Képviselőházi napló, 1881. III. kötet • 1882. február 13–rnárczius 2.
Ülésnapok - 1881-55
55. orsüásros Ülés vára szolgálni. Jőnek ugyan a magyar alföldről i is és jönni fognak ezután is, de csak olyanok, j a kiknek erre módjuk vau, szegényebb sorsnak j nem birják meg a fővárosi drágaságot. Igaz, j hogy a kormány segítséget ád, de hánynak? j Kevésnek. Nem elég az összeg arra sem, hogy csak a közegészség! törvénynek tegyenek eleget, mely azt követeli, hogy bizonyos helységcsoportokban mindenütt bábák legyenek felállítva. Miután a budapesti egyetemről beszélek, méltóztassanak megengedni, hogy csudálkozáso mat fejezzem ki Herman Ottó képviselőtársamnak azon állításán, mely szerint nem helyes, hogy felsőbb tanintézetek, egyetemek állami központokon állíttassanak. Ismerem Európának majdnem minden nagyobb egyetemét és csodálkozom, hogy szakember ily állítást mert koezkáztatni. Hát Paris. Berlin vagy Bécs kénytelen legyen egyetemét kidobni, hogy valamely kis városba állittassék; hiszen jól tudjuk, mit érnek Bécs mellett a gráezi és innsbrucki egyetemek, vagy a paduai, paviai; mit érnek Berlin mellett a königsbergi s más apró egyetemek? HátFraneziaországban? Hiszen ott a tudomány legnagyobb emberei Parisból kerülnek ki. Az igaz. hogy a központokon a fiatalságnak sokkal több alkalma van tévútra vezettetni, de másfelől az is igaz, hogy épen a központon van összehalmozva mindaz, a mi a fiatal ember közművelődésére leginkább szükséges és leginkább hat, még ha hanyagul viseli is magát; de az is igaz, hogy kisebb valósokban az egyetemen a fiatalság csakhamar a kártyára és kupára adja magái. Ezeket csak inter paranthesim akartam elmondani. Engedje meg a í. ház, hogy a szebeni jogakadémiára visszatérve, még megemlítsem: hogy 1848 előtt a szász ifjúság jobb viszonyban élt, mikor a szászok jogot tanulni elmentek a kolozsvári lyczenmba, most meg megszűnt a jó viszony; pedig 48 előtt nem volt egyetem az erdélyi részekben. Társadalmi állásomnál fogva hivatva volnék kardot kötni a magyar egyetemek mellett, a magyar tudomány fejlesztése mellett, egyáltalában a tudománynak minél nagyobb térre terjesztése mellett és elismerem, hogy a kormány újabb időben is igen sokat tett e tekintetben: de mint a háznak igénytelen tagja, nem téveszthetem szem elől a dolog másik oldalát sem s nem lehetek a mellett, hogy az állam a consumptiv elemeket ily nagy mértékben növelj i. Igaz, hogy oly műegyetemünk készül, melyre az állam méltán büszke lehet, igaz, hogy reálipariskolák állíttatnak fel és működnek. De mindez nem elég a consumptiv és productiv elemek közti arány helyreállítására. Mert kérdem, nincs-e elég | jogász, ügyvéd, hivatalnok, nincs-e elég pap, j február 14. 1892. \~j orvos, nines-e elég consumptiv elem ? A productiv elem nem elég arra, hogy tndja ezek szükségleteit előteremteni és fentartani, hogy proletárok ne legyenek, mint Hermán képviselő ur monda. Ezek után visszatérve a tárgyhoz, bátor vagyok egy indítványt benyújtani, melyet felolvastatni kérek. Rakovszky István jegyző (olvassa): „Mondja ki a ház, hogy a bábáképezdékre szükségelt 13,300 frton felül egy Szegeden felállítandó bábaképezdére még 6000 frtot ezennel megszavaz/ Trefort Ágoston, vallás- és közoktatásügyi minister: T. ház! Én a' r közegészségügyre rendkívül nagy súlyt fektetek. Ez elsőrendű érdek. Mert lehetnek jó földjeink, lehet jó climánk, ha nincs egészséges népünk, holt tőke az. A jó közegészségügy gyei Össze van kötve a bába-tanintézetek kérdése. Én is szükségesnek tartom, hogy a nagy Alföldön egy ilyen állittassék fel. Egy ilyennek felállítási költsége már fel is volt véve a budgetbe, de töröltetett. Én nemcsak figyelemmel leszek ez ügyre, de ígérem, hogy be is veszem a jövő évi költségvetésbe a felállítás költségét. Most ezt feleslegesnek tartom, azért, mert ez évben felállítani már ugy sem lehetne. Kérem a t. képviselő urat indítványának visszavételére, Knöpfler Vilmos: Teljesen meg vagyok elégedve az itt nyilvánosan tett ígérettel s ezennel visszavonom indítványomat. Herman Ottó: Egy pár szóval akarom nyilvánítani, hogy a Knöpfler képviselőtársam indítványát, mely bäbatanintézet szükségét Szegeden kimutatta, összes érveivel együtt elfogadom. Azonban részemről is megnyugszom abban, mit a t. minister ur az imént kinyilatkoztatott. Steinacker Ödön: T ház! Annak daczára, hogy engem ma t. Mocsáry képviselő ur fogadatlan prókátornak nevezett, én a benynjtott indítványt, ha vissza nem vonatott volna, melegen pártoltam volna, mert mindenesetre örülni fogok azon, hogy ha a magyar faj nem nyúl mesterséges eszközökhöz, hanem saját erejéből tud szaporodni. (Derültség.) Különben, habár nem vagyok sem szász, sem orvos, mégis reflectálnom keli előttem szólt Knöpfler Vilmos képviselő ur azon megjegyzésére, hogy kivéve a szászt, a magyar faj a legkevésbbé szapora. A statistikával némileg foglalkozom és e tekintetben kénytelen vagyok megjegyezni, hogy a képviselő ur állítása nem felel meg a valóságnak. Pár napja, hogy arra lettem figyelmessé téve, hogy Baranya megyében, a mely magyar, 22 községből álló complexum van, a melyben a lakónknak csupán egy gyermekük van, a mely gyermek elhalálozása esetében gyermeket fogadnak, h telkes gazdák megtarthassák telküket. A etatistika