Képviselőházi napló, 1881. V. kötet • 1882. márczius 29–május 22.

Ülésnapok - 1881-105

105. országos ülés május 17.1882. 277 a mi hadügyi létesítés és az occupátió fentartására szükséges, mindaz az 1867: XH. t.-cz. határozata szerint már közösügy és annak tartatott mindig, a VI. t.-ez. alkotása előtt is. Ez a magyarázata a törvénynek t. ház, ellenkezik először a törvények határozott szó szerinti és logikai szerkezetével, ellenkezik a ministerelnök ur ismételt nyilatkozataival és ellenkezik a delegátiónak ünnepélyesen megvitatott és hozott haíározataival. Ellenkezik először az 1867 : XII. t.-cz. szó szerinti szerkezetével, mert azon t.-cz. szerint igenis erődítések és kaszárnyák létesítése közösügy és a delegátió által megszavazható, de hol? Csak a monarchia területén. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Egyetlenegy közösügy sincs ott, a mi oly területen volna létesítendő, mely nem a monarchia területéhez tartozik. Az oceupált tartományok nekünk külföld. Külföldi beruházások és építkezések semmi körülméiíyek között sem lehetnek közösügy. (Élénk helyeslés a balon.) És ha a t. mimsterelnök ur ebből mégis azt akarja leszármaztatni, méltóztassék reá mutatni a törvénynek azon részére, a melyből azt következteti. Hiszen, ha az állana, ha minden hadügyi kiadás Boszniában már közösügy és pedig azért, mert a occupátió fentartására szükséges, akkor, ha ottan vasutat építenének, ha azt világosan a hadsereg könnyebb szállítása, élelmezési szempontjából s túlnyomólag stratégiai okból építenék, azt is közösügynek kellene tekinteni. (ügy van! a balon) De többet mondok, ha ott ujonezozni akarnak, akkor az líjonczok felszerelése, mielőtt azok a közös hadseregbe bekebeleztettek volna, az már szintén közös kiadás lenne, pedig a ministerelnök ur csak pár hét élőit mondotta, hogy ezen országgyűléstől kell kérni a pénzt, ha az ujonezok szedésére szükséges kiadás nem telik ki ama tartományok jövedelméből. De ellenkezik azon törvény a ministerelnök nyilatkozataival és azon beszédével, melyet a boszniai törvény előterjesztésekor tartott, melyre már hivatkoztam, ellenkezik azon törvény motívumaival és szövegével és hogy az iránt ne lehessen kétség, hogy sem a ministerelnök, sem senki pártjában, sem a közös kormány, sem a delegátió sohase tekintette ugy az 1880 : VI. t.-cz. megalkotása előtt, hogy az 1867 : XII. t.-cz. szerint utak építésére, kaszárnyákra, utak készítésére, erődítésekre, a delegátiók illetékesen szavazhatnak meg összeget, én hivatkozom a delegátióknak magoknak ünnepélyes határozatára. (Halljuk /) 1879-ben, midőn az occupátió szerencsésen befejeztetett: a közös kormány előterjesztést tett a 60 milliónyi hitel felhasználásáról és ezen hiteleg felül igénybe vett 41.720,000 frtnyi összeg felhasználása iránt utólag felmentést és 5 milliónyi további összeg kiadása iránt felhatalmazást kért. Ez alkalommal megvizsgáltattak az országos bizottság albizottságaiban : hogy mire költettek el ezen összegek; kitűnt, hogy egyebeket ne említsek itt, hogy brod-serajevoi, kleck-mostarserajevoi utakat építette vállalkozók által, hogy banjaluka-doberlini vasutat helyreállította, brodzeniczai vonalon egy vállalkozó által keskeny vágánya vasutat építetett, Száván át állandó hid és összekötő vasút építését vétette foganatba, kitűnt hogy 4000 beteg, 12,300 katona, 9000 ló számára barakkokat építtetett stb. és akkor a delegátió kiküldött hadügyi albizottsága a következőkép nyilatkozott jelentésében : „Ezen kiadásokat megbírálni, hogy helyesen történtek-e vagy nem — azt mondja a bízottság — nem lehet." „De bizonyára lehet intézkedéseket tenni a jövőre, hogy a megszállás békés időszakában ne forduljanak elő a kiadások oly mérvei, oly öszszekeverései, mint a hadi aetió folyamában". És e végett néhány határozati javaslatot mutat be és azt mondja (Olvassa) : „Tekintve az occupátió kezdetén mutatkozó nehéz helyzetet és azon körülményt, hogy a teljesítmények és azok természetét elkülöníteni alig lehet : a múltra nézve tett költekezést hadügyi kiadásoknak kell tekintenünk; a jövőre nézve azonban határozottan kimoudandónak tartjuk, hogy a hadügyministernek a hadsereg élelmezése és ellátása tekintetében múlhatatlanul szükséges ideiglenes intézkedéseken túlterjeszkedni nem lehet, állandó befektetések létesítése egyáltalán nem feladata, minélfogva ilyesekre a delegátióktól hitelt igénybe nem is vehet." (Élénk tetszés a bal- és a szélső balfelöl.) És ezt a jelentést aláirta Hegedüs Sándor képviselő ur mint előadó és idősb Szögyény László mint elnök. De ez nem elég t. ház. Ugyancsak a hadügyi albizottság tanácskozás alá vette a közös ministeriumnak az 1879-ben felmerülő hadisziikségletre vonatkozó előirányzata tárgyában tett előterjesztését. Ebben az előterjesztésben is a b) csoportozat c) pontja alatt: szállások — azaz kaszárnyák, barakkok kiegészítésére, hidak és közlekedések építésére és helyreállítására 3 millió forint volt előirányozva. Ezekre nézve a hadügyi albizottság azt mondja: „Ha kénytelen volt is elismerni, hogy a hadi acüo folyama alatt a szükséges közlekedési eszközök rögtöni helyreállítása és fentartása a hadi actiónak elválaszthatlan részét és egy valóságos katonai terhet képez: viszont ellene kell mondania annak is, hogy a hadsereg elhelyezésére az elfoglalt területen bárminemű