Képviselőházi napló, 1881. IV. kötet • 1882. márczius 3–márczius 28.
Ülésnapok - 1881-75
130 75. országos ülés márczins 9. (882. gadtam el azon kardinális oknál fogva, mert én a királyi biztos, kormánybiztos kinevezését mindig a helyhatósági rendszer, a municipális jogok zsibbasztására és beleavatkozással járó elnyomására intézettnek ismerem. De kijelentettem egyszersmind azt is, hogy ha már ott királyi biztos vau, ha ez szükséges volt és a törvényhozás ezt elrendelte, én szíves készséggel megnyugszom azon választásban, hogy ott a nagyfontosságú műveletek megoldása és azon óriási pénzösszegek felett legelső sorbani felelb'sség ugyanazoknak a kezei közt maradjon, a kiknek kezei közt eddig volt és ezt kijelentem ma is. De méltóztatnak jól emlékezni, hogy nehézségemetfejeztem ki a felett, hogy az ott működő királyi biztosság körül levő apparátusban oly egyének alkalmaztatnak, a kik higgadtság és tapintat tekintetében nem ütik meg a kellő mértéket. Nem látom szükségét ezeket ez alkalommal ismételni, hanem a mennyiben szomorú tapasztalatokon épülve, adatoknak is vagyok birtokában egyrészt, másrészt pedig azon körülménynél fogva, hogy itt a közlekedési ministerium budgetjének tárgyalása alkalmával, ha nem csalódom, Szalay t. képviselő ur közbeszólására Ordódy miíiister ur azt jegyezte meg, hogy a képviselőtársam által megnevezett egyén nem kormánybiztos: kérdem a ministerelnök urat, tehát kinek a kormánybiztosa, kinek a ressortjához tartozik a működési köre és melyik minister ur felelős azon dolgokért, a melyek Jankovics Miklós ur által kezeltetnek és végkezvitetnek. Ez lényeges dolog, t. ház, azért, mert azon kerületben levő községek, jelesen Szalkszentmárton, hivatalos alakban hozzám intézett levelét van szerencsém felmutatni, a melyben panaszolja, hogy 1877 és 78-ban Jankovics Miklós kormánybiztos ur által elfoglalt, illetőleg kiaknázott, kikubikoít földeknek becsárät még eddig nem fizették ki, teszen pedig ez 24 holdat és értéke, becsára körülbelől 4000 frtra rúg. Valamint adós még a község által teljesített földmunkákért is, melyeknek összege teszen 1174 frt 94 krt. Én tehát kérdezem a t ministerelnök urat, melyik tárczához tartozik a kormánybiztos ur, ha a közlekedési ministeriumhoz nem? Szerintem a szegedi királyi biztosság működési köréhez nem tartozik azért, mert az tudtommal a Dunaszabályozási munkákra kiküldve nincs. Hová tartozik tehát, melyik ministerium fenhatósága alá? Továbbá Dab és Dömsöd községek felkértek engem, hogy interpellátiót intézzek a közlekedési minister úrhoz, hogy a Dab és Dömsöd községekben szintén teljesített ilyen munkálatok következtében megbecsült, kiaknázott, kikubikoít földek értékéi mikor és hol kaphatják meg. Nem akarom a t. házat hosszasan untatni, [Halljuk! a szélső baloldalon) azon, a legbecsületesebb, a legtisztességesebb kezelés mellett is előforduló süríí panaszok elősorolásával, melyeket a kormánybiztos urak petimus damusque vicissim elkövettek a választások körül Ha tehát Jankovics urat megtagadja a közlekedési minister ur, csakugyan önmagammal kell haeresisbe jönnöm; hogyha őt a minister urak el nem ismerik, talán csak ugy gerálja magát mint kormánybiztos. De pl. a Duna gőzhajázó-társaság is annak ismeri, sőt Budapest főváros rendőrsége és a posta főigazgatóság is annak ismerik, mert mi magyarázata volna különben azon ténynek, hogy pi. Jankovics kormánybiztos ur a „Gennania" gőzhajót kibérelte a Duna-gőzhaj ózási társulattól azon ezélból, hogy választás alkalmával a Duna mentén összeszedett választókat a választás színhelyére szállítsa (Felkiáltások a, jobboldalon: Nem tartozik a dologra! Halljuk! Halljuk! a szélső balon.) Én kérdést tettein a gőzhajózási társulat igazgatóságánál az iránt és kérdésem körülbelül, minthogy provocatus kidet fel voltam hiva — az volt, miképeu történhetik ez, hogy a társulat gőzhajókat kibocsát pénzért, melyek eredetileg arra vaunak rendeltetve, hogy személyszállításokat eszközöljenek és teherszállításokat és hajókat remorkirozzanak, — miképeu történhetik az, hogy választások alkalmával oly nagy csoportokat vesznek fel a hajókra, melyek ott természetesen bőségesen lakmározván az ősi magyar szokás szerint, igen nagy károkat tehetnek a társulatnak? A felelet az volt, hogy az a tisztelt ur kormánybiztos és így rá tekintettel kell lenni, mert neki sok alkalma, módja nyilik a társulatnak hasznos szolgálatokat tenni. Ez volt az egyik. Á másik eset a rendőrségi főnökségre vonatkozólag az, hogy Hek Henrik hartai lakosnak a testvére itt rendőr, constabler, a másik testvére pedig a postahivatalnál szolga, egyik sem szavazatképes; azonban mind a kettőt a kormánybiztos kérésére itt a hol a rendőrségre oly igen nagy szükség van és mindennap halljuk a süríí panaszt e tekintetben — szabadságolva kiküldöttek azért, hogy pressiót gyakoroljanak testvérbátyjukra, hogy a kormánybiztos pártjára álljon. (Felkiáltások a jobboldalon: A dologra! Felkiáltások a, szélső baloldalon: Halíjuk! Halljuk!) Ezek mind oly esetek, melyek kétségen kivül helyezik azon állításomat, hogy a kormánybiztosok kinevezése körül mindig a legnagyobb óvatossággal, tapintattal kell eljárniok azoknak, a kik működésükért felelősek. Minthogy pedig, a mint felszólalásom első passusában előadtam, támaszkodva a közlekedési