Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-76

138 76. orszúgon ülés márezins 10. 1S82. most felolvasott törvényjavaslatot vég-szövege­zésben is megszavazni? {Megszavazzuk!) A több­ség megszavazza, ekként a törvényjavaslat vég­legesen elfogadtatván, alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiházzal fog közöltetni. Következik „a magyar kir. csendőrség által a törvényhatósági joggal felruházott városok kül­és belterületein való teljesítendőkről" szóló tör­vényjavaslat harmadszori felolvasása. Tibád Antal jegyző' (olvassa). Elnök: Kérdem t. házat, méltóztatik-e a felolvasott törvényjavaslatot végszövegezésben is megszavazni? (Megszavazzuk!) A többség meg­szavazza, ekként a törvényjavaslat véglegesen elfogadtatván, alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendilnízzal fog közöltetni. Következik az ország déli részeiben mutat­kozó inség elhárítására szükséges intézkedé­sekről szóló törvényjavaslat harmadszori fel­olvasása. Tibád Antal jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a felolvasott törvényjavaslatot végszövegezésében is megszavazni? (Megszavazzuk!) A többség meg­szavazza, ekként a törvényjavaslat véglegesen elfogadtatván, alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiházzal közöltetni fog. Következik az állandó pénzügyi bizottság­nak 141. szám alatt kinyomatott jelentése „a Tisza és mellékfolyói mentében alakult vizsza­bályozó és ármentesítő társulatok és a Szeged sz. kir. város részére kötendő állami kölcsönről szóló 1880: XX. t.-ez. 23. §. c) pontja és 27. §. kikezdésének módosításáról" és „a szegedi árvíz­károsult lakosok részére rendelt állami kölcsö­nök kiosztására megszabott határidő kiterjesz­téséről" szóló 106. és 107. számú törvényjavas­latok tárgyában. Méltóztatnak a jelentést felolvasottnak te­kinteni? (Igen!) Tehát a jelentés felolvasottnak tekintetvén, az átalános vitát megnyitom. Az első szó az előadó urat illeti Hegedüs Sándor előadó: T.ház! A kor­máuy két törvényjavaslatot nyújtott be az 1880: XX. t.-cz. némely intézkedéseinek módo­sításáról és ezt a két törvényjavaslatot a pénz­ügyi bizottság, minthogy ugyanazon egy törvény­nek módosításáról vau szó, egy törvényjavaslatba foglalta és igy legelőször is ezen alaki módosí­tást vagyok bátor a t. háznak figyelmébe aján­lani, a melyet igazol és indokol azon körülmény, hogy ugy tárgyánál, mint alakjánál fogva ugyan­azon dologról lévén szó, szükséges, hogy az egy törvényjavaslatba foglaltassák­A mi már az érdemleges intézkedéseket illeti, a két javaslat három intézkedést foglal magában. Nevezeteden először is az egyik ja­vaslatban szó van arról, hogv a Szeured városa­nak nyújtott 5 milliónyi kölcsöntörlesztési és kamatozási ideje 1883. január 1-én kezdődött az 1880: XX. t.-cz. értelmében. Minthogy azonban Szeged város a szabályozási tervek következté­ben, valamint az időközben bekövetkezett ár­vizek folytán több oly kiadásoknak volt alávetve, a melyekre nem számított, ennélfogva, ha ezen törlesztési kötelezettség már 1883. január 1-én kezdődnék, pénzügyi tekintetben a város igen megterheltetnék. A kormány tehát és egyszersmind a pénzügyi bizottság is azt ajánlja a t. háznak, hogy ezen törlesztési és kamatozási határidő 1884. január 1-ére tűzessék ki, akkor vegye kezdetét a törlesztés, de azért a törlesztési terv az ötven év tekintetében nem változik, mert a mint később kezdődik a törlesztés, ép ugy később is végződik és igy az államra egyéb teher nem háramlik, mint hogy a kölcsön kamatozása és törlesztése később kezdődvén, a jövő évben az állam lesz kénytelen fizetni előlegesen a későbbi visszatérítés fejében a kamatot és törlesztést. A másik intézkedés arra vonatkozik, hogy 500,000 frtnyi kamatmentes kölcsönt biztosítván az állam Szeged város szegényebb lakosai szá­mára oly czélból, hogy ez összegből házakat építsenek, az idézett törvényben az egyesek által igénybe vehető maximum 500 frtban volt meg­állapítva. Azonban a tapasztalás azt igazolta, hogy ez az összeg a szabályozási tervnek meg­felelő épületekre a város bármely részében épeu nem elégséges, ugy, hogy a múlt év végéig 80,000 frtnál e czímen több nem vétetett igénybe az 500,000 írtból. Ha tehál a törvényhozás in­tentiójának megfelelni akarunk, ha azt akarjuk, hogy Szeged város szegényebb sorsú lakosai házakat építsenek ezen kamatmentes kölcsönből, szükséges az igénybevekető maximumot emelni és ezt a maximumot a pénzügyi bizottság 1000 fo­rintban állapította meg. Azt hiszem, hogy ez ép oly indokolt, mint a másik intézkedés. A harmadik intézkedés vonatkozik arra, hogy Szeged város lakóinak rendelkezésére 10 millió építési kölcsön biztosíttatik, természetesen a megfelelő kamatozás mellett. Ezen építési kölcsön igénybevételének ideje 1883-ban végződnék. Mint­hogy azonban ezeu rövid határidő alatt a szabályo­zási tervek tekintetében történt késedelem és más körülmények következtében elegendően igénybe nem vehetik ezen kölcsönt, hogy ezen kölcsön használható, a lakosok által igénybe vehető legyen, az igénybevehetési terminus egy évvel és pedig 1884. végéig meghosszabbítandó lenne. Ezek azon intézkedések, a melyek ezen most egyesített törvényjavaslatban foglaltatnak, ezen szempontból vagyok bátor a törvényjavaslatot ér ­demére, valamint alakjára nézve a t. háznak rész-

Next

/
Thumbnails
Contents