Képviselőházi napló, 1881. V. kötet • 1882. márczius 29–május 22.
Ülésnapok - 1881-102
2Í0 102, országos ülés JBÍÍ,JIIS 13. 1882. ágotai kincstári jószágra leendő áttelepülésüket megengedtetni kérik. Berzeviczy Albert jegyző: A bizottság arról győződött meg, hogy ezen kérelem teljesítése nem csak hogy az állampénztárra hátrányos, de sőt magukra a kérvényezőkre is veszélyes lehetne és jelenleg teljesen kivihetetlen. Mintán továbbá a törvényhozás feladatát nem képezheti ily kisszerű kormányzati részletekbe beavatkozni, a bizottság egyszerűen indítványozza, hogy a kérvény a pénzügyministernek adassék ki. (Helyeslés.) Elnök: Tehát a kérvény a pénzügyministernek adatik ki. Tibád Antal jegyző (olvassa): Szilágymegye közönsége az ottani földadó kulcsot leszállittatni s a már befizetett adó megfelelő részét visszafizettetni kéri. Berzeviczy Albert előadó: Az ezen kérvényben előadott ügyállás és az arra alapított kérelem röviden a következő: Szilágymegye közönsége azt állítja, hogy mielőtt az úgynevezett partnrm, a melynek egyik részét a jelenlegi Szilágymegye is képezte, a törvényhozás által vissza csatol tátott, ezen visszacsatolás alkalmával a végrehajtási teendők a kormányra bízattak; ä törvényhozás azonban elmulasztotta ezen megyék adóügyeire nézve is intézkedni és törvényt alkotni. Ezen megyékben a földadó-provisorium életbeléptetése alkalmával a földadó-kulcs ugyanazon mértékben lett megállapítva, mint az erdélyi részekre nézve, t. i. 10%-ban. Ezen intézkedés indokát abban lelte, hogy az erdélyi részekben a kataszteri tiszta jövedelem kiszámításakor a terményárak magasabban lettek felvéve és midőn ezen számításnak helytelenségéről meggyőződött a kormány, méltányosság tekintetéből a földadó kulcsa nem mint a magyar részekre nézve, 16%-ban, hanem csak 10%-ban állapíttatott meg. 1862 ben kormányszéki intézkedés által a partium adózási tekintetben is Magyarországhoz visszacsatoltatván, ezen alkalommal a magyarországi földadóknlcs, a 16% lett ezen megyékre is kiterjesztve és ezen kiterjesztés folytán állott elő a kérvényezők állítása szerint amaz igazságtalanság, melynek következménye az adóhátralékoknak szerfölötti megszaporodása, a lakosság elszegényedése és számbeli megfogyatkozása. Az ezen kérvényben igy kifejtett tényállásra alapította Szilágymegye azon kérelmét, hogy először n, a folyó év elejétől kezdve a földadókulcs 16%-ról 10-re szállittassék le ; hogy továbbá azon adótöbblet, mely ehhez képest ezen megye által 1862 óta máig befizettetett, fizettessék vissza. Miután pedig az illető adófizetők most utólag nehezen állapíthatók meg, ennélfogva fizettessék ezen többlet a megye közönsége egyetemének, mely azt közgazdasági beruházásokra fogja fordítani. A kérvényi bizottság a kormánytól megszerzett adatok és felvilágosítások segítségével az ügyet megvizsgálván, először is kénytelen megjegyezni, hogy a kérvényezők azon állítása, mely a földadóknlcsnak Szilágymegyére nézve történt megállapítására vonatkozik, részben tévedésen nyugszik; a mi pedig a kérvényezők azon kérelmét illeti, hogy az adókulcs most megváltoztattatván, a megyére nézve leszállittassék: ezen intézkedést a kérvényi bizottság indokoltnak nem látná azon okból, mert a földadó-kataszter megállapítása amúgy is folyamatban lévén, nem sokára elkészül: czélszeníílen volna tehát, és az adókezelés megzavarására vezetne, ha az ország egyes részeire ideiglenes új adókulcs léptettetnék életbe. A mi végre azon kérelmet illeti, hogy az adótöbblet 1862 óta visszafizettessék, ez egyrészt gyakorlatilag nem eszközölhető, másrészről azon módozat, melyet a megye kér, hogy t. i. az a megye közönségének fizettessék vissza, az adózás elveivei is ellenkezik. Van azonban a kérvénynek egy része, melynek a bizottság igen nagy fontosságot tulajdonít, és melyre a kormány figyelmét különösen felhívja; az a Szilágymegyében felszaporodott adóhátralék. Erre nézve javasolja a kérvényi bizottság, hogy a kérvény és a benne foglaltak a pénzügyminister különös figyelmébe ajánltassanak é* ugyanő felhívások, hogy ez irányban a szükséges vizsgálatot eszközölvén, a fenálló szabályok keretében saját hatáskörében intézkedjék. (Helyeslés.) Ajánlom a t. háznak a bizottság határozati javaslatát, mely következőleg hangzik: (Olvassa.) „A kérvény oly felhívással adatik ki a pénzügyministernek, hogy a szilágymegyei földadó hátralékok tetemes voltára való tekintettel, ez irányban és azok okaira nézve vizsgálatot eszközöljön, és annak alapján a fennálló szabályok keretén belül saját hatáskörében megfelelően intézkedjék." (Helyeslés). Csanády Sándor: T. ház! Maga az előadó ur is elismerte, hogy a szilágymegyei polgárok, a miatt, mert igen magas adóval vannak terhelve. Ínséggel, nyomorral küzdenek, sőt azt is mondotta, hogy a kivándorlásnak egyik oka is az, mert igen magas az adó. Továbbá ugyancsak az előadó ur maga elismerte, hogy az alap, a melyre a kérvény basirozva van, csak részben téves — ha jól emlékszem ezt a kifejezést használta. — Ezeknél fogva az általam említett indokok alapján, nehogy Szilágymegye polgárai az anyagi megsemmisülés szélére jussanak, én a kérvényt igazságosnak, méltányosnak tartván, annak teljesítését kérem a háztól. Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: Tény az, hogy Szilágymegye egyike azoknak,
