Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.
Ülésnapok - 1881-71
íl. országos ülés márczins 4. 1882. 41 kötelességem teljesítésére. (Helyeslés a jobboldalon.) Az 1848-iki törvény azt mondja, hogy a ház magának szabályokat alkot és azok megtartását elnöke által szigorúan ellenőrizteti. Ha én most a képviselő urnak ezen polémia folytatását megengedném, nézetem szerint kötelességemet nem teljesíteném. (Helyeslés a jobboldalon.) Én mindig ki szoktam hallgatni azokat, a kik a házszabályok értelmében szóihatnak ; felkértem a képviselő urat, méltóztassék röviden szólni ha szavait helyreigazítani kívánja és én polémiát oly tárgy felett, melyet a képviselőház tegnap befejezett, lehetlen, hogy megengedjek, (Helyeslés) mert nekem szemrehányást tehetne a t. ház, minek én nem tehetem ki magamat. (Helyeslés a jobboldalon.) Tessék röviden végezni, mert különben kénytelen leszek a képviselő uríól megvonni a szót. Sárközy Aurél: Csak még pár szót kivánok mondani. Nem akarom feltenni, hogy engem kivánt sértem a t. képviselő úr, de azt mondotta beszéde végén — (Zaj) beszéde végére jövök, látván a t. túloldal türelmetlenségét — beszéde végén az mondta a t. képviselő úr — és ez már határozottan személyes kérdés: azt állítottam ugyanis, hogy a hortobágyi társulat felügyeletével ugyanazon Biharmegye törvényhatósága bízatott meg, melynek alispánja a társulat kormánybiztosa. Erre azt mondja a t. képviselő úr, hogy ilyen esetben, mikor az alispánnak, mint kormánybiztosnak működéséről van szó, talán feltételezek aniryi érzéket az alispánról, hogy nem fog maga elnökölni a közgyűlésen (Felkiáltások a jobboldalon: Nem személyes kérdés!) és azzal fejezi be beszédét, hogy ha ily esetben a kisebbség előáll, gyanúsít és minden rágalmat összehalmoz — tehát nem érthette másra, mint reám — nem fog becsületes ember találkozni, a ki ilyen társulat élére áll. T. ház! Én sohasem szoktam sértegetni valakit s azért ha reám ezékott e mondásával a t. képviselő úr, a leggyengébb kifejezéssel élve is, azt határozottan vissza kell utasítanom. Mert ismerem én is a biharmegyei t. alispán úrnak lovagias jellemét és meg vagyok győződve, hogy oly- esetben, midőn az ő érdekéről van szó, a közgyűlésen nem elnökölne. Nem állítottam s nem állította az érdekeltség sem ennek ellenkezőjét, de a mennyiben mindnyájan gyarló emberek vagyunk és a gyarló emberi tulajdonságok mindenkivel közösek, azt hiszem, megengedi a t. képviselő úr, hogy ezen igazság áll a biharmegyei bizottsági tagokra nézve is és azt hiszem, mikor oly igen népszerű és közszeretetben álló alispánról van szó, (Eláll! Eláll!) a megyei bizottság tán mégis a nélkül, hogy gyanúsítani akarnék, a sympathiák által vezéreltetve, határozataiban a rideg észnek postulatumait nem fogja egészen KEPYH. NAPLÓ 1381—84. IV. KÖTET. szem előtt tartani. Ezt tartottam szükségesnek szavaim félremagyarázása folytán és személyes kérdésben előadni, hogy úgy ne tűnjék fel, mintha olyakat állítottam volna, melyek nem valók, vagy pláne rágalmaztam volna. Elnök: Sajnálom, de ki kell jelentenem, hogy a ház türelmével visszaélni méltóztatott* Következik a kereskedelmi táreza költségvetése. Péchy Jenő jegyző (olvassa): Központi igazgatás. Rendes kiadások XVlII. fejezet 1. czím. Személyi járandóságok és dologi kiadások 740,486 frt. Wahrmann Mór előadó: Részemről a pénzügyi bizottság nevében arra kérem a t. házat, hogy a földmívelés-, ipar- s kereskedelmi minisíerium költségvetését minden változtatás nélkül elfogadni méltóztassék, minthogy a pénzügyi bizottság abban azon politikának kifejezését találja, melyet a képviselőház maga inditott meg és kezdeményezett, minthogy a nagyobb kiadások főleg a gazdaság különböző ágainak emelésére és az ipari szakoktatásra előirányozvák. A költségvetésben határozott kifejezést lel az, hogy a kereskedelmi minister úr iparkodott eleget tenni a felmerült szükségleteknek. A kiadási többletek 174,000 frtra rúgnak. A pénzügyi bizottság ezeket is elfogadásra ajánlja. (Helyeslés jobbfelöl.) Gr. Zichy Jenő: T. képviselőház! Hazánk közgazdasági fejlődésének megítélésénél nagy súlyt kell fektetni az országos fizetési mérlegre és ennek az ipar- és kereskedelmi minister tárczájának költségelőirányzata tárgyalásánál van leginkább helye. Nemzetgazdáink tudtommal nem készítettek még oly összeállítást, a melyből ezen fizetési mérleg világosan kitűnnék, pedig egyedül e mérleg szolgálhat útbaigazítással arra nézve, hogy gazdagodik-e vagy szegényedik-e az ország. Az államháztartási deficit magában véve ép oly kevéssé bizonyítja az ország szegényedését, mint a kereskedelmi mérleg plus-sza nem enged következtetést vonni az ország gazdagodására, minus-sza annak elszegényedésére. De a fizetési mérlegben ki van fejezve az, hogy mit vesz be és mit ád ki az ország s ha a bevétel nagyobb, vagy kisebb mini a kiadás, akkor ebből igenis lehet már következtetést vonni arra, hogy az ország mint állam s mint nemzet jól vagy rosszul gazdálkodik-e, gyarapodik-e avagy hanyatlik. A fizetési mérlegben két tényező bír kiváló fontossággal: az egyik az államháztartás keretébe eső fizetések összege, vagyis azon kiadások, a melyeket az ország a külföldnek visszakövetelés fentartása nélkül tesz; a másik a kereskedelmi mérleg kiegyenlítésére szolgáló fizetések összege. 6
