Képviselőházi napló, 1881. V. kötet • 1882. márczius 29–május 22.

Ülésnapok - 1881-108

108. országos ülés május 22. 18S2. 375 A közelebbi események és a kormány tör-' vény javaslata ma már erre is megadja a választ. " Azt követelik tőlünk, hogy rendezzük be a katona urak számára az occupált tartományokat laktanyákkal, várakkal, mú'utakkal a la Lombard­Velencze, (ügy van! a bal és szélső baloldalon.) hogy aztán ott kényelmesen etabliroztassék egy újabb granicsártelep (ügy van! a bal és szélső baloldalon.), a hol újból felüthetné fejét a katona­uralom, a hol az alkotmányellenes militarismus kénye-kedve szerint elhelyezkedhessék, (Helyeslés a bal és szélső baloldalon.) ott magát organisál­hassa s a honnét, ha eljön számára az ido, mint egykor Jellasics, a rend és a Gesammtmonarchie érdekében zúdítsa seregeit a nyugtalankodó alatt­valókra, (ügy van! Élénk helyeslés a bal és szélső baloldalon.) Ez uraim, a mi valódi boszniai horo­skopunk (Tetszés bal/elől) és ez nem agyrém, t. ház! Ez ma már egy nyiltan be nem vallott, de nem is igen tagadott és minden esetre könnyen átlátható tendentia, mely az utóbbi idők története, — a delegatiók tanácskozásai — Szlávy bukása s e minister lemondása felett nem a „Független­ség"-ben vagy az „Egyetértésiben, hanem épen a kormányhoz közel álló lapokban közzétett commentarok folytán bebizonyított ténynek tart­ható, sőt maga a ministerelnök ur sem tagadta. a mennyiben múltkori beszédének egyik passusá­ban szóról szóra igy nyilatkozik: „De t. ház, beszélnek még a reactióról, katonai uralomra vágyásról, soldatescáról. Hát t. ház, azon kö­rökben, hol, ha volna, veszélyes lehetne, sem reactio, sem katonai uralomra vágyás, sem sol­datescáról nem tudnak semmit, azonban nem vonom kétségbe, hogy vannak egyesek (Tisza Kálmán ministerelnök közbeszól: Egyesek!), kik nem bírván megbarátkozni a jelen helyzettel, sóvárognak azon korszakhoz vissza." És ezen politikában — mert a bosnyák kalandnak ez a granicsár felfogás a valódi mo­tora — van bizonyos logica, czéltudatosság kétségtelenül. E politika azonos az annexioval, (ügy van! ügy van! balfelöl.) mely egy újabb reconstructio alapján, ha máskép nem lehetne, az eddigiek helyett más, nevezetesen szláv alapokon keresi az összbirodalom helyreállítását és nagyobbo­dását. így, de csak is igy érthetni meg a bos­nyák politikát. (Helyeslés a bal és a szélső bal­oldalon.) De, t. ház, lehet-e ez a mi eszménk, a mi czélunk, a mi politikánk? ! (Nem bizony! a szélső baloldalon.) Hogy ezen veszélyes politikához bármely okból is kormányunk segédkezet nyújtott, ezért lesz nehéz, súlyos felelőssége most és az utókor előtt. (Helyeslés baljelöl.) Nehéz és súlyos lesz, mert még azzal sem fogja magát menthetni soha, hogy a nemzet köz­érzülete, mely nehéz időben és nehéz viszonyok közt az alkotmányos államférfidnak többnyire jó tanácsadója, őt egyhangúlag ne óvta volna. (Tetszés a bal és a szélső baloldalon.) T. ház! Hogy a keleti kérdés végkövetkez­ményeiben mi rejlik Magyarország számára, azt a bölcs istenek süríí fátyollal fedik el szemeink elől. A conjecturális politikának vau joga e kér­dés elemzésével foglalkozni, a reálpolitika azonban maradjon mindenekelőtt a coucret viszonyok sphaerájában s a létező dolgok felismerését tűzze ki feladatául. E concret viszonyok helyes méltatását, a létező és közvetlen veszélyek okszerű elhárítását vártuk mi a kormánytól és most e két momen­tumnak teljes compromissíója áll előttünk a bos­nyák politika képében. (Helyeslés a bal és a szélső baloldalon.) Ez a politika hív fel bennünket, hogy egy komoly elhatározással, félretéve a pártélet aprólékos diíferentiáit, mint egy ember, ugy áll­junk szembe, a veszélylyel, küzdjünk meg vele ott, a hol találjuk és harczoljuuk ellene minden fegyverrel, a mely rendelkezésünkre áll. (Élénk helyeslés a bal és szélső balfelöl.) Az országnak nagy többsége elfogadta az 1867. közjogi alapot, mert ugy gondolta, hogy ez Magyarország alkotmányosságának biztosítá­sára módot és eszközöket nyújt; de ha a nem­zet most látni kénytelen, hogy ezen alap csak egy archimedesi pont, a melyről a mi állami existentiáok sarkaiból a legkényelmesebben ki­forgatható, (Zajos helyeslés a bal és a szélső bal­oldalon) ha azt látja, hogy a mi legszentebb érdekeink egyéb jogosulatlan érdekek elől min­dig csak hátrálni kénytelenek (hel eslés a szélső baloldalon) s hogy a mi önrendelkezési jogunk, a mi törvényhozásunk már csak arra való, hogy a bevégzett tényeket alázatosan tudomásul véve, azokat in usumdelphini törvénybe iktassa (Hosszan tartó, zajos helyeslés a bal és a szélső baloldalon): akkor a nemzet bizonyosan el fogja hagyni ezen alapot, mint igy teljesen értéktelent s azon térre fog visszavonulni, a hol az abstract igazság és a merev jog alapján számolhat le jogtagadó elle­neseinkkel. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon^ Ezt jegyezze meg magának a kormány, ezt jegyezzék meg magoknak ama titkos hatalmak is. (Elénk helyeslés a bal és a szélső baloldalon.) Hogy a bosnyák politikából már most mely ut vezet ki legbiztosabban, hogy a kibonyoló­dáshoz minő politika fogna bennünket a leg­simábban eljuttatni — az iránt különbözhetnek a vélemények —azt megvallom, nem tudom ; de hogy

Next

/
Thumbnails
Contents