Képviselőházi napló, 1881. II. kötet • 1882. január 11–február 11.
Ülésnapok - 1881-51
348 51. országos ülés február 9. 1882. Szedjük össze a részeket és alkossunk anyagilag és szellemileg kifejlett Magyarországot. Erre kérem a t. ellenzéket és mivel azt látom, hogy a kormány ugy rombol, hogy az egyik kezében az építő eszköz — a koműveskanál is ott van, azt mondom: romboljon a kormány, de a másik kezében tartsa a kőműveskanalat és építsen jobbat. Hentaller Lajos: De Boszniában. Kőrössy Sándor: Majd Boszniának kérdéséről máskor szólok. (Derültség.) Mivel mondom. azt látom, hogy ez a kormány komolyan hozzáfogott Magyarország belszervezéséhez és a mit az adott viszonyok és körülmények közt tenni lehet, mindazt megteszi, de lassankint és fokrólfokra : ne szaladjunk egyenesen fejjel a falnak (Derültség) és ne tartsanak bennünket rósz hazafiaknak azért, mert nem akarjuk egy kártyára föltenni a haza sorsát, hanem lassankint és fokonkint kívánunk haladni. Meglehet, hogy csodálkozni fognak önök azon, hogy egy oly embertől hallják ezt, a ki Magyarország függetlenségéért nem csak harczolt, de halálra is ítéltetett s a ki ezen eszméért öt évig Josefsíadtban szenvedett, (Kljenzés) most ez ember kéri arra, hogy az isten szerelméén csináljuk előbb Magyarországot erőssé és boldoggá, addig önök hagyjanak békét és hagyják dolgozni azokat, a kik arra vállalkoztak, hogy felépítik az új Magyarországot. Mivel pedig meg vagyok győződve, hogy a koimány helyes utón jár minden tekintetben, tehát ez igazságszolgáltatás terén is, azért én a költségvetést átalánosságban, részletességben, mindenestül elfogadom. (Helyeslés jobb felől. Derültség balfelöl.) Duka Ferencz jegyző: Veszter Imre! (Felkiáltások: Beteg!) Elnök: Veszter Imre képviselő ur nincs jelen. Szólásra senki sincs többé feljegyezve. Kivan valaki szólni 1 Székely Elek: T. ház! (Halljuk!) Mint nem gyakor ! afí jurista, nem volt szándékom az igazságiigyministeri tárcza költségvetésének tárgyalása alkalmával felszólalni, azonban Szolnok városának érdemes képviselője, PoJonyi Géza ur tegnapi beszédében a római katholikus szentszékekről, továbbá az erdélyi protestáns felekezetű és az unitárius egyházi bíróságokról szükségesnek látta oly módon megemlékezni, hogy ezt egy pár igénytelen szó nélkül nem hagyhatom. A t. képviselő ur ugyanis tegnapi beszédében ezt mondta: „De nemcsak a szentszékekről akarok beszélni, sokszor hallottam, olvastam az erdélyi protestáns egyházakról, nem mondom, hogy való, de azt hiszem, a t. ház minden tagja olvasta, hallotta számtalanszor a vádat, hogy üzletet csinál a dologból." Előttem szólott Csiky Kálmán t. képviselőtársam ezen állítást a maga valóságára reducálta. Nem is tartom tisztemben állónak, hogy az erdélyi protestáns egyházak ellen emelt ezen vádat, a melyről maga is megjegyezte, hogy nem tudja való-e? megczáfoljam. De a mi ezután következik, hogy: „De itt van az unitárius bíráskodás", erre nézve van egy pár megjegyzésem. (Halljuk!) A t. képviselő ur ezzel a kikezdéssel az unitárius egyházi biróságokat a többi protestáns felekezetek egyházi bíróságaitól megkülönböztetni kívánja, még pedig, ha helyesen fogtam fel, az unitáriusokra nézve nem kedvezően. Különbség ezen egyházi bíróságok közt csak azok szervezetében van. Az igen t. képviselő ur kétségkívül tudni fogja, hogy lényegben különbség közöttük nem lehet már csak azért sem, mert mindkét protestáns felekezet, valamint az unitárius egyház egyházi bíróságai ugyanazon alapokon vannak constituálva és ugyanazon szabályok szerint járnak el az ítélethozatalban. Ezen megkülönböztetés tehát az ő részéről nem helyes, még azon esetben sem helyes, ha netalán a törvény szövegéből indult volna ki, a melyben a mindkét protestáns felekezet egyházi bíróságai után az unitárius egyházi bíróságok külön vannak felemlítve. Hogy miért vannak ezek külön felsorolva, arra nézve csak annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy a törvény szövegében ezen megkülönböztetés csak az irály kívánatos szabatossága tekintetéből tétetik, mert a szorosabb értelemben vett „protestáns" elnevezés az unitáriasokra nem alkalmazható, nem alkalmazható pedig azon egyszerű okból, mert midőn Luther protestált és midőn később a Calvint követők ezen protestátióhoz csatlakoztak, az unitáriusok, mint felekezet, még nem is léteztek. A t. képviselő ur beszédének további részében még ezeket mondja: „Alig kezdte meg a fővárosban az unitárius egyházbiróság működését, mivel kezdte azt meg? Egy báró megismerkedett valami fürdőben egy nővel, a báró törvényes házasságban él, az unitárius püspök ielegraf utján elválasztja a bárót a nélkül, hogy feleséget megidézte volna és összeházasítja a másik növel csak azért, hogy a báró mindjárt a harmadik, negyedik napon meghaljon." Erre nézve az igazság kedveért egyszerűen annyit jegyzek meg és ezt egész bizonyossággal állíthatom, hogy a fővárosban az unitárius egyház működését ezen báró urnak ily módon elválasztásával nem kezdte meg és nem is kezdhet? e meg azon egyszerű oknál fogva, mert ily unitárius egyházbiróság a fővárosban soha nem volt. Hogy az unitárius püspök telegráf
