Képviselőházi napló, 1881. V. kötet • 1882. márczius 29–május 22.

Ülésnapok - 1881-103

gge> 103. országos ülés május 15. 1882. Madarász József képviselő urnak joga van a szóhoz. Madarász József: T. ház! Ln elismerem azt, hogy a t. kormánynak csak akkor kötelessége nyilatkozni, ha vagy önmaga akar nyilatkozni, yagy e ház neki e nyilatkozatot kötelességévé teszi. En tehát, miután nem tagadhatja a t. kormány, liogy a fen forgó tárgy Magyarországot komolyan érdekli, nem tagadhatja, hogy a különvélemény előadója előadta azt, hogy a pénzügyi bizottságban is felszólittatott a kormány, adjon felvilágosítást a törvényjavaslatban kért összegre nézve, hogy mire kívánja azt fordítani, minő politikára kéri ennek megszavazását, mi az a czél, melyre a kormány törekszik, hol van az a netovább, a meddig idegen érdekekért Magyarország vérét és vagyonát könnyelműen eltékozolják, {ügy van! Ugy van! a szélső baloldal' n.) Minthogy tehát a felszólítás megtörtént, {Egy hang a, jobboldalon: Nem a, ház részéről!) megtörtént a házban egy képviselő által, én tehát a házszabályokra hivatkozva, felkérem a képviselőházat, hogy komolyan fontolóra vévén a tárgynak nagy fontosságát és már egy pár képviselő nyilatkozván is: — ha a t. kormányelnök ur netalán azon kérésemet, hogy önmagától nyilatkozzék, nem teljesítené — a ház az 1848-iki törvény értelmébeu tegye a kormányrak kötelességévé, hogy nyilatkozzék, mert ez oly komoly kérdés, melyben hogyha az ellenzék részéről csak két képviselő beszél is, illő, hogy a kormány adja elő a maga nézetét, illő, hogy tájékoztassa a nemzetet, meddig akar menni áldozatkészségének igénybevételével és melyek azon okok, a melyekért ezeket kéri; adja elő a t. kormány bármely tagja abbeli nézeteiket és politikájuknak mibenlétét, hogy meddig akarják még a nemzetet e szerencsétlen politikában vezetni, addig-e, hogy önmagát e nemzetet alkotmányában, vagyonában és vérében megsemmisítsék? (Elénk helyeslés a szélsőbalon.) Arra kérem tehát a t. házat parancsolja meg a kormánynak, hogy világosítson fel bennünket. {Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: A képviselő urak kissé több súlyt látszanak fektetni arra, hogy ezen oldalról már két képviselő beszélt. Legyen szabad figyelmeztetnem, hogy az egyik oldalról beszélt a bizottsági előadó, a másik oldalról a kisebbségi vélemény elődója (Ugy van! jobbjelöl) és rajta kivül csak egy képviselő beszélt. De különben, mint mondám, én nem vagyok képes a házszabályokat oda magyarázni, hogy bárkit e házban szólásra kényszeríteni lehessen. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Zaj a szélsü baloldalon.) Madarász József {közbeszól): Én a negyvennyolczadiki törvény alkalmazására kértem fel a házat, mely megparancsolja a kormánynak a nyilatkozást, ha a ház rendeli. {Élénk helyeslés a szélső baloldalon. Nagy zaj.) Tisza Kálmán ministerelnök: T ház! {Halljuk! Halljuk!) Nem ismerem el azon kötelezettséget, hogy minden egyes ellenzéki szónoknak külön kelljen felelnem, nem azt, hogy minden egyes képviselő kívánsága kötelezhessen a szólásra. {Elénk helyeslés a jobboldalon.) Azt hiszem, abban soha sem követtem el és nem fogok most sem elkövetni mulasztást, hogy megadjam a szükséges és kellő nyilatkozatot és czáfolatot. (Tetszés a jobboldalon.) De ha akkor, midőn már is 19 szónok van feljegyezve, nem akarok mindjárt az első után felkelni, azért senki sem hibáztathat. {Helyeslés a jobboldalon.) Biztosítom és legyenek meggyőződve, hogy nem fogok adós maradni sem a felvilágosítással, sem a válaszszák (Elénk helyeslés és tetszés a jobboldalon.) Győrffy Géza: T. képviselőház! Nekem a t. túloldal némaságával szemben eszembe jut Tompának azon mondása: „Száraz ágon, hallgató ajakkal,meddig ültök csüggedt madarak." (Derültség és taps a szélső balon. Hosszantartó zaj.) Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urakat, hogy egymást gúnyos kifejezésekkel ne illessék, (Felkiáltások a szélső balon : Classicus k'éltöből van véve! Hosszantartó zaj.) Beszéljenek a képviselő urak komolyan és higgadtan. [Mozgás.) Győrffy Géza: Nem először kisért e házban a bosnyák kisértet. Nem most először vitattatik a monarchia által követett keleti politika. Sajátságos, hogy valahányszor ez a bosnyák kérdés fel-felütötte fejét a ház tanácskozásai közepette, a viták mindig élesebbé, hevesebbé és szenvedélyesebbé váltak. Es ez természetes, inert érezzük nemcsak e házban, de érzi a nemzet e házon kivül is a követett politika végzetszerűségét, melyet a nemzet minden közviszonyaiban lát és kezdi szomorúan tapasztalni, hogy viszonyai mindinkább kedvezőtlenebbé válnak. Azért nem veheti rósz néven a t. kormánypárt, hogy ha ily alkalmakkor az általa támogatott és fentartott politika részünkről hevesebb ellenzésre talál. Az ellenzék a bosnyák politikát kezdettől fogva megtámadta és helytelenítette és ezt tenni fogja mindaddig, mig vagy sikerül önöket — mire fájdalom, semmi kilátás nincs —- eapacitálni az általuk követett politika helytelenségéről, vagy sikerül a nemzetet felrázni lethargiájából, hogy a nemzet akarata elsöpörje mint a szél a kormányokat és a pártokat, melyek ezen végzetteljes politikát fentartani akarják. (Elén •: helyeslés a szélső balon.) T. ház! Ha volt valaha kérdés, ugy ez az, melyben érzi az ellenzék, hogy a valódi közvéleményt tolmácsolja ; érzi, hogy mögötte az egész nemzet nagy zöme áll. Tudom, hogy ezzel szemben a túlsó oldalon mosolyogva fognak hivatkozni numericus többségükre. Ezt