Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.
Ülésnapok - 1881-77
jg,| 77. országos ülés márcziás 11. 1882. a kormányt arra, hogy épen a fővárost terhelje ilyen méltatlan adóval. Ez t. ház, arra vezet, hogy a fővárosban, daczára annak, hogy a fővárosnak tetemes vagyona van, 25%-ra emelkedett a községi pótadó. Ez szüli aztán azt, hogy a polgárok önvédelemből kénytelenek a legerkölcstelénebb, a legveszedelmesebb fegyverhez nyúlni. (Halljuk!) Méltóztatnak tudni, hogy az adóbevallások fekete nagy betűkkel kinyomatott nagy iveken a polgári becsületszó adása mellett tétetnek meg. Áz állampolgár azonban, hogy övéinek kenyerét biztosítsa, kénytelen valótlant bevallani, va#y bevallást egyáltalában nem tenni. És hogy az erkölcsi igazság teljes legyen, akkor, midőn a polgár saját polgári becsületszava alatt valótlanokat mond, az állam maga is azt bizonyítja, hogy maga sem hisz a polgári becsületszónak, mert akármily erősen nyomja is valaki oda a polgári becsületszó alatt a bevallást, azért az adófelügyelő kénye-kedve szerint turkál az adatokban és ugy állapítja meg a jövedelmet, a mint neki legjobban tetszik. (ügy van! a szélső baloldalon.) Ezek a polgári erények, ezek az erkölcsök azok, melyek megrontják a társadalmat. Ezek azok, melyek a nemzetet már egy Mohács alá elvezették és félek, hogy nemsokára egy második alá fogják vezetni. (Mozgás jobbfelöl.) Akkor nem fogják odavezetni, ha teljesül azon adófizetők imádságából legalább egy tizedrész, a kik a jelenleg működő adókivető commissiók előtt oly sok áldást kivannak ennek a kormánynak. De akkor, midőn az ország fővárosának törvényhatósága nemcsak a jog, nem az osztó igazság, hanem a méltányosság terén is áll. nem elégedhetem meg azzal, hogy a kérvény egyszerűen tanulmányozásra adassék ki, abba a semmibe, a melyből soha vissza nem kerül, (ügy van! a szélső balon.) Tudjuk t. ház, hogy mire a t. kormánynál oly dolgok, melyek neki tetszenek, a tanulmányozás stádiumából a tudás stádiumáig jutnak, akkorra mi már nem tanácskozunk e kérdések felett. Ez a Danaidák hordója, egy oly retorta, melyen keresztül biztosítva van minden hasonló jogos kérvénynek egyszer-mindenkorra való eltemetése Ezért én tiszta meggyőződéssel nem elégedhetem meg ezen javaslattal, hanem leszek bátor egy elllenindítványt beterjeszteni. De van még néhány szavam. (Halljuk! a szélső baloldalon.) A meggyőződésnél a jelen esetben engem még valami más is vezérel és ez egy kis kíváncsiság. (Halljuk ! a szélső baloldalon.) Tudjuk t. ház, hogy a legutóbbi képviselőválasztások alkalmával (Halljuk! a szélsőbalon) a főváros hét kormánypárti képviselőt küldött kilencz közül; hétnek mondom, mert a hetedik kerület képviselőjét, ki pártonkívüli programmal lépett fel és meg is választatott, szintén a kormánypártiak közé számítom, mert a mint tudom, a legutóbbi időben ugy vélekedett, hogy akkor lesz igazán pártonkívüli, ha belép a kormánypártba. Bocsánatot kérek, ha tévednék, szívesen fogom venni a rectificatiót. Akkor t. ház, midőn a választások voltak, a főváros mostani képviselői nemcsak a főváros érdekeinek megóvása iránt tettek pazar ígéreteket — és ebben a t. kereskedelmi minister urat épen nincs okom kivenni — hanem megtörténik az a sajátságos eset is, hogy akkor, midőn ily fulmináns feliratok és kérvények megszavazásáról vasi szó, az én igen t. kormánypárti képviselőtársaim mindig hozzá szoktak járulni, sőt hébe-hóba az is megtörténik, hogy a kormány vád alá helyezését is indítványozzák. A hatodik kerület igen érdemes képviselője tudtommal leginkább azért lön a polgártársak bizalmára méltatva, mert a főváros körül — és őszintén megvallom, ezt magam is elismerem —• nagy érdemeket szerzett. De a mire én kiváncsi vagyok, az röviden az: hogy azon t. képviselőtársaim, kik ott megszavazzák ezeket a kérvényeket és kik a választó polgárokban erős és élénk reményeket ébresztenek, hogy itt az ország színe előtt, a t. ház előtt beérik-e az ily tanulmányozással, midőn a fővárosi polgárok érdekeit ily retortán keresztül meg akarják semmisíteni ? Én egy ellenindítványt fogok benyújtani és a ki a főváros érdekeit igazán szivén viseli ki ezen kérvénvből meggyőződött arról, hogy itt az igazság, méltányosság követel kielégítést: az nem elégedhetik meg a kérvényi bizottság javaslatával, hanem ezen ellenindítványhoz kell hozzájárulnia. És azért vagyok rá kiváncsi, hogy a főváros t. képviselői ezen indítványhoz hozzá fognak-e járulni. Nem fogadom el a kérvényi bizottság javaslatát, hanem kérem elfogadtatni a következő elienindítványt. Duka Ferencz jegyző (olvassa) .„Ellenindítvány. Budapest fővárosának kérvénye a m. k. ministerelnök utján figyelembe vétel végett azon utasítással adatik ki a kormánynak, hogy a kérvényben kifejtett kérelmeknek megfelő törvényhozási intézkedéseknek megtételét haladéktalanul kezdeményezze s az illető törvényjavaslatot alkotmányos tárgyalás czéljából mentül előbb a képviselőház elé terjessze. Polonyi Géza, Komjáthy Béla, Szalay Imre, Hentaller Lajos, Czierer Ákos, Herman Ottó, Farkas Balázs, Turgonyi Lajos, Vidovich György, Hegedűs Lajos, Széll György." Darányi Ignácz: T. báz! Tekintettel az idő előhaladottságára, nem fogok hosszasan szólani. Hanem méltóztassanak megengedni, hogy röviden