Képviselőházi napló, 1881. II. kötet • 1882. január 11–február 11.

Ülésnapok - 1881-53

396 53. országos Illés fubrnár 11. 1882. netn terheli, mert ezen alapot az előbbi kormánytól örökségképen vette át, mert ezen alapítványnak jogi természete mindeddig nem tisztáztatott, ennek tisztázását maguk az érdekeltek sem igen sürgették és mert ezen alapítványnak jövedelme az alapító czélzatához legalább hasonló czélra fordíttatott. Elismerni kénytelen végre a kérvényi bizottság, hogy a kérvényezők óhajának teljesítése nehézségekbe, akadályokba ütközhetik, melyek ha azt nem is lehetetlenítik, de késleltethetik, így nevezetesen az intézet tulajdonát képező épületet a reáliskolától, mel}" azt jelenleg használja, átvenni és megfelelőleg átalakítani kellene, továbbá az ösztöndíjak rendszerint az egész tanulmányi időre adományoztatván, szerzett jogok sérelme nélkül azokat egyszerre megszüntetni nem lehet, hanem a kamatok csak successive fognak ezen jelenlegi használat alól felszabadulhatni: és kérdés az is, vájjon az alapítvány elegendő lesz-e egy korszerű convictus berendezésére és fentartására ? Nem lesz-e tehát szükséges legalább addig, mig az alapítvány egész jövedelme az Ösztöndíjak általi lekötöttség alól felszabadul, ä kamatokat a tőkéhez csatolni? Mindezeket tekintetbe véve, a kérvényi bizottság nem ajánlhatja a t. háznak, hogy a hozandó határozat által a kormány kezét túlságosan megkötni méltóztassék, hanem a határozatban csupán csak két szempont hangsúlyozását és kiemelését tartaná szükségesnek. Először is azon szempontot hogy ezen alapítvány mindenesetre a törvényeink alapján kifejlődött viszonyoknak megfelelően használtassék fel, de másodszor, hogy ezen alapítvány felhasználása olyan legyen, hogy az által az alapító czékata a lehetőségig megközelittessék. Ezekhez képest a kérvényi bizottság javaslata a következő (olvassa): „Az összes kérvények azon felhívással adatnak ki a vallás- és közoktatásügyi ministernek, hogy a netán fenforgó akadályok elhárítása után a szóban levő alapítványt az ország törvényeivel és az azok alapján átalakult viszonyokkal egyezőieg, de rendeltetése czéljának is megfelelőleg, hasznosítsa." Ajánlom a határozati javaslatot a t. háznak elfogadásra. Trefort Ágost, vallás- és közoktatásügyi minister: T. ház! A kérvényi bizottság előadójának előadásából méltóztattak értesülni, hogy a kassai convictust nem én szüntettem be, átvettem az ügyet, a mint ma van, ellenkező esetben, a helyett, hogy a convictus megszüntettessék, iparkodtam volna azt a kor és különösen a mai nevelési rendszer igényei szerint átidomítani, mert azt az előbbi állapotban fentartani erkölcsi lehetetlenség lett volna. Én azonban ezen alapokat mint stipendiális alapokat vettem át és nem tartottam magamat hivatva arra, hogy e tekintetben változtatást tegyek. Mert először nagy kérdés, hogy ha egyszer valamely alap ösztöndíjakra és nem convictus feotartására használtatik, czélszeríí-e ezen változtatást tenni és nem helyesebb-e a stipendiális rendszert megtartani. De másodszor az ösztöndíjak nem egy vagy két esztendőre adatnak és különösen azok, a kik az orvosi pályának szentelik magukat, 13 évig élvezik a nekik egyszer adományozott ösztöndíjat. A stipendiális rendszert tehát egyszerre megváltoztatni és a helyett convictust felállítani szintén erkölcsi lehetetlenség lett volna. Harmadszor egy convictussiak a költségei — mert itt a convictus nem annyit tesz mint tápintézet, hanem nevelő - intézet — igen nagyok. Kívánatos volna ugyan, hogy Magyarországon lehetne egy vagy több ilyen intézetet felállítani, de ezen alapok jövedelméből ily intézetet a mai köznevelés szükségeihez méltón fentartani absolute lehetetlen. Ha azon épületben, a hol most a reáliskola van elhelyezve, convictust mernék felállítani, a szülők perbe fognának. Mi ezreket költöttünk ezen épület átalakítására és mégis sötét s levegője rósz. S különösen ott, a hol a gyermekek háltak hajdan, a falakról a nedvesség csurog. Negyedszer minden alapítvány ad mentem fundatorum kezelendő, kérdem, vájjon lehet-e ezen alapítványokat ad mentem fundatorum kezelni'? Hiszen ha a fundator czélaata szerint kezeltetnék, csak nemes ifjakat lehetne befogadni, a kik a protestáns vallásról a katholikus vallásra tértek át. Ez egyenes intentiója a Balassa-alapítványnak. Végre ezen alapítvány szerint a convictus kezelése a Jezsuitákra bízandó. Kérdem, vájjon Ishet-e ezen alapítványt ad mentem fundatorum kezelni. Ezen tápalap azon kisebb alapok közé tartozik, melyek jogi természetének megvizsgálására bizottság van kiküldve. Én tehát legczélszerűbbnek vélném, hogy a kormány ez ügyet jogi és paedagogsai szempontból lelkiismeretesen megvizsgálván, a háznak ez iránt jelentést tegyen, melynek alapján aztán a ház érdemileg határozhat, ugy hogy ezen határozat elfogadása a kérdés mikénti megoldásának nem praejudicálna. Én tehát elfogadom a kérvényi bizottság határozati javaslatát, csak azon toldalékot kérem hozzá adatni: „Ha pedig lehetetlennek bizonyulna, az iránt a háznak a maga idején jelentés tétessék." A háznak jogában fog állani a jelentést tárgyalni s határozni. Ajánlom ezen pótlékot elfogadásra. (Helyeslés.) Duka Ferencz jegyző (olvassa Trefort Ágost módosítását). Lesskó István: T„ ház! Itt egy végren-