Képviselőházi napló, 1881. III. kötet • 1882. február 13–rnárczius 2.

Ülésnapok - 1881-56

56 országos ölé* február 15. 1882. olyan, melyben elemi népoktatási iskola nincs. Tehát nem mondom ma, 10 év alatt sem, hogy mind a 2510 községben okvetlenül legyen iskola, de kellene kívánnunk, hogy legalább 10 év alatt lehetne. Begyújtandó határozati javaslatomban benne lesz foglalva, hogy a 274 községben, melyekből r ás községekbe sem járhatnak a gyermekek tanulni, hogy azokban igenis a 10 évi határidő alatt iskola állíttassák, ezt mondja ki a ház. {Helyeslés bal felöl.) A többi 1786-ra nem mondom tizenöt, de kívánnia kell, hogy 20—25, vagy 30 év alatt, de mindenesetre bizonyos határidő kimondása mellett iskolák állittas (Helyeslés balfelöl.) Azonban engedje meg a miuister ur, ha egy kissé zokon veszem azt, a mi az állami elemi iskolák felállítására a múlt évben megszavazott költségre nézve történt. Tavaly megszavaztatott új állami elemi népiskolákra 40 ezer frt. Es ha tekintetbe veszem azt, hogy e czélra 1880-ban mi fordíttatott, azt találom, hogy íiszuín csak 29,021 frt 50 kr. foglaltatik, ha jól emlékszem §6 tétel alatt, a mint a kimutatás a ház irodájában letéve van. Tehát ha való az, liogj

T 40 ezer frt szavaztatott meg és abból csakis 29 ezer frt fordíttatott új állami elemi népiskolák felállítására s ha hozzávessem azt, hogy ezen 26 tételből 12 tétel nem is új iskolára, hanem már a múlt évben épített iskolák tatarozására, bútorozására fordíttatott 8000 frt: azon sajnos következtetésre kell jutnom, hogy a t. közoktatásügyi minister ur az új állami elemi iskolákra 1880-ban csak 21* legfeljebb 2á,000 irtot fordított. S ha tekintetbe veszem a közoktatásról szóló jelentést, azon vastag, jó és jeles adatokat magában foglaló könyvet, ott is fel van véve, hogy a népnevelési szükségletre, az állami elemi népiskolák szükségletére megszavazott összegből a közoktatásügyi minister ur megkímél 3 i ,000 frtot. Tudom, hogy 30,000-rel aztán többet adott ki a polgári felsőbb népiskolákra. De bár jól tudjuk, hogy az igyékezet megvan a í. minister urnái is, de higyje meg, lehetetlen komolyan nem aggódnunk, mikor a t. minister ur tudja, hogy a ház miudazt, mi a közoktatási ügyre adatik ki, habár póthitel utján is megszavazza, (Ugy van ! a szélső baloldalon.) Ne takarékoskodjék tehát a népnevelési szükségletekből s kivált ne takarékoskodjék azon összegből, mely az állami elemi népiskolák felállítására volt szánva, (Helyeslés a szélsB baloldalon.) Ezeket nem szemrehányáskép mondom, de a jövőre való tekintetből, hogy EZ többé ne történjék. Azon, most az állami új sikolák felállítására fölvett 50,000 frtra nézve ezt vagyok bátor a t. közoktatási minister úrtól reményleni, hogy abból semmi esetre semmi meg nem takaríttatik, hanem egészen új állami iskolák építésére fordittatik. Annál is inkább, mert azon 274 község között, melyekben egyáltalában nincs iskola, 34 oly község van elszórva az ország vidékein, azon megyékben is, hol leginkább kell még a magyar állami nyelv megértése tekintetéből is elemi népiskolákat állítani, — mondom 32—33 oly község vau, melyekben a tanköteles gyermekek száma több 70-nél s vannak olyanok, melyekben 141, melyekben Í20 stb. szám vau. Kiválólag kötelességem fölemlíteni néhány megyét csak azért is, mert jól tudom, hogy e megyék közt vannak olyanok, melyeknek lakosai tehetősek s igen sok oly férfiúval dicsekesznek, kik ha befolyásukat felhasználják, azon községeknek száma, melyekben most egyáltalában nincs iskola, meg fog fogyni s az iskolák kellő mérvben építtetni fognak. Meg kell említenem kiválólag Abaujmegyét, hol 59 községben nem levén iskola, 22 községben van több 70 tanköteles gyermeknél, kik semmi oktatásban nem részesülnek; meg kell említenem Fehérmegyét, hol 13 községben nem levén iskola, 5 községben több 70-néí a tanköteles gyermekek száma, kik semmi oktatásban nem részesülnek; meg kell említenem Baranyamegyét, hol igaz csak 2 község van olyan, melyben a gyermekek semmi oktatást nem nyernek, de mégis van egy, Mindszent község, hol 120 tanköteles gyermek nem nyer oktatást; meg kell említenem nagy Biharmegyét, melyben 113 községben nem lévén tanoda és 75 község lévén olyan, a melyből a gyermekek még a szomszéd községbe sem járhatnak és legkevesebb 8—10 ily község van, melyek mindegyikében 75—77-nél több a tanköteles gyermekek száma. Ezután elhallgatva még 8—10 megyét, melyekben sokkal kevesebb ugyan a községek száma, de mégis szórványosan előfordul, hogy 70—100 gyermek nem jár iskolába, fel kell említenem Huuyadmegyét, a hol 175 községben nincs iskola és a hol 57 községből nem járhatnak a gyermekek iskolába. Ezeket azért hozom fel, hogy azon megyéknek lelkészei, egyházi jól dotált egyénei és azokat, a kiket birtokkal áldott meg a sors, tartsák kötelességüknek, polgári, társadalmi utón is elkövetni mindent, hogy a megyében népiskolák létesíttessenek. (Helyeslés.) Meg kell kérnem a közoktatásügyi minister urat a következőkre, a melyekre nézve határozati javaslatot nem kívánok beadni, mert kéréseimet oly gyakorlatiaknak és oly szükségeseknek tartom, hogy hiszem, hogy azok teljesíttetni fognak. Kérésem egyike, hogy a közoktatásról szóló jelentésben tüntettessék ki, hogy mikép foganatosíttattak az 1870 : XVIII. t.-cz. rendelkezései. Jól tudom, hogy szórványosan a jelentésben foglaltatnak erre vonatkozó adatok és hogy ott felemlittetik, hogy Brassómegyének 221 tanítója közül 122 nem tud magyarul és hogy a nem