Képviselőházi napló, 1881. III. kötet • 1882. február 13–rnárczius 2.

Ülésnapok - 1881-57

57. országos ülés február 10. Í882. 79 vetésének folytatólagos tárgyalása. A legközelebbi ülésben az 58. lapon elfogadtatott a 14. ,rovat 1540 frttai. Ezután fel volt jegyezve Lázár Ádám, ki egy indítványt akart beadni. Most őt illeti a szó. Lázár Ádám: Mielőtt a csángó magyarok érdekében egy önálló határozati javaslatot adoék be, és azt indokolnám, bátor vagyok a köz­oktatásügyi minister urat felkérai, méltóztassék az iránt nyilatkozni, hogy az általam felolvasandó képviselőházi határozatnak mennyire lett elég téve? Ugyanis 1872. január 22-én tartott ülésben a képviselőház 5113. sz. a. a következő határo­zatot hozta : „Lázár Ádám képviselő által a csángó­magyarok ösztöndíjai iránt benyújtott indítványa, az állandó pénzügyi bizottságnak ez iránti je­lentésében foglalt véleményéhez képest: azon utasítással adatik ki a vallás- és közoktatásügyi minisíernek; hogy az ösztöndíjak adományozásá­nál egyenlő feltételek mellett a csángó-magya­rokra is lehetőleg tekintettel legyen." Kérem a t. minister urat, méltóztassék hatá­rozottan nyilatkozni, hogy a t. ház, ezen hatá­rozatával tiz év óta mi történt? Trefort Ágoston, vallás- és közoktatás­ügyi minister (közbeszól); Csak tessék továiib folytatni, majd azután válaszolok! Lázár Ádám: Ugy látszik tehát, hogy a minister ur ezen határozati javaslatról mitsem tud, a mit én megengedek, mert azon időben nem volt közoktatásügyi minister. Ámde a t. ház határozata azon miaistert, a ki ugyanazon év augusztus havában vette át a közoktatásügyi tárczát, kötelezi s annak foganatosításáról tudo­mást lehet nála szerezni. Kíváncsian várom, hogy indokolt határozati javaslatom beterjesztése után, miféle felvilágosító nyilatkozatot fog adni a minister ur. Különben t. ház, a mi az ügy ér­demét illeti, azon csángó-magyarok érdekében kívánok felszólalni, a kikről annyi székely tör­téneti hagyomány beszél és a kikkel együtt szent László a székely vitézek élén a kunok ellen harczolt, mit koszorús költőnk Vörösmarty Mihály „Cserhalom" és Arany János „Szt. László" czímű jeles költeményében megörökített. Ugyanezen szent László király volt az, ki a már az azelőtt fennállott moldvai, úgynevezett milkovai püspökséget a székelység érdekében visszaállította, melyet hosszú időn keresztül, mint magyar katholikus egyházat, magyar főpásztorok kormányozták egész a mohácsi vészig és a refor­mátióig. Ezen püspökség azon időben többnyire az esztergomi prímás és olykor az erdélyi püs­pök joghatósága alatt álló lelkészekkel és fel­ügyelőkkel láttatott el, míg végre a római missió alá került, a melytől menekülés végett számos kísérlet tétetett. Jelesen, ezelőtt mintegy évszázaddal, az akkori erdélyi püspök gr. Batthyányi Ignácz azt a kérést intézte a római pápához, hogy ezen csángó magyarok püspöksége a milkovai püs­pökség, az erdélyi püspöki megyéhez csatoltas­sék. E kérésre az akkori primás gr. Batthyá­nyi József értésül adta, hogy Rómában semmi egyébbe nem egyeztek bele, mint hogy egy magyar szerzetes tétessék ezen csángó-magyar egyház élére. Ugyanazon érdekben később az akkori erdélyi püspök, Haynald Lajos szintén erélyesen felirt, lépéseket tett ottani keleti véreink megmentése és az erdélyi püspöki megyébe való bekebelezése iránt. Esek is sikertelenek marad­tak. Ezen történelmi tényekből kitűnik, hogy a milkovai püspökség ős időktől fogva önálló, jogosult magyar püspökség volt. Kitűnik az, hogy a missió-jellegfi, vallási és szellemi egyed­áruskodás Rómából jogtalanul csak azért csem­pésztetett be ezen püspökség területére, hogy az által ott levő keleti véreink lehetőleg nemzeti­ségükből kivetkőztessenek. T. ház! A magyar országgyűlés egyik fel­adata hirdetni és ápolni a közművelődésnek és hazaszeretetnek őseinktől öröklött erényét és tényezőit. Kötelessége és teendője továbbá támo­gatni és szilárdítani Magyarország állami nagy­ságát és e czélból felkeresni mindazon keleti véreinket, kiket egykor a nemzet nagy vándor­lásában hátrahagyott, vagy kik a nemzeti nagy válságok korában tőlünk elszakadtak, vagy kik később a legújabb időkig életfentartási szükség­től kényszerítve, hazánkból a szomszéd keleti tartományokba kivándoroltak és kivándorolnak naponta, főleg az aránytalanul nyomasztó adó­terhek miatt. Másik nagy feladata a magyar országgyűlésnek, hogy ezen keleti véreinkről szellemi és anyagi tekintetben gondoskodni igye­kezzék. Trefort Ágoston, vallás- és közoktatás­ügyi minister: Nem is szabad. Lázár Ádám: Különösen pedig azok val­lási és nemzeti oktatását karolja fel s ez által mindenek felett azon nagy történelmi kapocs köztük és a távol haza közt a legbiztosabban fentartható, mert részemről ezen keleti véremket, mint élő emlékeket tekintem, kik a közös hazáért lelkesedni tudnak és akarnak, kiknek érdeké­ben hazafiúi kötelességünk áldozatot is hozni,míg ellenben az élettelen műemlékek nem lelkesednek. T. ház! Miután, mint említem, a í. ház saját indítványomra azon határozatot hozta, hogy a minister utasíttatott, az ösztöndíjak adományo­zásánál a csángó-mag3 7 arokra egyenlő' feltételek mellett, lehetőleg tekintettel lenni; az igen t. minister ur hallgatásából azonban nem merem kö­vetkeztetni azt, hogy valamit tett volna ezen irány­ban, mert különben szokása szerint nagy garral felszökött és azt mondta volna: mindent meg-

Next

/
Thumbnails
Contents