Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.
Ülésnapok - 1881-82
252 8 ^ országos ülés márezios 21. 1882. mégis azon nézetnek kötelességem már most kifejezést adni, hogy ha netán drága horvát testvéreink [Derültség) azon bizottságban oly valamire is akarnák kiterjeszteni óhajtásaikat, a mik már — mikép e javaslatban is érintetik — az 1868 : XXX. t.-cz. által meg is határoztattak, reménylem, nem fogja a bizottság a javaslat vége felé látható azon szavakat átalánosságban érteni, hogy Fiúméra vonatkozó minden kérdés a méltányosság és a közös érdek alapján oldassék meg, mert ez, reménylem, csakis azon tárgyakra értetik, melyek még azon törvényben véglegesen nem szabályoztattak, vagyis Fiumének autonómiájára s ebből folyó kormányzati viszonyaira. Meg vagyok arról győződve — legalább hinni akarom — hogy a t. kormány is igy értelmezi a javaslatot, azonban az előzmények szomorú bizonys gát adták annak, hogy az ily átalános kitételek „minden kérdés méltányossági tekintetbe!) megoldása" Magyarországnak rendesen nagy megterheltetésével szoktak járni {ügy van! balfelöl) és a kiküldött bizottság Pilátusként — hivatkozva mindig ezen, a kiküldési javaslatba foglalt méltányossági tekintetekre — itt e házban kezeit mosta. Én tehát annak kinyilatkoztatása mellett, hogy, reménylem, miszerint drága horvát testvéreink is meg fogják fontolni azt, hogy Magyarország békésen akar velük élni és hogy nekik is kell azt tudniok, hogy a méltányosságnak is van bizonyos határa, mehet más mellékes tekinteteknek feláldozni nem lehet, ezen nyilatkozatom tétele mellett, melyet a jövendő netáni károk elhárítása tekintetéből már most kötelességemnek tartottam tenni, a határozati javaslatot elfogadom. [Helyeslés.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház! {Halljuk!) Nem szükség bővebben indokolnom a javaslatot — eddig legalább nem is támadtatott meg — de különben is minden oldalról már régé i kifejeztetett a kívánság, ugy a mint a törvényben kilátásba helyezve van, hogy ezen bizottságok megválasztassanak és mtíködésöket megkezdjék. Én a magam részéről csak azt kívánom megjegyezni, hogy azt hiszem, hogy minden ilyen tárgyalásnak kötelességszerüleg egyik vezérelve a méltányosság tartozik lenni; csakhogy a méltányosságot én soha sem értem ugy, most sem, hogy az csak egyik rész irányában gyakoroltassák, mert ez többé már nem is méltányosság. A méltányosság épen übbaii nyilvánul, hogy azt mindegyik fél a másik iránt gyakorolja. Különben határozottan ki van mondva ezen javaslatban is Fiúménak törvényileg megállapított közjogi helyzete és hovátartozaisdósága; ez a kérdés tehát szerintem, miután már törvényileg meg van állapítva, ezen küldöttség tárgyalásának vagy határozathozatalának tárgyát nem is képezheti. {Helyeslés.) Ennek kijelentésével ajánlom elfogadás végett a határozati javaslatot. {Helyeslés.) Elnök: Méltóztatik a t. ház a határozati javaslatot elfogadni? {Elfogadjuk!) Miután ellenészrevétel nem történt, kijelentem, hogy a határozati javaslatot a t. ház elfogadja. Ennek következtében két intézkedés szükséges. Először, hogy a t. ház ezen határozatáról a méltóságos főrendiházat is értesítse, hogy az a maga részéről szintén megtegye az intézkedést az egy tagnak megválasztása iránt; másodszor, hogy a t. ház határozzon ezen bizottságban az illető 3 tagnak megválasztása iránt. {Helyeslés.) Azt hiszem, ezen 3 tagnak megválasztatása iránt már most lehetne határozni s talán a pénteki ülésre lehetne kitűzni a választást. {Helyeslés.) Tehát az országos küldöttség 3 tagjának megválasztása a pénteki ülés napirendjére tűzetik ki. Tisza Kálmán ministerelnök: Csak azt legyen szabad kérnem, méltóztassék a t. ház megengedni, hogy a jegyzőkönyvnek ide vonatkozó pontja még a mai ülésben hitelesíttessék, hogy a határozat, miután a főrendiház ma ülést tart, a jegyzőkönyvi kivonat kíséretében azonnal átküldethessék. {Helyeslés.) Elnök: A jegyzőkönyvnek a határozatra vonatkozó pontja el fog készíttetni, még a jelen ülés folyamán fog hitelesíttetni és a főrendekhez átküldetni. Következik a napirendnek másik tárgya, a vcderőró'l szóló 1868: XL. t.-cz. némely szakaszainak módosítására vonatkozó törvényjavaslat átalános tárgyalásának folytatása. Tisza László : T. ház ! Midőn ehhez a szerintem is fontos kérdéshez szólok, nem lehet sem czélom, sem feladatom, annak részleteibe bocsátkoznom. Megtették és ha szükséges, megteendik azt részükről azok, a kik oly szerencsések voltak, hogy a véderő-bizottság tárgyalásaiban eleitől fogva részt vehettek. Hogy felszólalok, annak egyik czélja az, hogy egyszerűen kijelentsem, hogy a törvényjavaslatot átalánosságbau a részletes tárgyalás alapjául elfogadom, elfogadom pedig nem azért, mint ha abban saját óhajtásimat is tökéletesen teljesítve látnám, {Egy hang a szélső baloldalon: Áhá!) hanem elfogadom azért, mert én azt tartom, hogy a képviselőnek nem az „Áhá" a kötelessége és nem az, hogy e házon kivül talán hangzatos, itt bent kongó frázisok közzé elrejtse magát a kérdést, hanem igenis azt tartom kötelességének, hogy számba vegye, hogy azon czélt tekintve, a melyre a törvény hozatik és azokra nézve, a kiket a törvény legközelebbről érdekelni fog a jövő'ben, a helyzet javnlá-
