Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.
Ülésnapok - 1881-81
81. országos ülés márezius 20. 1882. 249 hogy feltétlenül teljesítse, a mit tőle kivannak. (Ugy van! a szélső halon.) Van azonban a törvényjavaslat beterjesztésénél egy más nagyfontosságú momentum is, t. i. rá lehet ismét mutatni arra, mit már említettem, miként szokta a t. kormány respectálni az ország törvényeit. Mert e törvényjavaslat beterjesztése, mint az indokolásból látszik, határozottan törvénybe ütközik, annyira, hogy ezért a honvédelmi minisfer ur egyenesen feleletre lenne vonható. Csanády Sándor: Lenne csak többségünk! (Élénk derültség.) Mocsáry Lajos; Mit mond a minister ur indokolásának végén? Ezt: „Ezen általános szempontok vezéreltek, midőn a közös hadügyministerrel a jelen törvényjavaslatban megegyeztem". Én ugy tudom, még pedig az 1867: XII. t.-cz.böl, hogy a t. honvédelmi minister urnak nem volt semmi joga ahhoz, hogy a közös hadiigyministerrel még csak szóba is álljon, midőn a védtörvény megállapításáról, vagy átalakításáról van szó. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Különösen hivatalosan megegyezni a közös hadügyérrel a törvényjavaslat szövegére nézve, ehhez egyáltalában nem volt semmi joga; ezen eljárása egyenesen törvényellenes. Mit mond erre vonatkozólag az 1867: XII. t.-cz. 13. §-a? „Kijelenti továbbá az ország, hogy a védelmi rendszer megállapítása vagy átalakítása Magyarországra nézve mindenkor csak a magyar törvényhozás beleegyezésével történhetik. Miután azonban az ily megállapítás, épen ugy, mint a későbbi átalakítás is, csak egyenlő elvek szerint eszközölhető ezélszeriien, ennélfogva minden ily esetben a két mmisterium előleges megál'apodása után, egyenlő elvekből kiinduló javaslatot fog terjesztetni mindkét törvényhozás elé. A törvényhozások nézeteiben netalán fölmerülhető külömbségek kiegyenlítése végett a két törvényhozás egymással küldöttségek által érintkezik". Ezen törvényben világosan ki van mondva, hogy ehhez a hadügyministernek egyátalán semmi köze, hanem igenis a két állam kormánya, a magyar- és osztrák kormány közt kell megállapítani az arra vonatkozó elveket, mert a védrendszer megállapítása és átalakítása azon reservált tárgyak közé tartozik, melyekre nézve az 1867 : XII. t.-cz. a nemzetközi tárgyalásokat fentartotta. De i. ház, van ezen törvényjavaslatban még egyéb is. Van abban t. i, az, hogy a törvényjavaslatok egyenlő elvekből kiindulok legyenek; egyátalán pedig nem az, hogy a szövegük egyenlő, azonos legyen ; csak azt mondja a törvény, hogy egyenlő elvekből kiindulok legyenek. És ezt is miért? Czélszertíség szempontjából, Azonos törvényjavaslatokról, a védrendszer átKÉPVH. NAPLÓ. 1881 — 84. IV. KÖTET. alakításáról az 1867: XII. t.-cz.-ben egyátalán nincs szó. S ezt még jobban világosságba helyezi a törvény azon intézkedése, mely azt mondja, hogy különbségek felmerülése esetére a két törvényhozás küldöttségei által érintkezik. És mondja-e azt, hogyha a küldöttségek nem egyeznek meg egymással, hogy akkor ő Felsége dönt? Nem mondja egyátalán, mint nem mondja sok más esetben, a mi világosan azt mutatja, hogy ha a két törvényhozás nem egyezik meg, akkor Magyarország és Ausztria intézkedik ugy, a mint neki tetszik, ugy a mint érdekeinek, helyzetének megfelel; ezt rendeli az 1867: XII. t.-cz. Lehetne tehát eltérés ez alkalommal is a védtörvényben. Ha Ausztriában szükségesnek találják azt, hogy a harmadik szolgálati év megtartassák, hát tartsák meg Ausztriában; de ha Magyarországra nézve bizonyos az, hogy a magyar ujoncz átalában, de különösen annak bizonyos része kevesebb idő alatt kiképezhető, a mint tudjuk, hogy a magyar nép fiai a velők született harezra termett ügyességüknél fogva hamarább tanulják meg ezen ismereteket, mint az osztrákok, — akkor Magyarország behozhatja a két évi szolgálatot es 32 által a hadsereg egységén semmi legkisebb csorba nem ejtetik, mert hisz csak arról van szó, hogy az ezredek állománya az ujonczjutalékkal kiegészíttessék, ez egyátalán egységét nem veszi el. Ha Ausztriában szükségesnek mutatkozik, hogy a negyedik korosztály bizonyos esetekben behivassék — hát tessék, ha ö nálok nem oly egészséges, ép, vagy talán későn fejlődik akár szellemileg, akár testileg a nemzedék — hiszen mondják, hogy a németnek csak 40-ik évvel érik meg az esze (Derültség baljelöl) — tessék intézkedni; de azért, ha Magyarországon három korosztályból kitelik, egyátalán nem szükséges, hogy Magyarországra nézve is kimondjuk azt, hogy a katonatisztek szabadon vájkálhassanak a négy korosztályban. Ha Ausztriában nem érzik azt, hogy hiány van honvédtisztekben, ám ne tegyenek az egyévi önkénytesekre nézve külön intézkedést; de ha Magyarországon igenis szükségét látjuk, hogy több kedvezmény adassék az önkénytesekre nézve, ugy hogy a honvédségnek is jusson az önkénytesekből: akkor Magyarországnak kötelessége és joga is ebben a törvényben más intézkedéseket behozni, mint Ausztriában és akkor e tekintetben Ausztriához alkalmazkodni egyátalán nem tartozik. Én azt hiszem, t. ház, hogy még azoknak is, kik a közös hadsereg intézményét fentartják, már csak ezen eb'adattoknál fogva sem kellene az előttünk fekvő törvényjavaslatnak átalánosságban való elfogadásához hozzájárulni. Nem kellene 32
