Képviselőházi napló, 1881. III. kötet • 1882. február 13–rnárczius 2.
Ülésnapok - 1881-66
318 66. ország s ülés február 27. 1882. kózott a képviselő ur a Dráván házi kezelés mellett teljesített kotrásra, mely köbméterenként e?ak 30 krba kerül. Hiszen, ha épen arról van szó, hogy nagyon olcsó árakat mondjunk, olcsóbb árakra is lehet hivatkozni épen a Drávánál. Ugyanis az illető kormánybiztos ur által felterjesztett számadások szerint a 9. számú átmetszésben 36 4 Ao krba került egy köbméter kotrás. A detkováczi átmetszésben 18 krba, végre'a 3. számú átmetszésben csak 14 és 6 Ao krba került egy köbméter kotrás. Előnyösebb lett volna tehát a képviselő urnak ezen 14 krra hivatkozni, mely mindenesetre sokkal kevesebb az 1 frt 24 krnál, a 91 és 73 krnál; csakhogy érteni kell ezeket a dolgokat. (Derültség.) Először is az a kérdés, hogy az ilyen számítás micsoda alapon készült. A czél, melyet a drávai átmetszések kotrásánál szem előtt tartanak, az, hogy az átmetszések sikerüljenek és nem az, hogy megkatároztassék, mennyibe kerül egy köbméter kotrása, vagy hogy hány köbméter kotortatott ki. Hogy mennyi a kikotrott anyag mennyisége, arra sem a kormánybiztos ur, sem a munkavezető mérnök súlyt nem fektetnek és azért nem is mérik meg a kikotrott anyagmennyiséget. Rohonczy Gedeon {közbeszól): De hát miképen ellenőrzik? Hieronymi Károly : Mindjárt megmondom azt is, hogy miképen járnak el. (Halljuk!) Nem mérik meg a kikotrott anyag mennyiségét, hanem midőn márcziusban elkezdik a kotrást, felveszik az átmetszés keresztmetszetét és miután házilag kezeltetik a munka, ügyelnek arra, hogy a személyzet ne henyéljen s foly a munka őszig. Mikor aztán őszszel a munka megszűnik, akkor újra felveszik az átmetszés keresztmetszetét más szóval megmérik az átmetszés üregét és a két mérés közti különbséget veszik a kotrás eredményének. Ez az eredmény, nem egyszersmind a kikotrott anyag mennyisége, ebben benne van ügy a kotrás mennyisége, valamint az is, a mit a viz kimos. A mi a Drávánál használt gépet illeti, ez sajátságos szerkezetű s eltér a többi gépek szerkezetétől; ugyanis nincsenek létrái s puttonjai, hanem van egy hosszú nyélen alkalmazva egyetlenegy vedre, a melylyel a kiemelt anyag letétetik az átmetszés szélére. A drávai kotrások költségeikben tehát, kerüljenek azok akár 36, akár 18 krba, csak a kotrás költségei vannak benfoglalva, de az eltávolítás költsége nincs benne. De most t. ház, méltóztatnak azt kérdeni, hogy miért ily nagy a különbözet a Tiszán és a Dunán végzett és a drávai kotrások között és miben rejlik ezen nagy árkülönbség. Bátor leszek ezt is megmondani. (Halljuk!) A kotrás költsége, t. ház, akár a Dráván alkalmazott Osgood-féle géppel, akár paternoster művel ellátott géppel hajtjuk is végre 18 krnál többre nem igen megy és ezen árból, ha azért csak a kotrást kell teljesíteni minden vállalkozó még árelengedést is ad; igen, de a kotrott anyagot egy hajóba kell tenni, ki kell szállítani a partra s ott ismét kirakni, ez a hajóba rakás, elszállítás és kirakás a szóban forgó viszonyok között 55 krba kerül. Ha valaki azt mondja, hogy bizonyos helyen 30 krért történik a kotrás, első sorban az a kérdés, hogy mi végeztetik ezen 30 krért, csupán a kotrás-, vagy az anyag elszállítása is? Abból, hogy egy más helyen a kotrás az anyagnak elszállítása nélkül bizonyos áron végez tetik, azt következtetni, hogy másutt, a hol nemcsak az anyagot kotorni, hanem a kikotrott anyagot elszállítani is kell, épen azért, mert az elszállítás kerül sokba és nem a kotrás, a, munka ugyanazon az áron végzendő, ezt következtetni nem lehet. Azt hiszem tehát t. ház, hogy ezen tényleges adatokból, melyeket még egyszer röviden ismétlel: és melyek szerint a kotrási árak a Tiszánál 1 frt 24 krról 9 l-re s 73-ra mentek le és a Dunán 1 frt 37 krról 6l-re szállottak le, hogy mondom, ebből valaki, ha megengedi, hogy a formai eljárás helyes volt, mégis azt következtesse, hogy a munka kiadása körül visszaélésnek kellett történnie, — ezt valóban nem értem. (Helyeslés a jobboldalon.) De azt mondja a képviselő ur, hogy különösen a mérnökök részéről künn s a munkafelvételnél történnek visszaélések,hogy az a mérnök, a ki Deutschnak, nem tudom, a Dunán is érti-e, vagy csak ä Tiszán, — nem jár kedvében, vexatióknak van kitéve, el lesz csapva. T. ház! Ha el van csapva az a mérnök, akkor már meg is lehet nevezni s nem kell annak a mérnöknek attól remegnie, hogy valami baja legyen ; nevezze meg, ki az, a kit a miatt elcsaptak, hogy valami visszaélést felfedezett! Beszédek ezek t. ház, nem lett semmiféle mérnök e miatt elcsapva, hanem egj^esek el lettek csapva azért, mert a vállalkozókkal együtt akartak trafikálni. (Tetszés jobbfelb'l.) Nem olyan sok változás történt a szegedi mérnöki hivatal személyzetében, hogy az, a ki a viszonyokkal ismerős, pedig a t. képviselő ur bizonyosan utána nézett, ne tudhatná és meg ne mondhatná, hogy ki az. Rohonczy Gedeon: A parlamenti bizottságnak fogom megmondani. Hieronymi Károly : A parlamenti bizottság oly valami, a mi — nem tudom —- hogy lesz-e. A ki valami visszaélést tud és nincs meg az a morális bátorsága, hogy nyíltan megmondja azt,
