Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-77

150 77. országos ülés múrcziu* 11. 1882. álló küldöttség előtt, melyhez én mint jegyző adattam, az illető szolgabirák jelenlétében leszavaztattak az ártéri érdekeltségek, mely eljárásnak alapján Sárvártól Győrig és ismét Sárvártól Nezsiderig és Nezsidertől összekötve Győrig terjedő ártérrel, a Räbaszabályozó társulat törvényszerűen megalakult; miután a szavazás következme'nye az lett, hogy csak 13,000 hold nem akart szabályozni, mig a többi, legalább tízszeres nagy többség kimondotta a szabályozást és elkészítvén alapszabályait, ezeket a kormány helybenhagyta; ezután a részletes tervek és az ártér-fejlesztés műszakilag elkészíttettek ; ezeknél helyt nem foglalhatott semminemű öukénykedés, mivel e munkálatok műszaki adatokon alapulnak, de e mellett még ugy az ártér-fejlesztés, miut a részletes tervek közszemlére kitétetvén, a reclamátiók 1878. június 1-től november 20-ikáig tartottak és mindenki reclamált, a kinek tetszett; e felszólamlások elintéztettek először a társulat közgyűlése által, azután felebbezésben a kormánybiztos által s utolsó fórumban pedig a felügyelő megyei hatóság által. Már most ilyen esetben egyes községre, pl. Báufalura, a melyre Simonyi képviselő ur hivatkozni méltóztatott s a melyben a községbelieknek mintegy 7500 catastralis hold birtoka van, azon előmunkálatokért a malomkisajáfítási költséggel együtt ha esik 12,000 frt, tessék kiszámítani, mi esik ebből egy holdra; de ezt részlete nkint kellett volna befizetni, de miután ez évekig elmulasztatott, ma, igen természetes, egyszerre sok esik egy holdra. Hanem mikor minden sérelem a maga törvényes utján már el van intézve s mikor ezt a kérvényi bizottság határozottan kijelenti, hogy t. i. ez már res judicata, akkor felhozni olyan hasonlatokat, a melyeknek semmimémű alapja nincs, ugy hiszem, az nem azon képviselői kötelesség, melylyel minden egyes képviselő a ház s saját küldői iránt tartozik. Azért kérem a kérvényi bizottság határozati javaslatának elfogadását. [Helyeslés.) Ordódy Pál, közmunka- és közlekedésügyi minister: T. ház! Az előttem szólott t. képviselő ur a Rába-szabályozás menetének főbb momentumait elmondta a t. ház előtt. Én nem akarok arra visszatérni, csak némi rectifieatiókért vagyok bátor felszólalni. Simonyi t. képviselő ur nagy súlyt fektet azon enquétte-re, mint ő méltóztatott nevezni, mely a közlekedési ministeiiumban a Rábaszabályozás tárgyában tartatott, azt mondván, hogy nem bevégzett dolgoknál szokás enquéttet tartani, hanem a dolgok kezdeténél. Erre azt vagyok bátor felelni, hogy azon tanácskozmány, melyet szerencsém volt összehívni, egyszerűen arra szolgált, hogy a Rába-szabályozási társulat irányadó tagjainak véleményeiről magamnak tudomást szerezzek. Egyenként voltam bátor a tisztelt meghívottakat felkérni, hogy egész nyíltsággal mondják el véleményöket. Meghallgattam véleményüket, a mint kötelességem volt, de szívesen is tettem azért, hogy magamnak épen az érdekeltek véleményéről tudomást szerezzek. (Helyeslés.) A másik, a mire bátor vagyok reflectálni, legalább azt az impressiót nyertem szavaiból, hogy a t. képviselő ur azt mondta, hogy a kormány nem járt volna el helyesen, midőn azon társulatnak előleget adott és mintha ebből a kormány ellen nehézséget akarna formálni. Én ugy hiszem, hogy mikor a kormány a társulatnak 200,000 frt előleget ad, az nem szolgálhat a kormány ellen vádul, sőt inkább ez épen a társulat érdekében volt, mert a társulat el volt adósodva, tartozott a kormánynak előlegekkel, tartozott egyeseknek, sőt tisztviselőit sem volt képes fizetni, tartozott malomkisajátítási költséggel, melyet nem a kormány rendeletéből, sőt a kormánynak egyenes figyelmeztetése ellenére saját kezdeményezéséből tett, de megtette s nem volt senki, a ki fizessen. Nem volí-e tehát jobb, hogy a kormány előleggel járuljon ezen bonyodalmak tisztázásához, természetesen ugy. hogy a társulat azt visszafizesse, mintsem, hogy a kormány engedje azt, hogy a társulatot azon egyesek, a kik nem várhatnak, folyton exequálják. Én azt hiszem, hogy ez méltányos volt és a társulatnak javára szolgált. Ha már most ezen összegeknek időszaki — nem mondom, hogy egyszerre való — behajtásáról van szó, azt hiszem ez nehézséggel nem járhat, mert utoljára is azt a pénzt, a mit előlegül kapott a társulat, törleszteni és időszakonként megfizetni képes lesz. Ezeket voltam bátor röviden megjegyezni. Kérem a t. házat, méltóztassék a kérvényi bizottság határozati javaslatát elfogadni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök : T. ház! Szólásra többé senki sincs följegyezve. Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e a kérvényi bizottság határozati javaslatát elfogadni ? (Elfogadjuk !) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a t. ház elfogadta; e szerint tehát a kérelmezett intézkedések egyike sem lévén indokolt, e felől a kérelmezők a házszabályok 176. §-a értelmében értesíttetni fognak. Baross Gábor jegyző (olvassa): Udvari és Szerep község lakossága a közmunka- és közlekedésügyi minister által a „Ferendek" nevű gát levágatása ügyében hozott határozatot megsemmisíttetni kéri. Berzeviczy Albert, a kérvényi bizottság előadója: T. ház! Szükségesnek tartom (Halljuk!) ezen ügyre nézve is néhány megjegy-