Képviselőházi napló, 1881. III. kötet • 1882. február 13–rnárczius 2.

Ülésnapok - 1881-56

5B. orsságos ülés február 15. 1882. gf önerejökbö'1 Iskolát állítani, egy-egy évre 27 iskola esik. Tekintve, hogy azon községek, a melyekben még máig'smcsenek iskolakénem oly községek, hogy 5—10,000 frtos épületeket kellene felállítani, hanem olyanok, hogy egy bizonyos a községekkel együttes (intézkedés folytán 1000 vagy legfeljebb^ 2000 "frttal felállíthatók, {ügy van: balfelöl) tehát nincs lehetetlenség, hanem meg van a kötelesség, hogy a ház ma már a határozati javaslat e részét elfogadja. {Helyeslés a szélső balon.) Arra nézve, hogy az erre szükséges pénzt póthitel alapján kérje a t. miuister ur, 1870-ben a mostani kormány feje, a t. kormányelnök ur azon javaslattal szemben, metyet a mi pártunk részéről már akkor is kötelességünknek tartottunk tenni és a közoktatási minister által akkor az állami elemi népiskolák felállítására és a népnevelésre felvett 250,000 frtot, mi egy millióra akartuk felemeltetni, a t. minister ur elfogadta és azt mondotta, hogy nincs az az őszszeg, a melyet ő gyümölcsöztetőleg be ne tudna fektetni, kivált iskolák létesítésére. (Helyeslés.) Ezt a t. ház nagy része helyesléssel fogadta, hanem felállott a mostani kormányelnök, Tisza Kálmán és azt mondotta, hogy megtörténhetik, hogy több is kell annál az egy milliónál, hogy több is lesz befektethető s tehát ő 1870. márczius elsején a következő határozati javaslattal állott elő: „Tekintve a népnevelés ügyének első fontosságú voltát; tekintve, hogy ez irányban mennyire hátra vagyunk: mondja ki határozatikig a képviselőház, hogy midőn a kultus és közoktatási minister által a költségvetésben a népnevelés érdekében kívánt összeget megszavazza, egyúttal oda utasítja a nevezett ministert, hogy azon összeg iránt, a melyet a népnevelés előmozdítására még ez évben a czélnak megfelelően tud fordítani, pótjavaslatot terjesszen [a húz elé, előre biztosítván őt a képviselőház a felől, hogy az e czélra szükséges összegeket megszavazni kész leend." Az akkori balközép vezére tehát arra alapította okoskodását, hogy meglehet, hogy a néptanodák felállítására és a népnevelési szükségletre több is kell egy milliónál, b. Eötvös minister ur kijelentette szintén márczius elsején, hogy „nincs összeg, a melyet még, kivált az iskolák felállítására, gyümölcsözőleg ne lehetne befektetni." Azt tehát, a mit én mondok, hogy 10 év alatt állíttassák fel e 274 községben az iskola és hogy erre póthitel utján kérje a t. minister ur a fedezetet, már 1870-ben nem 100,000 frtig — mert ez talán ennyibe sem kerülne, hanem csak 50,000 frtba — hanem 250,000 frton túl 750,000 frtig elhatározta a t. ház. A mi azt illeti, hogy a közoktatási minister ur a fedezetről nem gondoskodhatok, mert as a pénzügyminister ur dolga: a határozati javaslat azon része, hogy tudja ki a minister a községek szükségleteit és az erre megkívántató költségeket, melyeket önerejükből nem fedezhetnek az állam által szerezze be és az állani biztosítsa, ez 1870-ben a közoktatási miuister urnak kijelentése volt. Itt a naplóban, márczius 1-ről, a 209. lapon: „A mi. az iskola-helyiségeket illeti, itt minden, a mi történik, az azonnal gyümölcsözni fog. Egyébiránt bátor leszek e tekintetben is egy törvényjavaslatot terjeszteni a t. ház elé, ha lehet, még ez ülésszak alatt; mondom, ha lehet; mert nem rajtam fog múlni, hanem attól függ, vájjon a háznak ideje lesz-e annak tárgyalására, törvényjavaslatot, a melyben tervet fogok előadni, a mely szerint az egyes közeégek az épületekről gondoskodván, az ország részéről csak az általa tett költségek biztosítása lesz szükséges." Hozzáteszi a t. vallás- és közoktatási ur, azért mert az állam másképen épít, annak többe kerül, a községek pedig sokkal kevesebbel képesek előállítani. Tehát mindaz, a mire én kértem a vallás és közoktatásügyi minister urat s a mire kérem a t. házat, ez 1870-ben a ház által már elfogadott elvek alapján nyugszik. Megítélhetik maguk a t. képviselő urak, hogy ha most ezt a határozati javaslatot nem figadják el, nem fognak-e komolyan és jogosan a visszaesés vádjával illettethetni. Egyébiránt engedje meg a t. minister ur, nem is helyes az, a mit méltóztatott előhozni, hogy mindazt teheti ezen 900 ezer frttal, a mire a szükség kényszeríti, vagyis elvonhat valamit az állami ellemi iskolák felállításától és fordíthatja azt máshová, mint most is azt mondja: „Igaz, nem állítottunk ezen 40 ezer frtból állami elemi iskolákat, hanem segélyeztünk iskolákat." Hát én teljesen tudom azt, hogy a t. minister ur megtehette ezt, hanem mégis az a képviselőháznak is kötelessége lesz azután, hogy midőn ilyenekről felvilágosítíatik, akkor csak azért se adja meg a szabad költekezési jogot a költségek egyik vagy másik ága közt a közoktatási minister urnak, legalább nem ily általánosságban. Mert én azt állítom, hogy az állami elemi iskolák felállítása és feutartása azon nevezetesebb községekben, a hol lehet és kell is felállítani és fentartani, első és mulhatlan szükséglet. Pl. megadom én azt a minister urnak, hogy ha a czím egyik ágában több kell, azt a másikból vonja le, így pl. az első tétel a) és 6) pontjai közt, vagyis a személyi és dologi kiadások közt