Képviselőházi napló, 1881. V. kötet • 1882. márczius 29–május 22.
Ülésnapok - 1881-103
103. országos ülés májas IS. 1882. 223 járulni fog, az előbbi^ 18., 19,, 20., 21. és 22. pontokban körülirt előleges értekezés után kölcsönös egyezkedés által állapittatik meg B . A mi a 18—22. pontokat illeti, én nem kiváfthatom az igen t. ellenzék minden tagjától, hogy jól ismerje az 1867 :XlI. törv.-czikket, (Ellenmondás a szélső balon) de Eötvös képviselő urnak okvetlenül jól kell ismernie és azon §§-ok vonatkoznak a quotára és semmi másra. Hogy ha a t. képviselő ur kezébe veszi a törvény szövegét, melyet bátor leszek átnyújtani, meg fog abból győződni, hogy az semmi másra nem vonatkozik, mint a quótára. Feutartom tehát t. ház, azon állításomat; (Zaj szélső balról) egyúttal nagyon kérem a t. házat, ás azt hiszem,hogy a vitának érdekében áll, hogy amint én nagyon nagy figyelemmel és készséggel íogok kihallgatni mindenkit, hogy azután megtehessem észrevételeimet, azt hiszem, maguknak a t. képviselő uraknak is, kik a vitával foglalkozni akarnak, nem állhat érdekükben, hogy engem közbeszólásaik által zavarjanak ; mert azt hiszem, nagyon valószínű, hogy közbeszólások által el fogunk tereltetni mindketten azon úttól, melyen egyedül lehetséges haladnunk és ezen kérdési elfogulatlanul tárgyalnunk. (Helyeslés jobb felöl.) Ént.ház, azon álláspontból indulok ki, hogy a hadügy minden költsége közös, történjék az actió bárhol, akár a magyar korona, akár Ausztria területén, akár a megszállott tartományokban, akár Európában, akár más világrészben, az mindig közös. (Zaj balfelöl.)'. És minthogy a hadügy minden költsége közös, nem értem t. ház. hogyan remélhetik ezen boszniai törvényből az ellenkezőt kimagyarázhatni. Miről szól ezen boszniai törvény 1 Szól a közigazgatásról; és azt hiszem, szorosabban véve igy mondhatnám: szól a polgári közigazgatásról és semmi másról. (Igaz! Ugy van! jobbjelöl.) Hogy nem szól másról ezen törvény, arról meggyőződhetik először a t. ház különféle körülményekből, meggyőződhetik ha kezébe veszi azon indokolást, melylyel annak idejében ezen törvényjavaslat előterjesztetett. És másodszor meggyőződhetik arról, hogy ezen törvényben hadügyről sehol egy árva szó sincs. Már pedig engedje meg a t. ház, ha ezen törvénynyel az alaptörvényt változtatni akarta volna a törvényhozás, azt, ugy hiszem, senki sem fogja tagadhatni, világosan ki kellett, volna fejezni. De t. ház, tovább megyek. Hivatkozom magának az ellenzéknek magatartására, mit akkor tanúsított, midőn ezen törvényjavaslat, t. i. az 1880: VI. törv.-czikk a ház elé került, melyből most a delegatio illetékességi körét igyekszik magyarázni. Ezen törvény akkor igen heves megtámadások "tárgyát képezte, oly heves megtámadások tárgyát, .melyekhez képest még a maiak is szelídeknek mondhatók. És miért íámadtatott meg akkor ezen törvény ? Azért, mert az mondatott, hogy ezen törvényben a delegatiókaak hatásköre kiterjesztetik. Ezt mondotta akkor mindenki a házban, a ki e törvényt megtámadta. És mit akarnak most kimagyarázni belőle? Azt, hogy a delegatiók hatásköre általa korlátoztatott. Hát ennyire ellenkezni önmagával rövid egy pár év alatt, mégis különös. (Zaj és ellenmondás a szélső baloldalon.) Én t. ház, akkor nem osztoztam azon felfogásban, hogy ezen törvény kiterjeszti a delegatiók hatáskörét ép oly kevéssé, a mint nem osztozom ma azon nézetben, miszerint ezen törvénynyel a delegatiók hatásköre korlátoztatott volna. A delegatiók hatásköre ma is ugyanaz mint volt és én ragaszkodom azon állásponthoz, melyet akkor is elfoglalt ezen párt, melyhez szerencsém van tartozni, t. i. ezen törvény egyszerű magyarázata a közösügyí törvénynek, a mennyibea oly dolgokról intézkedik, melyekről az 1867. törvények nem intézkedhettek, mert azon ügyek még akkor nem léteztek. Csanády Sándor (közbeszól): Akkor nem volt Bosznia! Láng Lajos előadó: Ebben az egyben egy véleményen vagyunk! (Derültség jobbfelöl.) A különvéleményben azonban még van egy indok, t. i. az, hogy azért is el kell vetni ezt a javaslatot, mert semmiféle biztosítást sem foglal magában az iránt, hogy a megszállott tartományokat hajlandók volnánk elhagyni. (Halljuk!) Igen rövid leszek t. ház. A mint annak idején helyeseltem azon politikát és a mint nem csak én, hanem ezen ház egész többsége helyeselte azon politikát, mely Boszniába vezetett. . . . (Zajos ellenmondások a széhö baloldalon.) Csanády Sándor: Nem igaz! Helfy Ignácz: A többség is tiltakozott ellene! Ott a felirat! Láng Lajos előadó: Erre már volt szerencsém megfelelni és különben azt hiszem, én vagyok most a szóláson, nem a képviselő ur. (Zaj. Egy h->ng a szélső baloldalon: Mondjon igazat!) T. ház! Erre nézve többször kifejtettem nézetemet, nagyon szívesen fogok azonban erre ismét felelni. (Halljuk! jobbfelöl.) Annak idején, mikor a boszniai oeeupátió kezdődött, megengedem, hogy az ország nagy része nem helyeselte, (Nagy zaj és fölkiáltások a szélső bókon: Az egész ország!) deákkor, mikor az befejeztetett, igenis ezen háznak többsége eleinte aggódva, de később mindinkább megnyugodva helyeselte azt. (Ellenmondás szélső balfelöl.) Ez nem első eset, hogy ez történt; de történt ez azon nagy háború alkalmával is, a mely Francziaország és Poroszország közt kitört, akkor is a nemzet többségének sympathiája Franeziaország felé fordult és a nemzet többsége azt kívánta volna, hogy Franeziaország érdekében interveniáljunk; (Zajos ellenmondás a szélső balon.)
