Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.

Ülésnapok - 1881-75

130 75. országos ülés márczins 9. (882. gadtam el azon kardinális oknál fogva, mert én a királyi biztos, kormánybiztos kinevezését mindig a helyhatósági rendszer, a municipális jogok zsibbasztására és beleavatkozással járó elnyomására intézettnek ismerem. De kijelentettem egyszersmind azt is, hogy ha már ott királyi biztos vau, ha ez szükséges volt és a törvény­hozás ezt elrendelte, én szíves készséggel meg­nyugszom azon választásban, hogy ott a nagy­fontosságú műveletek megoldása és azon óriási pénzösszegek felett legelső sorbani felelb'sség ugyanazoknak a kezei közt maradjon, a kiknek kezei közt eddig volt és ezt kijelentem ma is. De méltóztatnak jól emlékezni, hogy nehézsé­gemetfejeztem ki a felett, hogy az ott működő királyi biztosság körül levő apparátusban oly egyének alkalmaztatnak, a kik higgadtság és tapintat tekintetében nem ütik meg a kellő mér­téket. Nem látom szükségét ezeket ez alkalommal ismételni, hanem a mennyiben szomorú tapasz­talatokon épülve, adatoknak is vagyok birtoká­ban egyrészt, másrészt pedig azon körülménynél fogva, hogy itt a közlekedési ministerium bud­getjének tárgyalása alkalmával, ha nem csaló­dom, Szalay t. képviselő ur közbeszólására Ordódy miíiister ur azt jegyezte meg, hogy a képviselőtársam által megnevezett egyén nem kormánybiztos: kérdem a ministerelnök urat, tehát kinek a kormánybiztosa, kinek a ressort­jához tartozik a működési köre és melyik minister ur felelős azon dolgokért, a melyek Jankovics Miklós ur által kezeltetnek és végkez­vitetnek. Ez lényeges dolog, t. ház, azért, mert azon kerületben levő községek, jelesen Szalk­szentmárton, hivatalos alakban hozzám intézett levelét van szerencsém felmutatni, a melyben panaszolja, hogy 1877 és 78-ban Jankovics Miklós kormánybiztos ur által elfoglalt, illetőleg kiaknázott, kikubikoít földeknek becsárät még eddig nem fizették ki, teszen pedig ez 24 holdat és értéke, becsára körülbelől 4000 frtra rúg. Vala­mint adós még a község által teljesített föld­munkákért is, melyeknek összege teszen 1174 frt 94 krt. Én tehát kérdezem a t ministerelnök urat, melyik tárczához tartozik a kormánybiztos ur, ha a közlekedési ministeriumhoz nem? Szerintem a szegedi királyi biztosság működési köréhez nem tartozik azért, mert az tudtommal a Duna­szabályozási munkákra kiküldve nincs. Hová tartozik tehát, melyik ministerium fenható­sága alá? Továbbá Dab és Dömsöd községek felkértek engem, hogy interpellátiót intézzek a közlekedési minister úrhoz, hogy a Dab és Dömsöd községekben szintén teljesített ilyen munkálatok következtében megbecsült, kiaknázott, kikubikoít földek értékéi mikor és hol kaphatják meg. Nem akarom a t. házat hosszasan untatni, [Halljuk! a szélső baloldalon) azon, a legbecsü­letesebb, a legtisztességesebb kezelés mellett is előforduló süríí panaszok elősorolásával, melyeket a kormánybiztos urak petimus damusque vicissim elkövettek a választások körül Ha tehát Jankovics urat megtagadja a közlekedési minister ur, csakugyan önmagammal kell haeresisbe jönnöm; hogyha őt a minister urak el nem ismerik, talán csak ugy gerálja magát mint kormánybiztos. De pl. a Duna gőzhajázó-társaság is annak ismeri, sőt Budapest főváros rendőrsége és a posta fő­igazgatóság is annak ismerik, mert mi magya­rázata volna különben azon ténynek, hogy pi. Jankovics kormánybiztos ur a „Gennania" gőz­hajót kibérelte a Duna-gőzhaj ózási társulattól azon ezélból, hogy választás alkalmával a Duna mentén összeszedett választókat a választás szín­helyére szállítsa (Felkiáltások a, jobboldalon: Nem tartozik a dologra! Halljuk! Halljuk! a szélső balon.) Én kérdést tettein a gőzhajózási társulat igazgatóságánál az iránt és kérdésem körülbelül, minthogy provocatus kidet fel voltam hiva — az volt, miképeu történhetik ez, hogy a társulat gőzhajókat kibocsát pénzért, melyek eredetileg arra vaunak rendeltetve, hogy személyszállításo­kat eszközöljenek és teherszállításokat és hajókat remorkirozzanak, — miképeu történhetik az, hogy választások alkalmával oly nagy csoporto­kat vesznek fel a hajókra, melyek ott természe­tesen bőségesen lakmározván az ősi magyar szo­kás szerint, igen nagy károkat tehetnek a társu­latnak? A felelet az volt, hogy az a tisztelt ur kormánybiztos és így rá tekintettel kell lenni, mert neki sok alkalma, módja nyilik a társu­latnak hasznos szolgálatokat tenni. Ez volt az egyik. Á másik eset a rendőrségi főnökségre vonat­kozólag az, hogy Hek Henrik hartai lakosnak a testvére itt rendőr, constabler, a másik testvére pedig a postahivatalnál szolga, egyik sem szava­zatképes; azonban mind a kettőt a kormány­biztos kérésére itt a hol a rendőrségre oly igen nagy szükség van és mindennap halljuk a süríí panaszt e tekintetben — szabadságolva kikül­döttek azért, hogy pressiót gyakoroljanak testvér­bátyjukra, hogy a kormánybiztos pártjára álljon. (Felkiáltások a jobboldalon: A dologra! Felkiál­tások a, szélső baloldalon: Halíjuk! Halljuk!) Ezek mind oly esetek, melyek kétségen kivül helyezik azon állításomat, hogy a kormánybizto­sok kinevezése körül mindig a legnagyobb óva­tossággal, tapintattal kell eljárniok azoknak, a kik működésükért felelősek. Minthogy pedig, a mint felszólalásom első passusában előadtam, támaszkodva a közlekedési

Next

/
Thumbnails
Contents