Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-86

350 86. országos ülés máFczb« -25. 1882. veszítik az ipar, a kereskedés és szakszerű föld­mívelés gyakorlásától. De azon ezélt is el akarjuk érni t. ház, hogy ezen polgári-, ipari és kereskedelmi isko­lák ne birjanak oly kevés számú növendékkel s hogy az egyéves önkénytesi iskolák nagyobb számú növendékekkel bírván, maguk is inkább megfelelhessenek hivatásuknak. Katonai szem­pontból azon indok vezetett, hogy igy azok in­gyen jutván az önkénytesi kedvezményhez, az ujonczozások meg legyenek óva azon corrup­tiótól, melynek az ilyen gazdagabb iparosok ré­széről leginkább ki vannak téve, a kik gyernie­mekeik számára nem tudván biztosítani az egy­évi önkéntességet, rájuk nézve a katonai szol­gálat terhét az által akarják könnyíteni, hogy az ujonczozási bizottság egyes tagjait megvesz­tegetvén, őket teljesen fölmentetik & katonai szolgálattól. A Scitovszky János t. képviselőtársam által előterjesztett módosításokból Baross Gábor t. képviselőtársam kettőre azt mondotta, hogy feleslegesek, mert benne vannak a törvényben. Ha a törvényjavaslatot világosabbá teszi azon két módosítás, nem értem az okot, hogy miért ne lehessen azokat elfogadni, (ügy van! a szélső baloldalon.) A harmadik módosítás ellenében, t. i.: hogy az egyévi önkénytesek tanulmányaikat folytat­hassák, azon ellenvetéssel él, hogy nem tartaná helyesnek, mert a két foglalkozásnak egyszerre megfelelni nem lehet. Hát a mi ezt illeti, a ké­pességek megítélésében egy mértéket alkalmazni lehetetlen. Meglehet, a mi az egyiknek erejét felülmúlja, az a másiknak, a ki sokkal tevéke­nyebb és szorgalmasabb, a ki idejét teljesen ta­nulmányaira fordítja és mellékfoglalkozásoknak élni nem kivan, lehetséges. Miért zárjuk tehát el a lehetőség elől az utat? Miért kényszerítsük a szülőket, hogy gyermekeik nevelésében az egyévi önkénytesség évét teljesen feláldozzák és elveszítsék; (ügy van! a szélső baloldalon) hogy a tanulók, ha egyévi önkénytesek, tanulmá­nyaikat ne folytathassák? Hiszen jól tudjuk, hogy az egyetemi tanulmányoknak vannak olyan évi osztályzatai, a melyekben nincsenek azon nagyobb vizsgák, melyekre nézve, a ki előre gondoskodik és megválasztja, a minthogy a tör­vény szerint megválaszthatja egyetemi tanulmá­nyainak évét, akkéut oszthatja be a köteles tan­tárgyak tanulását, hogy azon évre, melyben katonai szolgálatát is teljesíti, sokkal kevesebb jusson a köteles és fontosabb tanulmányi tár­gyakból, mint más években. Bármily kevés szám­mal legyenek is, a kiknek lehetséges egyezerre eleget tenni mind a két kötelezettségnek, nem értem, hogy miért kelljen törvénynyel elzárni a szorgalom elől a lehetőséget és hogy azokat, a kik egyévi önkéntesek, miért kényszerítsük arra, hogy ne lehessen nekik tanulmányaikat folytatni, miért engednők meg nekik, hogy csak a korhelységet tanulják, nem pedig egyszersmind komoly ismereteket; {ügy van! a szélső balolda­lon) mert az ifjaknak munkával való túlterhelte­tése nem oly veszedelmes, mint hogy ha nincse­nek kellő foglalkozással ellátva. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A t. előttem szólott Baross képviselő ur azon megjegyzést és indítványt tette, hogy ide iktattassák be, (Halljuk!) hogy az egyéves ön­kéntességet az illetők tanulmányaik folytatása végett 24 éves korukig csak azon esetben halaszthatják el, ha különben tanulmányaikat előbb nem végezhetnék el és az egyéves öu­kéntesi kötelezettségnek eleget kell hogy tegye­nek, ha a tanulmányaik befejezése a 25. éven jóval belül esik. Miképen fogja ellenőrizni akarni a honvédelmi minister ur vagy a hadügyminister az egyéves önkéuytesekkel szemben, hogy ki melyik évben szakította meg tanulmányait; mert akkor arról is jelentést kellene temd és azt nyilván kellene tartani, ki melyik évben végzi tanulmányait. Minek szerezzünk egy új bajt és egy új kellemetlenséget azokra nézve, kik egy évi önkéntesi szolgálatot akarnak teljesíteni. De minek szaporítsuk az administratio teendőit egy oly nyilvántartással, mely nem vezet eredmény­hez. Sokkal czélszerűbb és jobb, ha ki van tűzve, hogy 25 éven belül tegye meg ezen szolgálatot. A családnak is lehetnek más -körül­mények folytán oly indokai, a melyek igazolják, hogy 8 24 éves korában tegye meg ez önkéntes szolgálatot. Minthogy pedig a kisebbségi véle­mény Baross Gábor t. képviselőtársam módo­sítása nélkül meghagyja szabadon az egy évi önkéntes szolgálatot, én azt hajlandó vagyok el­fogadni. Ajánlom azért a t. háznak a kisebbségi vélemény elfogadását. (Helyeslés a szélső balon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. házi Csak egy pár szót kívánok szólani, főleg a kisebbségi vélemény szempontjából, a melyhez ugyan nem tudom, hogy a t. képviselő ragasz­kodik-e vagy nem. Ugron Gábor (közbeszól): Indokoltam, hogy ragaszkodom. Tisza Kálmán ministerelnök: Épen azért említettem azt fel, mert nem voltam az iránt biztos. Mielőtt ehhez szólanék, csak egy pár meg­jegyzést kívánok tenni azon módosítást illetőleg, melyet Baross Gábor t. képviselő ur beadott és azokkal szemben, a miket előttem szólott kép­viselőtársam felhozott. A többire nézve nem nyilatkozom, mert tökéletesen osztozom azokban, a miket a honvédelmi minister ur elmondott. Az első, a mit megjegyezni kívánok, az, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents