Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-87

87. országos ülés által beadott közzátoldást ezen szakaszhoz elfogadni? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott, mint következése az első bekezdésnél történt szavazásnak. Baross Gábor jegyző (olvassa a 31. szakaszt), Vidovich György : T. ház ! Meg lévén győződve arról, hogy a törvényjavaslatot változtatni nem lehet, előre is kijelentem^ hogy nem szándékozom módosítványt beadni s csak röviden akarom jelezni álláspontomat, melyet a 31. §. irányában elfoglalok. (Halljuk !) A 31. §. az ujonczállítást a márczius elsőtől április végéig terjedő idó'szakra teszi. Eddig az ujonczállítás feLruárius-máreziusban volt. Az indokolásban felemlittetik, hogy a sorozási polgári elnökök, a honvédségnek, a hadseregnek tisztei és a törvényhatóságok maguk kérelmezhetik, hogy az ujonczozás később tartassék meg; fölemlíttetik, hogy ezen hónapokban részint nagy hó van, raajd a beálló olvadás és az ebből eredő árvizek az utazást végtelenül megnehezítik, sőt sokszor megakasztják; egyszóval az indokolásban sok mindenféle felemlittetik, csak az nem, a mi a népre nézve előnyös, az, hogy áprilisben a föld népe ujonczállítás alá csak saját dolgainak elhanyagolásával mehet. Azon a vidéken, a melyen én lakom, de azt hiszem, több vidéken is áll ez, mert azon vidékeken márezius-április havában még nem kezdethetvén meg a mezei munka, oly vidékekre szokott menni a föld népe, hol szőlő termeltetik, hogy szőlőmunkával keresse kenyerét. Ha az ujonczozás ugy fog történni, a mint e paragraphus előírja, t. i. márczius elsejétől április végéig, akkor ama keresettől a nép meg lesz fosztva, mert mig oda megy, elveszít egy napot, mig visszajön, elveszti a másik napot és az ujonczállítással eltelik két-három nap és igy összesen 4—5 munkanapot fog elveszteni. Azonban mondom, ez iránt módosítást nem fogok beadni; csupán az indokolásra kívánok egy pár megjegyzést tenni. (Halljuk!) Azt mondja ugyanis az indokolás: „A tapasztalás arra is rávezetett, hogy ezen időszak még a hadképességre is befolyással van; a mennyiben a lakosság és kiváltképen annak szegényebb része a télen át hiányosan táplálkozván és egészségtelen lakásokban tengődvén, nagyon elsatnyul s csak a tavaszi kereset beálltával jön ismét magához." T. ház! Franeziaországban volt egy jó király, a ki azt mondotta, hogy nem nyugszik addig, mig minden alattvalójának vasárnaponként egy tyúk nem lesz a húsos fazekában. Mily óriás különbség! Ott egy jó király a nép nyomorát akarja enyhíteni, minálunk meg a kormány egy rósz törvényjavaslat indokolására a nép nyomorát és ínségét használja fel. (Igaz! mamiul! 27. 1882. 379 ügy van! a szélső

1 balon. Ellenmondások jobbfelöli En t. ház, már többször hallottam mezei gazdától azt mondatni, hogy állatom szalmánpelyván roszul nevelődött, bevárom, mig a ftíhegyen feljavul s akkor hajtom majd vásárra. Már t. ház, emberről ugyanezt mondani nem fér össze az emberi méltósággal. (Igaz! Ugy van! a szélső balon.) Az, hogy valaki szegény, nem jogosít fel bennünket arra, hogy az emberi méltóságot ne tiszteljük benne. Nem attól függ az ember méltósága, hogy mennyi húst vett magára, hanem függ a szellemtől, a mi őt megkülönbözteti, (Helyeslés a szélső balon) hogy tehát a jobblétnek örvendők nincsenek feljogosítva szegényebb embertársaikról igy nyilatkozni. Éi: kérem a t. ministerelnök urat, hogy hasonló indokolást a törvényjavaslat mellett többé felemlíteni ne méltóztassék. (Elénk helyeslés és tetszés a szélső baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! A képviselő ur mindenek előtt hibáztatja az újonczGzási időnek továbbra halasztását és azt mondja, hogy ez nagyobb kárára lesz a népnek. Azt hiszem, hogy ebben tökéletesen téved. Vidékenkint ugyan a munkakörök változók, de azt hiszem, mindenütt kevesebb kárára van a népnek, ha rövidebb idő alatt és egészségesebb évszakban teljesítheti azt, a mit kell, mint megfordítva és merek arra bátran hivatkozni, hogy igenis magok az újonezosásra menők, községi elöljárók, szülők és újonezok számtalanszor panaszkodtak és igen sokszor nagyon méltán az ellen, hogy a legszigorúbb téli időben kell az újonezozásra menni. (Igaz! Ugy van!) A javasolt eltérés tehát helyes és teljesen humánus intézkedés. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) A másikra vonatkozólag a t. képviselő ur azt mondta, nem attól függ az ember, hogy mennyi hust szedett magára. Igazsága van, én is azt hiszem, nem attól függ, talán még önzésből is azt hiszem. (Elénk derültség.) Azon feltevést, melyet a képviselő ur az indokolás szavai alá helyezett, mintha az megvetést tartalmazna a szegényebbek iránt, határozottan vissza kell utasítanom. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Mert igenis természetes az, hogy ha újoncz-állításról van szó, helyes lehetőségig olyan időt választani, melyben az ujonczállítás feltételei igazságosan alkalmazhatók, a nép — nem különböző rétegeire — hanem a népre az ország különböző vidékein. (Elénk helyeslés jobbfelöl.) Mert nem szegényebb és vagyonosabb emberről van itt szó, mert utoljára a vagyonos ember körülbelül egyformán él az országban mindenütt, hanem igenis van az ország különböző vidékein a népről szó, a mely aj ókori tavaszkor részint, mert nem lehet tagadni, az ország egyik vidékén szegényebb maga a 48*