Képviselőházi napló, 1881. V. kötet • 1882. márczius 29–május 22.

Ülésnapok - 1881-106

308 106. országos ülés márczins 19. 1882. Elnök: Az ülést 5 perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Méltóztassanak hely őket elfoglalni; az ülést folytatjuk. Horánszky Nándor képviselő urat illeti a szó. Horánszky Nándor: T. ház! Belátom, hogy a türelem fogyatékán van és igy kénytelen vagyok felszólalásomat lehető rövidre szabni s abban kiválólag Jókai Mór t. képviselőtársam beszédével foglalkozni. (Halljuk!) Igen sajnálom, hogy ő nincsen itt, mert két kérést intéznék hozzá, a mit most egyenesen a házhoz vagyok kénytelen intézni. Az egyik kérés az, legyen kegyes a t. ház figyelemmel kisérni azon adataimat, a mely adatokra fektetve, azt hiszem, fényesen be fogom bizonyítani azt, hogy az igen t. képviselő urnak phantasiája nagyobb mesét még soha sem compillált, mint azon mesét, a melylyel ma beszédét felszerelte (Helyeslés balfelöl) és a melyre hivatkozva kijelentette, hogyha valaki sikerrel megdönti azon történeti hűséget, a melyet ő a keleti kérdésre vonatkozólag feláorolt, annak legyen igaza. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Másik kérésem az, hogy miután azt hiszem, hogy sikerrel be fogom bizonyítani azt, miszerint a képviselő ur rendkívül nagy tévedésben van a keleti bonyodalomnak ugy keletkezésére, mint lebonyolódására, hát legj^en szives igéretét ünnepélyesen beválltani és azt, a mit mondandók, igaznak tartani, beszédem resultatumát el is fogadni és helyeselni. (Helyeslés a bal- és szélső balon. Halljuk!) A t. képviselő ur visszatekintett a keleti politikának kezdettől fogva egyes részleteire és beszédét azon időpontnál kezdte, midőn a podgoritzai lázadás azon tartományokban kitört. Hát ha éu is végig tekintek a keleti politika eseményein, egészen más és sajátságos momentumokat coustatálok. (Halljuk!) Az egyik momentum, hogy be lehet bizonyítani, miszerint a keleti, akkor még nyugalmas állapotokat maga a monarchia külügyi politikája piszkálta fel. (Ugy van! a bal- és szélső balfeló'l.) A másik, mit eonstatálni és adatokkal bizonyítani lehet, hogy a kormány keleti politikája kezdettől fogva nem volt egyéb, mint tiszta foglalási és terjeszkedési politika. (Ugy van! a bal- és szélső' baloldalon.) Constatálni lehet továbbá t. ház, hogy a kormány és különösen annak elnöke, a keleti politika tekintetében sohasem adott a háznak és nemzetnek őszinte felvilágosítást. Az ő nyilatkozatai homlokegyenest ellenkeztek a tényekkel, a mi pedig csak kettőről tehet tanúságot: vagy arról, hogy a kormányelnök ur maga sem volt beavatva azon politikába, a mi súlyos kötelességmulasztás, (Élénk helyeslés a bal- és szélső balon) vagy hogy azon politika végczéljait tudta és ismerte, de azt a t. házzal közölni nem akarta. Akkor ez megbocsájthatlan könnyelműség. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Constatálni lehet végre t. ház azt, hogy keleten a bajok súlyosodtak és hogy a bekövetkezett megoldás volt a legszerencsétlenebb, mely az országot és nemzetet érhette. Igyekezni fogok ezeket bebizonyítani, mert ezek birnak befolyással Jókai Mór t. képviselő ur felszólalásának megítélésére. (Halljuk!) Először nem való az, hogy a keleti politikának első szálai a podgoritzai lázadásban lennének kereshetők, mert annak szálai messzebbre nyúlnak és az már akkor kezdődik, mikor a 24 bosnyák kereskedő Gradiskából a monarchia területére menekült és a monarchia területén a török kormány állítólagos erőszakoskodásai ellen oltalmat kerestek. Ez történt t. ház, 1873-ban. Sajátságos volt azon lázas tevékenység, melylye! monarchiánk külügvi kormánya ezen incidenst megragadta, hogy nyomban Konstantináplybau tárgyalásokat indítson meg; ezen tárgyalások részleteibe nem bocsátkozom, de egyet coustatálok hivatalos adatok alapján. Constatálom azt, hogy a konstantinápolyi kormány által e tekintetben elrendelt és consulainak közbejöttével foganatosított vizsgálat a legkisebb erőszakoskodást sem volt képes bebizonyítani. De coustatálok még egy másik dolgot és ez, azt hiszem, csattanósan fog a t. képviselő urnak szólni, constatálom azt, hogy monarchiánk consuljai és viceconsuljai voltak ott az izgatás főtényezői. (Uqy van! baljelol.) Engedje meg a t. ház, hogy az 1878-ban kiosztott úgynevezett piros könyvből egy pár táviratot felolvassuk eredeti nyelven, nehogy a fordítás hűségében valaki kételkedhessek. (Halljuk!) 1873. Julius 15-ikén — tehát nem 1873-ban és nem 1874-ben, a mely idő a podgoticzai lázadást jóval megelőzi — gr. Ludolf a következőt sürgönyözte Andrássy grófnak (Olvassa): „Gouvemeur von Bosnien telegraphirt aus Banjaluka, seine dortigen Erhebungen hätten bewiesen, dass die gegen die ottomanische Behörde vorgebrachten Beschuldigungen nur Hetzereien sind, um die Gemüther aufzuregen. Er beharrt darauf, dass unser Viceconsul sich in slavische Umtriebe eingelassen und betrachtet dessen Entfernung als dringend". Nemsokára, midőn ezen bosnyák menekültek ügye a további tárgyalások folyamán az izgatás körülményeire is kiterjeszkedett, a török külügyminister Rasid pasa egy emlékiratot nyújtott át külügyi kormányunk konstantinápolyi képviselőjének, a mely emlékirat az azon tartományokbani mozgalmakkal szoros összefüggésben állván, pa-