Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.
Ülésnapok - 1881-82
256 ^2. ors'^gos ülés márezius, 21. 1882. latával foglalkozni, hisz módom lesz, mint bárki ) másnak, a részletes tárgyalás alkalmával el- j mondani nézeteimet. De egyet még sem hagyhatok figyelmen kivül és ez épen azon intézkedés, a melyet t. képviselőtársam Tisza László jónak tart, t. i. a negyedik korosztály behivatása. (Halljuk!) Én t. képviselőház épen ezen intézkedést tartom a legsérelmesebbnek, mert ez valamint egyfelől káros az egész országra, ügy másfelől egyiránt terhes az egyes városokra és kerületekre nézve. Káros az országra nézve azért, mert még jobban ki fogja szivattyúzni a munkaerőt az országból, mint eddigelé a három korosztály, pedig egy ily országnak, mint Magyarország, egy ilyen földmívelő országnak legnagyobb szüksége van a munkaerőre. (Igaz! Ugy van! a szélsőbalon.) De a törvényjavaslat ezen intézkedését, mint említem, terhesnek is tartom az egyes városokra és kerületekre nézve azért — és szolgáljon ez czáfolatul az előttem szólott t. képviselő urnak — mert azon kerületek és városok, a melyek évenként, fokozatosan mindig nagyobb és nagyobb újoncz-contingenst, állítottak ki azért, hogy a más kerület fogyatkozásait pótolják, most ezen intézkedés által még jobban lesznek sújtva. (Ugy van! a szélső baloldalon.) A t. minister ur azt mondja továbbá indokolásában, hogy ez csak kivételes intézkedés. Hát bocsánatot kérek, én katonai ügyekben nem tudok olyan intézkedést, a mely a nép terheit megkönnyítette volna; hanem igenis tudok olyan intézkedéseket, a melyek, eltérve a törvénytől, a nemzetet még nagyobb teherrel sújtották. A t. minister ur azt is mondja, hogy erre leginkább Ausztriának van szüksége. Én inegeogedem, hogy ugy van. De ha ugy ván, akkor miért terjesztetik az a magyar parlament elé, miért vétetik fel ezen intézkedés a magyar törvény szövegébe, ha ahhoz Magyarországnak semmi köze? Vagy talán — tisztelettel legyen mondva és minden sérelem nélkül — annyira ment már a t. kormánynak a dualismus iránti kegyelete és áhítata, hogy Magyarországnak kell e tekintetben is az osztrák tartományok fogyatkozásait pótolni? Csanády Sándor (közbeszól): Nem csak pénzzel, de vérrel is! Mukics Ernő : Az t. ház a legnagyobb paródiája a magyar kormány függetlenségének, hogy t. i. a magyar kormány olyan önállóságra sem tudott vergődni, miszerint az illetéktelen kötelességek kényszerű teljesítését magától elutasítani legyen képes. (lg z ! a szélső baloldalon.) Felhozatott, t. ház, nem csak e discussió folyama alatt, de felhozatott máskor is az, hogy a magyar ifjúság nem hajlandó a közös hadseregbe szolgálni és ennek indokait igen élénk és találó színekben festette Ugron Gábor t. képviselőtárjam, a kinek e tekintetben] nézeteit magaméivá teszen. (Helyeslés a szélső baloldalon.) És én e miatt nem esem kétségbe a nemzet jövője felett; de sőt őszintén, minden tartózkodás nélkül kijelentem, hogy örvendetes és legkevésbé sem tartom káros jelenségnek a magyar ifjúság ezen magatartását; (Helyeslés a szélső baloldalon) mert abban élő tiltakozását látom a nemzetnek azon reactionárius szellem ellen, mely az osztrák hadseregbea dívik. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ezek után engedje meg nekem a t. ház, hogy áttérjek azon határozati javaslatra, a melyet Ugron Gábor t. képviselőtársam beterjesztett. (Halljuk!) Alig kell mondanom, hogy én már politikai pártállásomnál fogva is az önálló magyar hadsereg eszméjének hive és pártolója vagyok, (Helyeslés a szélső baloldalon) és fogok küzdeni elvtársaimmal együtt mind végig ezen eszme megvalósítása mellett, a miért a nemzet jogosan lelkesedik. Én nem képzelhetek, t. ház, oly államot, a melynek létele csak egy perczig is biztosítva lehetne a nélkül, hogy joga legyen önhatalmilag, minden idegen beavatkozás nélkül függetlenül rendelkezni saját vére felett. (Ugy van! a szélső baloldalon.) A magyar állam is az államiság ezen attribútuma nélkül csak légvár, oly gyarló intézmény, melyhez nem szükséges orkán, zivatar, hogy a t megsemmisítse, elégséges egy kis parányi szellő is erre, hogy a nemzetet a legválságosabb eshetőségnek kitegye. Én teljesen meg vagyok győződve arról, hogy a nemzet nagy többsége osztja a mi nézeteinket (Ugy van! Ugy van! a szélső baloldalon) és osztotta azokat egykor azon hatalmas ellenzéki párt is, melynek élén az igen tisztelt ministerelnök ur állott. (Ügy van! Ugy van! a szélső baloldalon.) S mégis majdnem megfoghatatlan, hogy valahányszor e kérdés itt a házban szóba kerül; épen a kormánypadokról és azok részéről, a kik egykor ezen elvet vallották politikájuk hitvallásaként, most ellenzést tapasztalunk. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Vannak, a kik azt állítják, hogy az önálló hadsereg fentartása költségesebb volna a mostani közösügyes véderőnél s azok közt a a t. előadó ur még tovább megy, azt állítván, hogy az két annyiba kerülne. Ez állításnak megjárja ugyan, de mivel ezt semmivel sem indokolta, az csak puszta állítás marad, a mire Mocsáry t. képviselőtársam helyesen jegyezte meg, hogy egy hadsereg költségeit a priori kiszámítani nem is lehet, miután a költség mérve azon rendszertől függ, melynek keretében a hadsereg szerveztetik.
