Képviselőházi napló, 1881. I. kötet • 1881. szeptember 26–deczember 31.
Ülésnapok - 1881-11
11. országos ülés oktöber 14. 1881. 85 pást képező árvizek és belvizek szabályozását hangsúlyozza, az iparfejlesztésre minden irányban, az ipartörvény reformja által és az iparoktatás általános szervezése által, a mely tekintetben a közgazdasági és közoktatási kormány közt a legüdvösebb versenyt tapasztaljuk. Mert mig egyik a maga részérül az általános iparoktatás szervezését legerélyesebben szorgalmazza, másrészről a közoktatásügyi kormány — tehát épen az, a melyről a közművelődésre vonatkozó passusnál Helfy képviselő ur azt jelentette ki, hogy azzal a többségi javaslat előkelő kicsinyléssel bánik el. Igaz: nincsen benne sok szó, csakugyan nincs, mert mi nem a szódagályt keressük, hanem vannak már eddig is beterjesztett törvényjavaslatok, közművelődési érdekből, melyek nyilvánosak ; tudjuk, hogy egyrészről a technológiai iparmúzeum létesítésére való munka a kgbuzgóbban folyik; tudjuk, hogy ipari tanműhelyek felállításával országszerte a nép iparos nevelése a legerélyesebben ezélba van véve s tudjuk azt, hogy új alkotások s építkezések, új egyetem felállítása küszöbön van s minden téren folyik a munka. Ezek nem szavak, ezek tettek. De miután épen a közgazdasági érdekek pontjánál vettem elő alkalmilag a közművelődési ügyeknek azon részét, a mely az iparoktatásra, tanműhely felállítására vonatkozik, épen itt van egy megjegyzésem a t. mérsékelt ellenzék feliratának azon passusára, a mely nyomatékosan ád kifejezést annak, hogy nevezetesen közlekedési hálózatunknak a nyugati útirányban való kiegészítésére legyünk fő figyelemmel. Méltánylom és helyesnek tartom e követelést. De másrészről szükségesnek látom és azt hiszem, hogy ez többeknek meggyőződése, hogy nemcsak egy szemmel nyugot felé kell nézni, hanem nézzünk már egyszer kelet felé is, a hol igen is fontos, nagy horderejű közgazdasági, közlekedési és honvédelmi érdekeink vannak egyúttal. Ott vannak a mi keleti határszéleinken a mi legtermészetesebb előőrseink ugy honvédelmi, mint közgazdasági tekintetben kelet felé, ott vannak a székelyek. T. ház! Kelet felé eddig csak egy utunk van Brassó felé való irányban, kelet felé más irányban Marosvásárhelynél végződik a világ. A székelyek tul a görgényi havasokon és a hargitai havasokon úgyszólván légmentesen vannak elzárva a civilizált világ csaknem minden áldásától, ott várja e nép, ott eped már régen azok után az országos intézkedések után, a melyek őt is képessé tegyék, hogy a nemzet egészével egy testben versenyt munkálhasson a maga és az ország közös javára. Azért vagyok bátor ezt megjegyezni, mert csak a nyugoti útirány van a mérsékelt ellenzék javaslatában hangsúlyozva. Én most, ebbe a kérdésbe tovább épen azért nem bocsátkozom, mert az elméleti és elvi elmélyedéseket fölirati vitánál nem találom helyén levőknek, hanem csak hangsúlyoztam ezen kérdés nagy fontosságát. T. ház! Midőn bátor voltam csak ezen néhány pontra reflectálni, tettem ezt azon köteles szerénységnél fogva, melyre mint ujoncz kötelezettnek érzem magamat. De másrészről t. ház, kénytelen vagyok még reflectálni azon ellenmondásokra, melyekbe, ugy hiszem, rohant a t. függetlenségi pártákkor, (Halljuk! a szélsőbalról) mikor a felirati vitának kezdetén mindjárt azon vádat sújtja a felirati javaslat ellen, hogy abban a világon minden benne van össze-vissza, olyan az mint egy nagy lexicon. És daczára annak, hogy Hélfy t. képviselőtársam (Közbeszólások a szélső balról: Nem Hélfy, hanem Helfy ! Derültség) mindent megtalál benne, daczára annak, hogy más oldalról is kijelentetett ezen felirati javaslatnak tartalmassága, mégsem elégesznek meg vele. (Derültség a szélső balon) Nem elégesznek meg vele, hanem a benne foglalt mindenen is túlmenve, azt mondják: önálló vámterület, önálló nemzeti hadsereg, magyar nemzeti bank! Ezek mind olyan szép aspiratiok, melyek iránt én is úgyszólván elméleti tisztelettel vagyok. (Derültség a szélső balon. Fölkiáltás: Miért nem Éelf/-tisztelettel?!) Azonban épen ezek szerintem és felfogásom szerint tulmenuek azon gyakorlati állásponton és gyakorlati politika határán, mely a többség felirati javaslatának épen korlátot szab. Még refleetálhataék a függetlenségi párt részéről felszólalt több szónok beszédjeire, (Halljuk! a széiső balról) hanem azt gondolom, hogy talán némi részben a ház iránti tisztelet sem engedné meg. (Halljuk! a szélső balról.) És igy csak jelezni vagyok bátor azt, hogy volt szónok, a ki olyan hangon beszélt választási históriákról, olyan hangon vágott vádakat a kormány homlokába, melyekben volt Lamberg, Metternich, ördög, pokol, (Zajos derültség a szélső balról) diabolus rotae. Saját szavai a képviselő urnák. Sőt volt a beszédben egy nagy kutya is, melyet a házból ki kellett kergetni. Szalay t. képviselőtársam azzal is vádolja a többek közt a kormányelnököt, hogy Magyarországon Franeziaországból behozott bort isznak, Szalay Imre (közbeszól): Csak ő iszsza! (Derültség a szélső balon.) Dobránszky Péter: Bocsánatot kérek, én igy értettem, lehet, hogy tévedek. De másrészről arra is emlékszem, hogy Szalay t. képviselőtársam már előre elitélte azon törvényjavaslatot, mely a vadászati és fegyveradónak leszállítására nézve beterjesztetni szándékban van, tehát egy
