Képviselőházi napló, 1881. V. kötet • 1882. márczius 29–május 22.
Ülésnapok - 1881-91
9! országos ülés márczius 8L 188S. 53 visszatérítések miként számoltassanak el, ezen törvénynek következménye az, hogy akként kell elszámoltatni ok, a mint eddig történt 1867-től fogva mostanig. Azon eljárásnak, melyet a t. képviselő ur ajánl, az volna következménye, hogy a visszatérítések azon része, mely a vámjövcdelemből fizettetik, elszámoltatik, mint eddig, a közös zárszámadásban, azon része pedig, mely azontúl van, ismét a két állam zárszámadásában. Méltóztassanak meggondolni, vájjon minden egyébtől eltekintve, helyes elszámolási mód-e az, hogy az egy és ugyanazon czím alatt kiadott összeg három tárezánál számoltassák el? Ezt gyakorlatilag helytelennek és kivihetetlennek is tartom s azért kérem, méltóztassék a t. ház Szilágyi Dezső képviselő ur módosítványát el nem fogadni és az eredeti szöveget megtartani. {Helyeslés jobbfelöl:) Elnök: Fel fog olvastatni a módositvány. Duka Ferencz jegyző (olvassa): „A 3. §. második soriban ezen szavak után: „az 1881. évi" ezen szóig „elszámolandó" teendő: „költségvetésben a pénzügyi tárezában külön czím alatt elszámolandó". Szilágyi Dezső': Csak arra kérek engedelmet, hogy módosítványom felvilágosítására, a melyet nem akartam feleslegesen indokolni, mert ugyanazt a dolgot fejtettem ki az általános vitában — csak egy észrevételt tehessek a pénzügyminister ur szavaira s a t. ház méltóztassék azután dönteni belátása szerint. {Halljuk!) A pénzügyminister ur főérve az volt, hogy az 1878 : XIX. t.-ezikkből, ha nincs is ott világosan rendelkezés a fenforgó esetről, az következik, hogy az elszámolás ugy történik, mint eddig történt. Ez az egyik érv. A másik a technikai nehézségre való utalás. Én a nélkül, hogy a technikai nehézségek bővebb fejtegetésébe ereszkedném, kijelentem, hogy kötelességemnek tartottam a legilletékesebb helyen az elszámolás technikai oldala iránt meggyőződést szerezni és mondhatom s minden szakértő meg fogja ezt erősíteni, maga a pénzügyminister ur sem állította az ellenkezőt, hogy technikai akadály e tekintetben nincs arra nézve, hogy elfoglaljuk a correct álláspontot, melyet törvényeink szerint elfoglalnunk kell. A mi az első érvet illeti, magára a pénzügyminister úrra bízom megítélését annak, hogy az eddigi elszámolási módra való hivatkozás mennyiben helyes? Hiszen a restitutióra kiadott összegek eddig mindig a vámjövedelemből fedeztettek, a?on vámjövedelemből, melyet a XIX. törv.-czikk a kereskedelmi szerződés tartamára közös bevételnek nyilvánított. Hogy tehát ezen elszámolás a közös kiadások czímén történt, azt lehetett igazolni, mert a közös jövedelemből történt, melyet 10 évre a törvény világos szavakkal közös bevételnek nyilvánított. De jelenleg nem erről van szó. Olyan eset, mint a jelenlegi, még soha sem fordult elő'; ez új eset. T. i. a kijelölt alapból, a közösnek nyilvánított jövedelemből nem telt ki a restitutio; tehát a két államnak külön kell fedeznie azt saját budgetjébŐl. Csak azt akarom ebből kihozni, hogy az eddigi eljárási módra való hivatkozás, minthogy áj eset forog fenn, nem döntő érv. {Helyeslés balfelöl.) Szapáry Gyula pénzügyminister: Kétséget nem szenved, hogy új eset forog fenn annyiban, hogy a restitutio nagyobb összeget igényel, mint a mennyit kitesznek a vámbevételek. Kétséget nem szenved, hogy ez még nem fordult elő. De tény az, hogy eddig is a fogyasztási adó visszatérítése fejében fizetett összegek egy helyen számoltattak el. Részemről ennélfogva minden egyéb körülménytől eltekintve^ gyakorlatilag sem tartanám helyesnek, hogy ezen különben sem igen egyszerű dolgot még jobban complieáljuk és a fogyasztási adó visszatérítése czímén fizetett összegek külön a közös zárszámadásban és küiön a két állam zárszámadásában is elszámoltassanak. Ezen complicált szervezetnek, melyet a képviselő ajánl, az lesz következménye, hogy néhány esztendő múlva alig lenne valaki, a ki képes volna a zázszámadások tömkelegében eligazodni. Ajánlom a t. háznak az eredeti szöveget elfogadásra. {Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. Beadatott 3 módositvány, melyek egymással semmi összeköttetésben sem levén, külön kell felettök dönteni. Az első módositvány Szilágyi Dezső képviselő uré, mely szerint a második és harmadik sorban „1881-ik évi költségvetés 4-ik fejezete alatt" szavak töröltessenek és tétessék helyébe „a pénzügyi tárezában külön czím alatt elszámolandó'' stb. A kérdés az lesz, elfogadja-e a ház az eredeti szöveget Szilágyi képviselő ur módosítványával szemben? A második módositványt az előadó ur tette. E szerint a harmadik sorban az „és" szócska után beszúrandó „mind a két". A harmadik módosítványt szintén az előadó ur tette. E szerint ugyancsak a harmadik sorban a „pénzügyi tárcza fejezetének" helyett teendő „pénzügyi tárezánál (6-ik fejezet 23. czím)". Kérdem a t. házat, mélíóztatik-e elfogadni az eredeti szöveget Szilágyi Dezső képviselő ur módosítványával szemben? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, kik a szőve get Szilágyi Dezső képviseli! ur módosításával szemben fentartani kivánják, méltóztassanak felálíani. (Megtörténik.) A többség fentartja a szöveget és igy a módositvány elesett. Kérdem most a t. házat, méltoztatik-e a
