Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.
Ülésnapok - 1881-79
200 '»• «rw*£«e liléi mArczing 14 1882. köttetésben és miután az azon három taxatíve felsorolt adónem között nincs. Én azt hiszem és állithatom egész határozottsággal, hogy közjogi szempontból nincs kötve kezünk, hogy arra nézve, legalább az átló beszedésére nézve szabad keze vau a magyar államnak, szabad keze van a magyar kormánynak és magyar parlamentnek. Én nem is akarom azt, hogy más adókulcs és más adóegység vagy tétel hozassák be, hát nem két rendszert. Én itt ellenvetést sem akarok emelni a 6 írt 50 kr. tétel ellen, de a beszedési módozatot csakugyan lehet, a hazai viszonyokhoz képest szabályozni. Ha az osztrákok kénytelenek az itt contemplált módon beszedetni az adót, az onnan ered, mert bent az országban vannak a petróleum gyárak. Ez nagy előnynyel jár, a mint fennt kimutattam, de jár egy kis hátránynyal az adó beszedésére nézve is. De vegyék az előnyt a hátránynyal együtt és azt hiszem, hogy az előny még mindig nagyobb. De azután nem tudom, hogy okos közgazdasági politika-e az, ha most ezen viszonynak, hogy t. i. itten nincs petróleum-forrás, a hátrányát magunkra vállaljuk, de az előnyét, a könnyebb adóbeszedést el akarjuk magunktól utasítani. A gazdasági élet csupán árnyoldalainak a felkeresése csakugyan nem lehet feladata a pénzügy mini ster urnak sem. T. ház! Ez az általam contemplált adóbeszedési módozat egyik mozzanata. Vegyük most a másikat. Én hallottam azon észrevételt és ellenvetést, hogy azon petróleumnak, mely nyers alakban Magyarország határain át behozatik, egy kis része más czélokra is fordittatik és igy nem petróleum-gyártásra. Azon, a t. előadó ur által is használt átszámítási kulcs szerint, melynél fogva két métermázsa nyers petróleum egy métermázsa tiszta petróleumot ad, az ellennézetüek véleménye szerint azon nyers anyag aránytalanul, esetleg igazságtalanul vámoltattik meg, mely nem fordittatik petróleumra, hanem más gyártmányra. Ez kérem, nem áll egészen. Egy részt t. ház, azon más produc tumokat, amelyeket a nyers petróleumból vesznek, t. i. a kátrányt, vagy pl. a benzinumot nem lehet más utón kiállítani, mint csupán a petróleumgyártás utján, tehát azon nyers anyagot is, melyből később úgy a kátrányt, mint a benzinumot akarják előállítani, előbb petróleummá kell átalakítani és igy petróleum fejében ugy is adóztatik meg. De ha ezen magában véve igen csekély része a dolognak a t. kormány előtt fontossággal birna, arra különös figyelemmel lehetne ez után is. Volt is figyelemmel reá a t. kormány, a menuyiben az 5. §-ban az olvasztó vagy kivonatszerül szolgáló ásvány-olajat, mely 770 foknál csekélyebb, a fogyasztási adó alól felmenti. Tehát ha az ország határán az ilyen 770 foknál csekélyebb petróleum nyersanyag vitetnék be az természetesen vámmentesen lesz bevihető, azon nyersanyag pedig, mely a petróleum; gyártásra és finomításra használtatik és mársi'dyánál fogva megismerhető, mindig 870 foknál nehezebb, úgy hogy a kettő közt a különböztetést könnyen meg lehet tenni a vámállomáson. Remélem, hogy ezzel mindkét esetre elhárítottam az ellenvetést és állíthatnám, hogy ha pénzügyi kormányunknál van kellő méltánylás a hazai gyártás nehéz viszonyaival szemben, törvényes közjogi ok nem áll utjábau annak, hogy ezt figyelembe vegye, valamint technicus kezelési ok sem áll ennek útjában. Várom a t. pénzügyminister úrtól, ha netalán mégis elutasítaná magától beadandó határozati javaslatomat, hogy czáfolatában lesz kegyes felhozni arra nézve az okokat is. Itt még csak egyre vagyok bátor utalni, a mi itt csak symptho maként tűnik fel, de a mi közgazdasági viszonyainkban általában kellemetlen tényező, az t. i., hogy akárhol, akármikor Ausztriával együtt kell valamely közgazdasági viszonyt rendeznünk, az osztrák megbízott mindig jól ismeri az ottani közgazdasági viszonyokat, a mi, elismerem, jóakarattal ellátott szakférfiaink pedig épenséggel nem ismerik közgazdasági viszonyainkat. Azon tárgyalásokra nézve, melyek ezen javaslat alkotására vezettek, legalább egész határozottsággal mondhatom, hogy a kormány megbízottja soha sem látta a hazai petróleumgyárakat, azok termelési viszonyait egyáltalán nem ismeri és mégis hozzájárult azon igen zaklató adóbeszedési intézkedésekhez, melyeket neki készen oda nyújtott az osztrák megbízott és melyek talán az osztrák termelési viszonyoknak megfelelnek, de r épen nem felelnek meg a hazai viszonyoknak. Őszintén sajnálom, hogy a t. pénzügyminister ur oly könnyedén elhatározta magát a hazai viszonyokra alkalmazni egy rendszabályt, melynek megbirálásánál hiányzik az, a mi legszükségesebb, legelkerülhetetlenebb kellék, t. i. a létező viszonyok ismerete. Én határozati javaslatommal alkalmat akarok szolgáltatni a t. minister urnak, hogy ez iránti eljárásának káros következményeit még most az utolsó perczben elhárítsa. Ha elfogadtatik határozati javaslatom, idő és alkalom adatik a t. kormánynak megismerni azt a viszonyt, melyet szabályozni akar és a meglevő viszonyoknak alapos számbavételével kiadni egy beszedési szabályzatot, mely megfelel a viszonyoknak és mely biztosítja a hazai gyártás jövőjét és versenyképességét, melyre nem provinciális, hanem általános hazai közgazdasági szempontból egészen helyesen oly nagy súlyt fektetünk.
