Képviselőházi napló, 1881. II. kötet • 1882. január 11–február 11.
Ülésnapok - 1881-36
30 S6. országos ülés jannár 12. 1S82, szélső bal/elöl) Igenis, van annak helye és itt viszsatérek, hogy nem érthetek egyet Somssich t. képviselő úrral és párthíveivel — annyiban vau igazsága, hogy a véderőnél lehetne költséget megtakarítani, de ki hiszi, hogy ma a delegationális szervezett mellett és a mai tényezők és hatalmi viszonyok mellett azt elérhessük? (Élénk helyeslés a szélső balon.) Az be fog következni, hogy évről évre emelkednek a kiadások, de hogy a véderőnél a mostani rendszer mellett lehessen azt megtakarítani, az bekövetkezni nem fog. Mert hiszen vámok nélkül abban a helyzetben, melyben Magyarország van. a modern államok minden iiistitufióval felruházva, még pedig olyan költségesen, mint Európa bármely állama, megfosztva a legnagyobb, legbiztosabb, de egyúttal legkevésbé súlyos jövedelmi forrásoktól: a vámoktól, ilyen helyzetben még Anglia, Francziaország, a világ legelső államai sem volnának képesek femiállani. Az tehát a bűvészet, az az ámítás, mely azt hirdeti, hogy fennállhat Magyarország jövedelmeinek legnagyobbja nélkül. Tekintsünk Francziaországra, a mely oly végtelen károkat szenvedett 1870-ben és évi költségvetését — ha jól emlékszem — 900 millió frankkal kellett felemelni; az aFrancziaország vámjai nélkül valószínűleg, legalább ha minden igazság nem csal és minden számítás nem téved, oda jutott volna kötött kézzel, a hol most Spanyolország van és a hol vagyunk mi. (Felkiáltások a széhó' baloldalról : Mi még rosszabbul állunk!) Mert oly helyzetben, a hol egy nagy rendezett, czivilizält államnak minden igényét teljesíteni kell, az államnak legfőbb jövedelmi forrását elvonni és pedig oly rósz szövetséges mellett, mint a milyen Ausztria, nem lehet: (Felkiáltások a szélső balon : Hisz Ausztria ellenségünk!) ily helyzetben Magyarország ügyeit rendezni és az országban az anyagi és a szellemi jólétet visszaállítani és a nemzetet, saját küldetéséhez híven, saját tekiutélyéhez méltóan fentartani és a jövendő nemzedékek számára alkotmányát, szabadságát megtartani lehetetlen lesz! (Helyeslés a szélső baloldalon.) Es a mi minden ily politikának következése nálunk is be fog következni, be fog következni t. i. az, hogy mindez mint czifra intézmény, ideig-óráig fenn fog állani az adócsavarnak irtózatos működése mellett mindaddig, mig a nép ereje ki lesz merítve, mondom, ez egy-két évig fenn fog állhatni, de mindhiába, utóvégre is össze fog törni. Mentsen Isten, hogy én tanúja legyek ennek, nem óhajtom, mert ragaszkodom ezen országhoz, de tán fel tudna támadni a káröröm bennem, hogy mikor ez intézmények összedőlnek, akkor ezen kabinetet temessék el romjaik, (l'iéiil, helyeslés a szélső baloldalon.) Én a költségvetést nem fogadom el. Ajánlom határozati javaslatomat, melyet felolvastatni kérek. (Élénk helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon.) Elnök: A határozati javaslat fel fog olvastatni. Duka Ferencz jegyző (olvassa) : „Határozati javaslat. Az 1882-ik évre szóló költségvetési javaslat világos bizonyságot szolgáltat arra, hogy az ország kormányzata roszul vezettetik és hogy a kormány oly politika folytatására teljességgel képtelen, mely a nemzet önállóságát s anyagi és szellemi jólétének állandó fejlődését biztosítaná. A társadalom adóképessége teljesen kimerült, az állam rendes jövedelmeinek nagy része csak kényszerítő rendszabályok segélyével áll elő, az ország minden vidékén az elszegényedés kétségtelen jelei mutatkoznak 8 mind ezek daczára évenként új adók és újabb adóemelések hozatnak be. Az anyagi kimerültség, a nemzet közgazdasági életének szomorú pangása romlással fenyegeti a közerkölcsöket is és sok vidéken lanyhulni kezd a ragaszkodás az állam iránt, mely úgy, a mint ma kormányoztatik, csak súlyos teher gyanánt nehezedik a népre a nélkül, hogy annak igényeit biztosítani és érdekeit előmozdítani teljes képességgel birna. Az állam pénzügyi helyzete kétségbeejtő. áz adóképesség legszigorúbb megerőltetése daczára is több mint 50 millió évi hiány mellett kimerült az államnak még hitele is s az a kormányzat, mely a napról napra való megélhetés érdekében a legridegebb fiskalitás kényszerítő politikájával magasabb czélt maga elé kitűzni sem nem tud, sem nem akar, lerombolja még a nemzet jövendő jólétének föltételeit is. Az Ausztriával fennálló s függetlenségünket megsemmisítő államjogi viszony aránytalanul súlyos terheket ró ránk s ezen fölül meggátol bennünket abban, hogy állami és nemzetgazdasági erőink kifejtésével pénzügyeinket rendezhessük s nemzetünk szellemi és anyagi jólétét s ezzel együtt tekintélyét és méltóságát biztosíthassuk. S a fennálló kormány a helyett, hogy ez államjogi viszony javítására törekednék, azt napról napra súlyosbítja s a nemzet legfontosabb érdekeit annak mindinkább alárendeli. Oly kormánynak, mely ezt cselekszi, oly költségvetést, mely azon államjogi rendszeren nyugszik s mely azon kivül is oktalan, könnyelmű és veszélyes politikának eredménye, mi meg nem szavazhatunk. S azért mély tisztelettel indítványozzuk: határozza el a képviselőház: hogy a kormány által az 1882-ik évre előterjesztett költségvetési javaslatot a tárgyalás alapjául még általánosságban sem fogadja el. Budapest, 1882. évi január hó 12-én. Eötvös Károly, Mocsáry Lajos, Csávolszky L jos, Náray Imre, Turgonyi Lajos, Csanády Sándor, Krisz-