Képviselőházi napló, 1881. I. kötet • 1881. szeptember 26–deczember 31.

Ülésnapok - 1881-10

10. országos ülés október IS. 58S1. 79 hiszem, hogy midőn az ország törvényhozása a koronás királyhoz szólva, azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy, felolvasom az eredeti szöveget (olvassa): ,.s katonát és polgárt egyaránt meg fog győzni azon alapigazságról, miszerint a koronás király és a haza s annak alkotmánya iránti hűség egy és ugyaniig; hogy a ki az egyik ellen vét, a másik ellen is vétett s hogy a trónt és az ország alkotmányát híven szolgálni es-ak együttesen lehet, mert ez a kettő egymástól elválkatlan" ; meg vagyok róla győződve, mondom, hogy midőn a nemzet képviselete szól igy koronás királyához: ez nem tekinthető egyszerűen óhajtásnak, de tekinthető egy oly meggyőződésnek, melynek valósulását katonával és polgárral szemben a kormány és a ház Jöbbsége kötelességének fogja ismerni. (Helyeslés.) Es hogy mint gondolkoznak ez iránt másutt is, egyenes felkérés folytán vagyok bátor a í. ház tudomására hozni, hogy a hadügyi legfőbb kormányzat felkért, hogy ha lehetséges, fejexzem ki, hogy ő a maga részéről is ezen czél felé törekedni tartja kötelességének. (Elérik helyeslés.) Kern lehet tehát azt sem mondani, hogy itt testületi dolog lenne, midőn egyes esetekről van szó. (Közbeszólások a szélső balfelöl: Katonai bíróságok!) Tudom, adnak még a képviselő urak alkalmat beszélni a katonai bíróságokról, tehát nem közbeszólás folytán fogok arra reflektálni. Fogok reflektálni arra s a mennyire szükséges, gondoskodni, hogy a polgár a katonával szemben, de a katonai becsület is a polgárral szemben törvényes elégtételt nyerjen. (Helyeslés a jobbolda on.) Es most t. ház, csak egyszerűen említve meg azt, hogy a korrapcziónak isméíi emlegetését, megvallom, csodálkozással vettem s hogy szemben vele csak azt kivánom constatálni, állítani, ha kell, bebizonyítani, (Halljuk! a szélső bal félbl) hogy fájdalom, nem kevesebb, de nem is több az nálunk, mint másutt a világon s épen ezért kár, — csak azért, hogy egy fennálló kormányt bánthassunk — majdnem a nemzeti becsületben piszkálni. (Igaz! jobbfeló'l.) Áttérek Polit képviselő ur beszédére. (Halljuk!) Különben ismétlem, nem kívánok beszédével hosszasabban foglalkozni s talán hallgatással is mellőztem volisa, ha nem fejtegeti előttünk a danzigi találkozás borzasztó eredményéi; nem igyekszik lelkesen igazolni, hogy Oroszország minő hatalmas és nem igyekszik védelmére, vagy legalább mentegetésére kelni a szerinte nem veszélyes nihilisntusnak. , Én véghetetlen tisztelettel, hódolattal vagyok a fejedelmek iránt, de azon az időn mégis tál vagyunk, midőn a fejedelmek barátságos találkozása: az érdekegység és az ez iránti erős meggyőződés következtében egy bizonyos külpolitika követésére utalt nagyhatalmakat, monarchiákat politikáutk megváltoztatására birta. (Tetszés.) Megnyugtathatom a t. képviselő urat, ki ugy látszik, aggódik, hogy Németország barátságát most majd valami, Oroszország felől jövő veszedelem fogja fenyegetni, hogy a Németországgal való viszonya monarchiánknak, a danzigi találkozás által, mely az illetékes körökre nézve meglepetés nem is volt, legkevésbé sem változik. Reménylem, megnyugvással fogja ezt a képviselő ur tudomásul venni. (Derültsége A mi, t. ház, a nemzetiségek irányában követett eljárást, a nemzetiségek helyzetét Magyarországon illeti, én a magam részéről ismételten és bátran hivatkozom arra: nézzen szét a képviselő ur Európa államaiban, nézzen különösen jól oda, hol fajrokonai uralkodnak s ha ott azt látja, hogy a nem azon fajhoz tartozó nemzetiségeknek felényi, negyed- vagy tizedrésznyi jogosultsága van, mint itt, akkor jöjjön ide és panaszkodjék, (Elénk helyeslés jobb- és balfelöl.) Szalay Imre: Itt a babér! Tisza Kálmán ministerelnök: Én engedtem a t. képviselő urat Polit képviselő ur után szólani, ha nem tudta leszedni a babért, én nem vagyok az oka. (Élénk, általános derültség.) Én, t. képviselőház, szemben a képviselő ur aggályaival, most is azt mondom — a nélkül, hogy rózsás színben látnék — Magyarországnak belviszonyai évről évre consolidáltabbak. Nem látok rózsásai], mert tudom, hogy vannak, a kiknek ez nem tetszik. Tudom azt is, hogy az ilyenek találnak még itt-ott visszhangra. De tudom azt is, hogy Magyarországon, — a mely nemcsak igazságos tud lenni, de mely az igazság követelményein túlmenő volt mindig — van a szabadságérzetnek is, de van a magyar állam fenmaradásához való ragaszkodásnak is annyi ereje, hogy azon, még itt-ott fejüket felütő ellen. | kező törekvéseket békés úton, barátságosan, ha ! lehet, de más úton is, ha kell, le fogja győzni. (Élénk tetszés.) Ajánlom a válaszfelirati javaslatot elfogadásra. (Élénk helyeslés jobbjelől.) Elnök: Miután még többen vannak felírva, a vitát holnap folytatjuk. Van szerencsém jelenteni, hogy az I. osztály megalakult s elnökül Vizsolyi Gusztáv, jegyzőül pedig gr. Andrássy Tivadar választatott meg. A holnapi napirendre vonatkozólag, van szerencsém azt javasolni, hogy a következő tárgyak tűzessenek ki: 1. A háznak folyó havi költségvetése. 2. A VII. bíráló bizottságban hiányzó egy tagnak megválasztása; 3. A válaszfelirati javaslat tárgyalásának i folytatása. I A szombati napirendre nézve most vagyok