Ez nagy argumentum volna egy esetben, ha azt valaki be tudná bizonyítani, vagy csak hinni is, hogy ha Bosznia-Herczegovinában nem lennénk, az azon képviselő ur által említett nagy háború esetében déli határainkat nem lenne szükséges megvédeni. De én nem hiszem, hogy legyen ember, ki ne tudná, hogy ha csakugyan bekövetkezik az a nagy háború, akár vagyunk Boszniában, akár nem, a déli határainkat kellene katonailag biztosítani, (Ugy van! jobb felöl.) Nem tesz tehát különbséget, legfőlebb annyit, hogy ha Bosznia és Herczegovinában vagyunk, rövidebb a határvonal, melyet meg kell védelmeznünk s jobb a katonai positió. (Ugy van! jobb felöl.) A t. képviselő ur — a história iránti tisztelet miatt hivatkozom rá — azt monda, hogy ha a történelemből valóban tanulni akarnánk, akkor a velenczei birtoklás példájából raegtanulhatuók, hogy mily veszélyt rejt Bosznia és Herczegovina megszállása magában. Hát t. ház, a történelembői tanulni helyes, jó és czélszerű. De ha a végett akar az ember tanulni, hogy két tartománynak egy nagy állam testéhez való tartozásának vagy kapcsolatbahozatalának veszélyes voltára vonjon tanúságot, akkor mindkét félnek, a melyről szó van, ez esetben ugy Lombard-Vei enczének, mint egész Olaszországnak, i valamint Boszniának és Herczegovinának törté-