Képviselőházi napló, 1881. I. kötet • 1881. szeptember 26–deczember 31.
Ülésnapok - 1881-25
25, országos ülés deczembsr 6. 18S1. 291 szerint a törvényileg megállapított évi járandósága nem 86,900 írtban — mint a törvényjavaslat tervezi — hanem 91,881 írtban állapittassék meg. Tekintettel arra, hogy a közigazgatási bizottságban épen jelenleg tárgyaltatik a megyei házipénztárra vonatkozó törvényjavaslat, bátor vagyok a kérvényi bizottság nevében indítványozni, miszerint ezen kérvény soronkivül elővétessék és tárgyaltassék. {Helyeslés.) Ezen kérvényre nézve a kérvényi bizottság határozati javaslata a következő: Jelen kérvény, tekintettel a közigazgatási bizottság folyamatban levő tárgyalására, a közigazgatási bizottsághoz utasittatik. Elnök: Méltóztatik a t. ház elfogadni? (Elfogadjuk!) A kérvény a közigazgatási bizottsághoz utasittatik. Következik a pénzügyi bizottság jelentése a megyék közigazgatási-, árva- és gyámhatósági költségeiről szóló törvényjavaslat tárgyában. Ha a t. ház a jelentést felolvasottnak veszi, akkor az általános vitát megnyitom, melyben az első szó az előadó urat illeti. Rakovszky István előadó: T. ház! Az 1875 : XLIL t.-cz. óta, minthogy az a megyék házi adójának kérdését függőben hagyta, a t. ház minden évben külön törvény utján intézkedik a megyék dotatiójáról. Ezen törvényjavaslat fekszik most a t. ház előtt és azt a pénzügyi bizottság megvizsgálván, általánosságban és részleteiben is változatlanul elfogadásra ajánlja. Ezen javaslat szerint a jövő 1882. évi költség 4.600,000 írtban állapittatik meg. A múlt évi hasonló törvény, valamint a költségvetés 4.850,000 frtot tartalmazott, a különbség, a mely ez idén 250,000 írttal kisebb összeget tüntet elő, onnan ered, hogy időközben, a mint tudni méltóztatnak, az országos csendőrség szerveztetett az ország egy részében és annak megfelelőleg az illető megyékre nézve levonattak a közbiztonsági, esendőrségi kiadásokra vonatkozó dotatiók. Én a pénzügyi bizottság nevében jelenthetem, hogy a bizottság ugy az összeget indokoltnak találta, mint a ministerium indokolásában részletesen előtüntetett különbözetet is; ennélfogva ezen javaslatot annál s inkább ajánlom elfogadásra, mert az remélhetőleg az utolsó ebben az alakban, minthogy a megyék háztartásáról szóló és a t. ház előtt fekvő javaslat hivatva leend e kérdést végleg elintézni s 1883-tól kezdve végleg rendezni. Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a megyék 1882. évi közigazgatási-, árva- és gyámhatósági kiadásainak fedezéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Elfogadjuk!) A törvényjavaslat .tehát általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás és pedig először a ezím. Péchy Jenő jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét s 1—3. %%-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: E szerint a törvényjavaslat részleteiben is el lévén fogadva, végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. T. ház! A mai napirend ki van merítve, a legközelebbi ülésre vonatkozólag bátorkodom indítványozni, hogy a mennyiben azon tárgyak, melyek abban szőnyegre fognak kerülni, még csak tegnap osztattak ki s e szerint a házszabályok értelmében tulajdonkép három nap közbeesésével lennének kitűzendők és a mennyiben csütörtökön ünnep van: méltóztassék azt határozni, hogy a legközelebbi ülés pénteken d. e. 10 órakor tartassék. Ennek tárgyai lennének: a mai napon megszavazott két törvényjavaslat harmadszori felolvasása, továbbá az 56., 57., 58. és 59.jszáinok alatt kinyomatott jelentések nevezetesen : 1. Az 1881. május 6-án Bécsben a Szerbiával polgári ügyekben kölcsönösen nyújtandó jogsegélyről kötött államszerződés beczikkelyezéséről; 2. a Szerbiával 1881. május 6-án Bécsben a két fél állampolgárainak hagyatéka körüli eljárásról, a gyámság és gondnokság ideiglenes rendezéséről és a polgári állapotra vonatkozó iratokról szóló államszerződés beczikkelyezéseiről; 3. Ugyancsak Szerbiával ugyanott a közönséges bűntettesek kölcsönös kiadása iránt kötött államszerződés beezikkelyezéséröl és végre 4. Az 1881. évi május 6-án Bécsben kötött konsulsági egyezmény beezikkelyezéséröl szóló törvényjavaslatok tárgyában. Ha tehát ebbe beleegyezni méltóztatnak, akkor a legközelebbi ülés pénteken d. e. 10 órakor lesz és a napirenden az általam felsorolt tárgyak lesznek. Az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 12 óra 20 pereskor) 37*
