Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-86

348 86. orsiágfts ülés márezíws 25. 1882. most egyidejűleg végezhetvén tanulmányaikkal az önkénytesi évet, világos, hogy az esetre, ha jövőre ezt nem tehetnék, a szülők kénytelenek lennének gyermekeik neveltetését egy évvel meg­toldani. Egy évi taníttatás költsége pedig sokat tesz egy háztartásban, kiválólag a középosztály­nál, mely társadalmilag is a legjobban terhelt osztály. Én ennélfogva csakis ezen magyarázat világos kijelentésével volnék képes e szakaszt elfogadni. Ajánlom ennek megfelelőleg módosítá­saimat a t. ház bocses figyelmébe. {Helyeslés halfelöl.) Duka Ferencz jegyző {olvassa a módosí­tásokat) . Baross Gábor: T. ház! Én is bátor leszek mó­dosítást beadni ugy a saját, mint elvtársaim nevében a 21. §-hoz. Mielőtt azonban ezt megtenném, röviden kívánok nyilatkozni azon módosításokra nézve, a melyeket az előttem szólt képviselő­társam beadott. Az első módosítás vonatkozott arra, hogy a lovasságnál szolgáló egyéves ingyenes önkénytesek lóval és lótáppal is ellát­tassanak. Azt hiszem, hogyha a szakaszban ki van mondva, hogy az ily önkényteseknek az állam egyúttal a felszerelést is megadja, ez alatt a lovasságnál mást, mint a lovat és lótápot érteni nein lehet. Felfogásom szerint tehát a 21. §. 6. bekezdése világos. A 8. pontra vonatkozólag azí indítványozta a t. képviselő ur, hogy az állomáshely szabad választásának joga itt kimondassék. Ez ellen kénytelen vagyok felszólalni, a mennyiben a honvédségnél az állomáshelyet az önkénytesek nem választhatják, mert a tisztképzéssel az ön­kényteseket illetőleg a honvédségnél nem lehet az egyes zászlóaljakat megbízni, mert ezek nin­csenek abban a helyzetben, mint a közös had­seregnél az ezredek, a melyek képesítvék az önkénytesek kiképzésére. Ez analóg a honvéd­ségnél nem lehet, mert a honvédségnél a thztek kiképzése Budapestre van conceatrálva. Ha tehát van, a mit a 8. pontban ki kell tenni, ez az, a mit indítványozni is fogok, hogy az önkénytesek a szolgálati évet választhatják ugyan, de az állomáshelyet nem. A harmadik módosítás, mely a 9. pontra vonatkozik, azt tartalmazza, hogy a tettleges szolgálat befejezése után az önkénytesek a tarta­lékba helyeztessenek át. Ezt én t. ház, szükségesnek nem tartom, mert ki van mondva, hogy az egyéves öukény­tes, a mennyiben a sorszám szerint a póttarta­lékba esik, de a hadseregben teljesítette szolgá­latát, a mint a póttartaléki minősége megszűnt, tekintet nélkül arra, piogy tiszt-e vagy altiszt, a sorhad tartalékába helyeztetik át. E pontnak világos értelme tehát nem lehet más, mint az, hogy a póttartalékba jutó önkéntes, teljesítve szolgálati évét a hadseregben, máshová, mint a tartalékba nem helyezhető, mert a hadseregbeli szolgálat teljesítése után senki sem tehető át a póttartalékba. A t. képviselő ur a tanulókra való tekin­tettel kimondani kívánja, hogy az illető egyéves önkéntes tényleges szolgálati ideje alatt tanul­mányait is folytathassa. Ezt, t. ház, én egye­nest ellenzem, mert saját meggyőződésemből és tapasztalatomból mondhatom, hogy a katonai szolgálatot teljesíteni és a tanulmányokat foly­tatni, különösen ha mind a kettőt komolyan vesszük, egy és ugyanazon év alatt, teljes le­hetetlenség. De mert ez a meggyőződésem, ennek folytán elleneznem kell a valóban teljes értéke szerint az ily irányú módosítást és bátor vagyok e tárgyra felhívni a t. ház becses figyel­mét, hogy erre viszont én is előadhassam, mint mondám, módosításomat. {Halljuk!) Kétséget nem szenved, hogy az egyévi ön­kéntes, miután az intelligens és azon osztályból kerül ki, melynek első sorban feladata tanul­mányait folytatni és azokat bevégezni, hogy ez irányban valamiféle intézkedést fel kell venni ezen javaslatba. Az 1868: XL. törvényczikk 21. §-a világosan azt mondja, hogy az egyévi önkéntesek tanulmányainak folytatása szem­pontjából szabadon választhatják a szolgálati évet 25 éves korukig. Ezen törvényjavaslat szintén kimondja a szolgálati év szabadon vá­laszthatását és pedig az önkényteseknél 25, az orvosnövendékeknél kivételkép 27 éves korukig. Már most t. ház, itt egy elvi kérdés forog fenn: megengedhető-e, hogy az önkénytesek átalában tekintet nélkül tanulmányaik folytatása végett választhatják a szolgálati évet, vagy fentartandó-e az 1868: XL. t.-cz. 21. §-ának azon rendelke­zése, miszerint csakis tanulmányaik folytatása végett válaszhatják szabadon a szolgálati évet? Én azt hiszem, hogy ugy a tanulmányi, mint a katonai szempontok egyaránt követelik, hogy ezen elvi kérdés akként döntessék el, hogy csakis tanulmányaik bevégzése végett enged­tessék meg ezen egyévi önkényteseknek a szol­gálati év szabadon választása. {Helyeslés jobb­felol.) Mondom, nemcsak tanulmányi, hanem ka­tonai szempontoknál fogva. Tanulmányi szem­pontból, hogy adassék meg nekik a kellő idő tanulmányaik bevégzésére, katonai szempontból, hogy ne húzhassák ki a szolgálati évet rend­kívüli, fentartott esetek nélkül oly időre, midőn tettleg másként mint tanulmányaik folytatása szempontjából indokolható nem volna. Mert két­séget nem szenved, hogy a katonai szolgálat tekintetéből nem egy hátránynyal járna, ha az illető szolgálati évét minden nyomatékosabb ok nélkül kitolhatná életének egy későbbi évére. {Igaz! Ugy van! jobbfelöl.)

Next

/
Thumbnails
Contents