Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-71

71- országos ülés márczins 4. 1882. 55 központban irodai szükségletre és egyéb napi szükségletekre beszereztetik és melyek majdnem mind az országban állíttatnak elő, én minden évben legalább többet mint 100,000 frtot küldök ki a külföldre és nem is akarom, hogy az összeg belföldön adassék ki, mert azok nem egyebek, mint tenyészmarhák, magvak, gépek és olynemíí eszközök, a melyeket azért hozatok be évenkint, hogy egybehasonlítás utján az ide való tenyész­tést és ipart elő lehessen mozdítani. (Élénk he­lyeslés jobbfeläl.) Ezek vonatkoznak a t. képviselő ur hatá­rozati javaslatának első bekezdésére, a melynek, a mint már jeleztem, különböző részei vannak és különösen két részre oszlanak: a közös kor­mány s a delegátióra vonatkozó intézkedésre és a saját kormányunkra s talán az egész törvény­hatóságokra. Ezenkívül a t. képviselő ur határozati javaslata az egyes vállalkozó társulatokat is ugyanarra akarja kötelezni, hog}- mindent ki­zárólagosan a hazai ipar terményeiből vegyenek. Ezek az iparvállalatok tulaj donkép bizonyos szerződési viszonyban állanak az államhoz. Az olynemü iparvállalatok viszonya, melyeknek en­gedélyük van, egy erre vonatkozó törvény által állapittatik meg leginkább, a vasúti törvény által. Ha ezen határozati javaslat netalán el­fogadtatnék és az nem tetszene, még talán birói útra is mehetnének, hogy ők más módon szer­ződtek és igy nem tartoznak vele; vagy ha eleget tennének, talán előállna a házban a budget egyik tételénél valaki, hogy X. vagy Y. vasút magát sújtva érzi e határozat által s mivel neki csak itthon volt szabad készíttetni vaggonjait és sínjeit, azért többet fizetett és igy 10—20 ezer frt kár­pótlást igényel. Egyébiránt meg vagyok a felől győződve, hogy valamiképen a kezeim közt levő kimutatások azt is jelzik — e tekintben az állam­vasutat nem is említve, mint a melynek egyene­sen kötelessége e tekintetben mindent megtenni, a mit tőle méltányosan kívánni lehet'— az egyes hazai vasúti vállalatok szívesen engednek azon czélzatnak, hogy a mennyire a nélkül, hogy károsodjanak és rósz portékát szerfelett drágán vegyenek, lehetőleg saját hazai iparunkat előmoz­dítsák. Végre pedig t. ház, van ezen határozati javaslatnak egy pontja, a mely tulajdonképen az egésznek élét elveszi és ez következőleg hangzik: „Ezen általános szabály alóli kivételek." Gr. Zichy Jenő': Ez a gombostűk miatt van! (Halljuk!) B. Kemény Gábor, földmívelés-, ipar­és kereskedelmi minister: „Ezen általános szabály alóli kivételek pedig minden egyes esetben csak a kormánynak okadatolt engedélye mellett jöhessenek létre." Nem tudom, hogy a t. képviselő ur a gom­bostűk miatt vette ezt fel vagy sem? Gr. Zichy Jenő: Azok miatt! B. Kemény Gábor, földmívelés-, ipar­és kereskedelmi minister: De azt tudom, hogy ez nagyobb, mint gombostüfoknyi fon­tossággal bír e javaslatban, (Derültség jobbfeWl) mert ha ez belevétetik ugy a mint van, az egész csak annyit ér, a mint azt a minister alkal­mazza. Ha a ministernek hajlandósága, nézete, felfogása, ösztöne arra viszi, hogy kötelességét teljesítve onnan minden módon, minden helyes módon emeli hazai iparunkat, akkor nincs rá szükség. (Helyeslés a jobboldalon.) Ha pedig nem tesz eleget, ez esetben megint csak ott vagyunk, hogy valaki a képviselő urak közül felszólal, hogy ez és ez a minister külföldről veszi azt, a mit hazánk iparából is tudna fedezni. A ki­tűzött czélt el lehet tehát érni határozati javaslat nélkül is. Kissé erősen kritizáltam a határozati javas­latnak szavait; kijelentettem azonban mindjárt beszédem kezdetén, hogy igenis teljes mértékben osztozom annak szellemében. Én igyekszem, keresem azon módokat, a melyekkel hazai ipa­runkat emelni lehet, én mást nem tehetek. Miután a dolgot nem lehet oly könnyen egyszerű határozati javaslattal eldönteni, a mely határozati javaslatot egyszerű hallás után itt a képviselőházban sem elvetni, sem elfogadni helyes­nek nem tartok *, én a határozati javaslatot jelen­leg el nem fogadván, kérem azt komoly meg­fontolás és véleményes jelentéstétel^ végett a köz­gazdasági bizottsághoz utasítani. (Élénk helyeslés jobbfeWl.) Gr. Zichy Jenő: T. ház! Zárszójogommal élve legyen szabad egy pár észrevételt tennem a t. minister urnak beszédére. Elnök: A t. képviselő urnak zárszóval élni joga van, de most többen vannak szólásra fel­jegyezve és a vita nincs még berekesztve. Szalay Imre képviselő ur kivan szólani. Szalay Imre: T. ház! (Halljuk !) Nem szándékozom közgazdasági politikánknak taglalá­sába bocsátkozni. Még pedig leginkább azért nem szándékozom, mert mint ellenzéki ember azon kellemetlen-kellemes helyzetben vagyok, hogy a t. minister úrral igen sok tekintetben egyetértek és ellene más kifogásom nincs, mint azon alap, a melyen ő áll. Vele szemben azon következetlenségbe estem s hogy mint a t. ministerelnök úrra, reám is reá lehet olvasni ezelőtt két évvel mondott szavai­mat, a melyek homlokegyenest ellentétben állnak a most általam elmondandókkal. Ea ugyanis akkor még nem ismerve a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi minister urat, a ki a belügyminis­teriumtól jött át a közgazdasági unnisteriumba, megtámadtam őt mint nem szakembert. Kész-

Next

/
Thumbnails
Contents