Képviselőházi napló, 1881. I. kötet • 1881. szeptember 26–deczember 31.
Ülésnapok - 1881-10
10. országos ülés október 13. 1881. G3 Elnök: Minő czímen kivan a t. képviselő ur szólani ? Verhovay Gyula : A házszabályok i24.§-a értelmében! [Halljuk ! a szélső baloldalon.) T. ház ! Van szerencsém a házszabályok idézett §-a értelmében az í 849-ben behívott muszkák által felégetett Losoncz városának képviselője, gr. Forgách Antal összeférhetlenségi esetét bejelenteni. Minthogy a házszabályok e §-a szerint a bejelentést indokolni nem lehet, kérem a t. házat, méltóztassék azt az összeférhetlenségi bizottságnak átadni. Elnök: T. ház! Verhovay Gyula képviselő ur bejelenti azt, hogy gr. Forgách Antal képviselő urnák összeférhetlenségi esete van. A házszabályok értelmében ezt egyenesen az összeférhetlenségi bizottsághoz kell utasítani; tehát ezen ügy az összeférhetlenségi bizottsághoz utasittatik. T. ház! Bátor vagyok még figyelmeztetni, hogy akkor, mikor a ház bizottságai megválasztattak, a t. ház méltóztatott a pénzügyi, közlekedési, véderő, számvizsgáló, zárszámadási, felirati bizottságokban egy-egy tagsági helyet és a függő államadósságok ellenőrzésére kiküldött bizottságban egy póttag számára egy üres helyet hagyni a horvát képviselő urak számára; most a horvát képviselő urak már itt megjelenvén és igazolva lévén, ezélszertínek tartanám, ha a t. ház méltóztatnék beleegyezni, hogy ezen üresen hagyott helyek betöltessenek. (Helyeslés.) Ha a t. ház méltóztatik beleegyezni, a választás megejtését a szombati ülés napirendjére tűzöm ki. (Helyeslés.) Következik már most a napirend: a válaszfelirati javaslat tárgyalásának folytatása. Krisztinkovich Ede: T. ház! A felirati bizottság által szerkesztett feliratot el nem fogadom. Mindenekelőtt kijelentem, hogy én Fiumét Magyarország integráns részének tekintem s ezért nem látom szükségét annak, hogy valamely kérdés e körül, akár a méltányosság, akár a közös érdekek alapján megoldandó lenne. (Helyeslés a szélső' baloldalon.) A határőrvidék bekebelezése, illetőleg polgárosítása iránt, majd ha ez törvényjavaslatképen a ház asztalára tétetik, feltartom magamnak nézeteim előadhatását. A trónbeszéd constatálja a béke áldásainak zavartalan élvezhetését. Ezt tudomásul veszem. Az állíttatik továbbá a trónbeszédben, hogy államháztartásunkban a rend helyre állott. Erre nézve a következőket jegyzem meg. Az 1880. évi LVII. t.-cz. az 1881. évi államkiadás tételeit 292 milliót meghaladó összegben állapítá meg. Ez összegből 154 millió adósságok kamataira, «zek járulékaira, nyugdíjakra s közösügy czímén, teljesen inproductiv vész el, sőt egyik képviselőtársunk, a volt pénzügyminister : Széli Kálmánnak ez irányban tett nyilatkozata szerint e roppant összegből Magyarország administratiójára 17 milliónál több alig fordittatik. Már ha tekintetbe vesszük azt, hogy Magyarországban a végrehajtások legkínzóbb keresztülvitele mellett kezelt összes direct és indirect adó mennyisége 99 milliót tesz; ha tekintetbe vesszük, hogy az eladogatni kezdett államjavak 436 • mértföldnyi területe csak 6 és 7a millió frt évi bevételt mutat; ha meggondoljuk azt, hogy az érczbánya-ipar határozott veszteséggel űzetik, hogv Magyarország kivitele a behozatalt felül nem haladja, a sótermelés 10 millió forint, a dohánymonopólium 16 millió forint évi jövedelmet ád és igy az összes vagyonérték 650 milliót képvisel, minek ellenében az 1881. évi szükséglet ötezer milliónyi tőke kamatjainak felel meg, miből háromezer millió tökéletesen inproductiv módon enyészik el; ha meggondoljuk azt, hogy a tömérdek állam terhén kivül még „községi pótlék" és egyéb czímen a közadminisíraíionális költségeket kell viselnünk és e mellett a külföldi vállalatok, melyeknek tőkéje az ezer milliót meghaladja s ugy a bekebelezett, mint a be nem kebelezett magánadósságok kamatait is ki kell izzadnunk: akkor azon, Law és Neckertőí a börze-kulissák legutósó hajhászáig a deroute symptomájául tekintett tőke magasításával elért olcsóbb kamatra való convertálás mellett is Magyarország egy szörny torkába jutott, melynek neve államtönk. Ily körülmények között azt mondani, hogy az államháztartás helyre állott, egy a „L'ordre régnek Varsovie"-féle jelentéssel. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Az új hazát keresni kénytelenült kivándorlók számának aggasztó szaporodása s az egyes községekben a pagalisok restantiái elég bizonyítékok i arra, hogy ezen az utón, melyen a 14 éve uralmas párt 300 millió fondirozott adósságot csinált és ennek ellenértékéül a budapesti lánczhidnak és a gödöllői uradalomnak megvétele, valamint egy pár, Budapesten épült házon kivül egyéb eredményt alig mutathat föl, a helyzet tovább nem tartható. (Ugy van! a szélső baloldalon.) A nagyhatalmi szenvelgésekés a katonásdiság, melyek nemzetgazdasági életünknek legvitálisabb elemeit és erejét megölik, kell, hogy véget érjenek. Ezen állapot meggyőződésem szerint saját nemzeti létünk megsemmisülésére vezet. (Ugy van! a széls'ó baloldalon.) A közösügyes együttlétnek eltörlése mellett a nemzeti önállóság és függetlenség restituálása az egyetlen módja s elutasíthatlan jogosult követelménye további önfentartásunk lehetőségének. (Ugy van! Helyeslés a szélső baloldalon.)
