Képviselőházi napló, 1881. III. kötet • 1882. február 13–rnárczius 2.

Ülésnapok - 1881-57

57. országos ülés február 16. 1882. 91 Erre nézve a pénzügyi bizottság javaslata, hogy a kérelem ne teljesíttessék. Azt hiszem, a t. ház a pénzügyi bizottság véleményét elfogadja {Elfogadjuk!) és igy a kérelem jelenleg nem teljesíthető. Baross Gábor jegyző (olvassa): 20. rovat. Tornamesterek kiképzésére 5000. Elnök: Megszavaz tátik. Baross Gábor jegyző (olvassa): A közművelődési czélok összes kiadása 283,714 frt. Elnök : Megszavaztatik. Baross Gábor jegyző' (olvassa): 1. rovat. Bevétel, Magy. nemz. múzeumi alap 10,802 frt. Elnök : Megszavaztatik. Baross Gábor jegyző (olvassa): 2. rovat. Országos zeneakadémia 1000 frt. Elnök; Megszavaztatik. Baross Gábor jegyző (olvassa): 3. rovat. Magyar művészeti ösztöndíj-alap 1Í44 frt. Elnök: Megszavaztatik. Baross Gábor jegyző (olvassa): A közművelődési czélok összes bevétele 12,946 frt. Elnök: Megszavaztatik. Baross Gábor jegyző (olvassa): Egyházi czélok. Rendes kiadások. XIX. fejezet, 6. ezím. Ugron Gábor. T. képviselőház! (Halljuk!) A költségvetés tárgyalása alkalmával már 1879. évi márczius 19-én és 1880. november 26-án volt szerencsém a házban az erdélyi katholikus autonóm statusgyülés össze nem hivása miatt felszólalni. Első felszólalásom óta három egész év telt el és daczára, hogy ugy az első, mint az utóbbi felszólalás alkalmával a t. közoktatásügyi minister megígérte, hogy fel fogja szólítni az erdélyi katholikus status elnökét, hogy a status közgyűlését hívja össze, mindeddig semmi lépés nem történt. Igen jól tudja a t. ház minden tagja, hogy Erdélyben a katholikusok külön autonómiával bírnak históriai jogalapon, az Ápprobata első rész 1. czíméuek 3. és 9. §-a alapján, a melyet helyben hagyott az 1868. XLIII. t.-cz. 14. §-a; s már 1866-ban az erdélyi katholikusok közgyűlést tartottak, a mely közgyűlésben ő Felségéhez folyamodtak, hogy a 48 előtt fennállott autonómiai szervezetet iskoláik és javaik kezelése czéljából visszaállítani kegyesen megengedje. 1867. szeptember 12-én 806. sz. a. ő Felsége külön leiratban ezt megengedte, a kath. status munkához látott és azóta évenkint többször összegyűlt, sőt 1873-ban az igazgatótanács szervezésére vonatkozó statútumokat hozott, a mely statútumok 1873.Julius 16-án 1008. sz. a. a vallás- és közoktatásügyi minister által helyben hagyattak. Tehát az erdélyi kath. statusnak vannak szabályzatai, a melyeket az állam s mint az államnak képviselője, a vallás- és közoktatásügyi minister hagyott helyben, tehát azoknak teljesítése fölött is az ellen őrködést egyfelől ő Felsége, másfelől a magy. vallás- és közoktatásügyi minister kell, hogy teljesítse. Ezen igazgatótanács és statusgyülés három millió frton felül rugó, részint értékekben, részint ingatlan birtokban levő vagyont kezel, stipendiumokat oszt ki, a tanárok fizetéseiről gondoskodik, tanári állomásokat rendszeresít, az összes középiskolák felett felügj^el, a népiskolákra közvetett felügyeletet gyakorol, mindazon kérdésekben, a melyek világiakat és egyháziakat érdekelnek, mintegy felsőbb fórum határoz szemben az esperesi kerületi gyűlésekkel. És, t. ház, már három év óta az igazgatótanács számadásai nem terjesztettek a statusgyülés elé, mely első sorban van hivatva az ellenőrzésre. Megengedhető-e az, az állam és közoktatás érdekét tekintve, hogy ily nagy menynyiségű vagyon ellenőrködés nélkül kezeltessék. A midőn, mint tudomásunk van, ily ellenőrzés nélkül uradalmainkban keveset jövedelmező, mondhatnám rósz gazdálkodás folyt. De, t. ház, ezen statusgyülés többször hozott már határozatot arra nézve, hogy pl. az almási uradalomban újabb instruktiókat tenni nem szabad, ennek daczára az igazgató-tanács nem engedelmeskedett a statusgyülés határozatának, hanem szeszgyárt állíttatott fel. Már pedig azt mindenki tudja, hogy államilag vagy pedig egy erkölcsi testület által — mely nem részvénytársaság — kezelt szeszgyárüzemnél hány ajtó nyílik a megkárosításra. De^ t. ház, még középiskoláink állapota is sürgősen megköveteli, hogy beható intézkedések történjenek és ezek meg nem történhetnek csupán azért, mert a statútum 14. §-a meg nem tartatik, a mely megrendeli, hogy minden évben statusülés tartandó. De ennél még különösebb helyzet áll fenn. Ezen igazgató-tanácsnak, a mely ma az erdélyi kath. iskolákra felügyel, javakat kezel, nincs egy tagja sem, a ki joggal ülne az igazgató-tanácsban. Mert a statútumnak értelmében az igazgató-tanácstagjainak egy harmada évenkint kiesik és új választások által pótlandó. Most három év óta közgyűlés nem volt. Tehát három év alatt minden tagja kiesett és igy az igazgató-tanács tagjai jelenleg jogtalanul foglalnak abban helyet, jogtalanul rendelkeznek az egyház és iskola vagyona felett; azt hiszem, hogy a törvényhozás terme épen arra való, hogy midőn egyfelől a felekezetek és egyházak szabadságát védeni kívánjuk, ugyanakkor másfelől, hogy ha azok nem teljesítik kötelességüket és nem teljesítik azon statútumokat, melyek megtartásának feltétele alatt adott nekik létet és jogot az állam; ugyanakkor fel kell hívnunk az állam képviselőjét, hogy gondoskodjék ezen statútumok megtartásáról. (Helyeslés a szélső baloldalon.) De t. ház, kétszeri felszólalásom és a minister urnak már tett Ígérete mind hiábavalóknak bizonyult; most harmadszor is felszólaltam. 12*