Képviselőházi napló, 1881. V. kötet • 1882. márczius 29–május 22.

Ülésnapok - 1881-89

89 országos ülés márczius 29. 1882. i í kezhetik az az eset, hogy az angolországi járatok vagy azok egynémelyike az angol-orosz háború hasisa által meg fog zavartatni a nélkül, hogy az olasz, franczia, spanyol és portugál kikötőkkel az összeköttetés veszélyeztetve volna s azon eset csakugyan képzelhető nézetem szerint, hogy ezen járatok egyike vagy másika veszélyeztethetik a nélkül, hogy a járatoknak fele, illetőleg másik fele veszélyeztetve volna. A másik érdemleges argumentuma a t. előadó urnak az volt, hogy ez a pont szóról szóra át van véve az az előtt idegen társulattal kötött szerződésből és ha a képviselőház ezt akkor elfogadta, nincs ok most annak visszautasítására. Azt, t. ház, én sajátságos argumentumnak tartom, hogy ha meggyőződünk utólag arról, hogy egy előbb alkotott törvényben hibás és nem helyes intézkedés foglaltatik, föl ne használjuk az alkalmat arra, hogy az áj társulattal kötendő szerződésben e hibát kijavítsuk és hogy merő consequentiából folytassuk a hibát, a melyet a törvényhozás első alkalommal, meglehet csupa elnézésből elkövetett. Megvallom, argumentumnak ezt el nem fogadhatom különösen arról az oldalról, a hol a politikai consequentiának tana itt a jelen esetben először alkalmazíatik. {Élénk tetszés balfelöl.) Ennélfogva kérem a t. házat, méltóztassék Graal Jenő módosítványát elfogadni, a mely meggyőződésem szerint a társulat részéről is elfogadható és igy az egész ügy megfen eklését nem fogja előidézni. {Helyeslés a baloldalon.) Baross Gábor előadó : T.ház! Megvallom, hogy a czáfolat könnyűséget az előadott szempontból igen elősegíti az, ha szerény szavaimnak oly értelem tulajdoníttatik, a mely azzal épenséggel nem egyeztethető össze. Csak két észrevételre kívánok refleetálni, t. ház! Nem azt vitattam, hogy a törvényhozásnak nincs joga valamely szerződést megváltoztatni, módosítani vagy elutasítani. Ezt a theoriát, t. ház, mint a képviselő ur magát kifejezte, én nem állítottam fel, mert én csak azt mondottam, hogy azok, a kik a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadták és a kik meggondolták azt, hogy e törvényjavaslat tartalma közgazdasági tekinteteknél fogva értékkel bír, mindenesetre meg fogják engedni, hogy ha az egyik fél módosít valamit, a mi mindkét fél által létesítendő, az egymagában nem birhat törvény erővel és nem képezhet törvényhozás alkotásainak keretébe illő intézkedést. Ezt a praxist követte a t. képviselőház minden szerződés tárgyalásakor és van is mód ahhoz, hogy eltérő nézetek mellett is ezen eljárás követtessék, ha t. i. az általános vitában az objectiók megtétetnek. Ha olyan objeetio tétetik, a mely lényegét illeti a javaslátnak és módosítást tar talmaz a czélszerubb megállapodás létrehozatalára, ekkor az az általános vita alkalmával előterjeszthető és megvitatható. Ha azonban azon módosítás nem alterálja a törvény lényegét és nem is lendít a dolgon annyira, hogy annak kedvéért a szerződést esetleg újra tárgyalás alá venni indokolt volna, akkor épen nem találom praktikusnak azt, hogy a részleteknél előhozassák és kölcsönös megállapodás a felek közt erre nem lévén, az ügy egy időre legalább elhalasztassék. Én tehát semmiféle theoriát nem állítottam fel, legkevésbbé azt, a mit állítani méltóztatott és a t. ház jogkörét legkevésbbé sem akartam korlátozni. A másik, a mit méltóztatott felhozni, hogy alaptalan azon állításom, mely szerint, ha a ház ezen szerződési pontot, mely átvétetett a régi szerződésből, alkalmazta egy akkor idegen társulattal szemben, annyival inkább alkalmazhatja jelenleg a magyar társulattal szemben. Ha azon szempontból indulunk ki, t. ház, hogy helyreállítsuk azt, a mit rosznak, károsnak tartunk, teljes igaza van a képviselő urnak, nem is tennék ellene kifogást. De az én meggyőződésem szerint ezen eset nem forog fenn, mert nem győződtünk meg arról, hogy ezen szerződési pont hátrányos vagy olyan, mely érdekeinket bizonyos esetben koczkára tenné. Ennélfogva a bizottság nem is látta okát annak, hogy ezen 10. §. megváltoztatását hozza javaslatba, vagy hogy a kormányt utasíttatni kívánja, hogy annak megváltoztatása iránt a másik szerződő féllel egyezkedjék. Ezeket voltam bátor előadni csak a magam szavaim igazolására, nehogy oly értelem tulajdonittassék azoknak, mely azoknak igazi értelmével egészen ellenkezik. {Helyeslés jobbfelöl.) Szilágyi Dezső: T.ház! Én azt gondolom, hogy egyet a ház mindenesetre megkívánhat mielőtt a szerződést elfogadná, hogy azon szerződés egyik pontjának értelme felett határozottan felvilágosittassék. Ez az egy, a mit megkívántat és abban aztán az előadó ur nézetem szerin^ téved, ha azt mondja, hogy ily egyes pontokra nézve akár az értelem megmagyarázása iránti kívánságnak, akár egyes módosításnak mindig az általános vita alatt kell felhozatnia. Miért? A kinek általában ezen vállalat ellen, ezen szerződés határozatainak legnagyobb része ellen nincs kifogása, az általánosságban elfogadhatja azt; a kormánynak pedig mindenesetre kötelessége határozott felvilágosítást adni egy nézetem szerint is homályosan fogalmazott pontra nézve. Én csak azon kérdést vagyok bátor a t. minister úrhoz intézni, hogy mi voltaképen ezen pontnak értelme ? Ezen pont két alineából áll. Az elsőben azt mondja, hogy ha bizonyos vis major esetében a^társulat, bizonyos vonalokon nem járathatja