Képviselőházi napló, 1881. I. kötet • 1881. szeptember 26–deczember 31.
Ülésnapok - 1881-24
24. országos ülés deczember 5. 1S81. 283 Péchy Jenő jegyző (olvassa az A) mellékletet). Baross Gábor előadó: A 22. lapon „a gyújtó szerek" a) elé teendő „16." A fraucziában helyesen van. Elnök: Ez tehát kijavítandó. Péchy Jenő jegyző (olvassa a „Jegyzetet") Baross Gábor előadó: Ezen jegyzetben a „valóban" szó a magyarban, valamint a „veritabíe" szó a francziában kihagyandó. (Helyeslés.) Elnök: Ha nincs észrevétel, ezen szavak ki fognak hagyatni. Péchy Jenő jegyző (olvassa: B) melléklet 1. pontját, mely észrevétel nélkül elfogadtatott; olvassa a 2. pontot). Baross Gábor előadó: A 34. lapon a 4. bekezdés 11. sorában „része" helyett teendő „fél". (Elfogadjuk!) Elnök: Elfogadtatik. Péchy Jenő jegyző (olvassa a 3. pontot). Baross Gábor előadó: A 35. lap 4. bekezdésíí pontja 2. sorában „vám" szó helyett teendő „vámhivatal", (Elfogadjuk!) Elnök: Tehát ezen szó helyett „vám" tétetni fog „vámhivatal". Péchy Jenő jegyző (olvassa a é. pontot, a C) melléklet 1—4. pontját, a zárjegyz'ókönyvet, melyek észrevétül nélkül elfogadtattak; olvassa, a X. czihket). Baross Gábor előadó: A 40. lapon a 4. pont utolsó előtti sorában „czikkeknek" helyett „czikknek" teendő. (Elfogadjuk!) Elnök: Ha nincs észrevétel, „czikkeknek" szó helyett „czikknek" fog tétetni. Péchy Jenő jegyző (olvassa a XI—XIV. czikket, továbbá olvassa az iparigazolvány mintát és az 1— IX. czikkeket, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ekként a törvényjavaslat részleteiben is elfogadva lévén, végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. T. ház! A mai napirendre még igen sok tárgy van kitűzve, a melyeket mind elintézni ugy sem lehetne. Tudomásom van, hogy az interpelláló képviselő ur hosszasabban kíván szólani és különben is már 7^2-re lévén, talán legjobb volna, ha a mai napirendre kitűzött tárgyak a holnapi ülésre halasztatnának és most csak az interpelíátiót hallgatnánk meg. (Helyeslés.) Lits Gyula: T. ház! Már korábbi ülésszakok alkalmával és több ízben történt felszólalás e házban a Buda-Győri vaspálya kiépítése iránt. Az illető képviselő urak felszólalásait, valamint az illető szakministerek által ezekre adott válaszokat, hogy e kérdés már a legközelebbi jövőben meg fog oldatni és az ország közgazdasági érdekeinek szigorú szemelőtt tartásával keresztül fog vitetni, a ház mindenkor tetszéssel fogadta. Azonban daczára ezen kijelentéseknek, daczára a ministeri Ígéreteknek, daczára az ország közgazdasági és kereskedelmi körei, valamint az érdekelt vidékek részéről nyilvánult sürgetésnek, ezen kérdés — a Buda-győri vasút kiépítésének kérdése — még mindig nem létezőnek tekinthető, pedig ezen vonal nézetem szerint az ország vaspályahálozatának egyik legfontosabb kiegészítő részét képezi és sajnálattal kell tapasztalni, hogy ezen vasút kiépítése ez idő szerint a t. kormány komoly gondját nem képezi. Állítólag két körülmény hátráltatja ezen vasút kiépítését. Az egyik az, hogy a t. kormány még nem határozta volna el, hogy vájjon az adott vonalirányok közül melyiket válassza; a másik pedig, hogy a kormány még nem jutott megállapodásra az iránt, hogy vájjon ezen vasutat állami költségen, tehát mint államvasút vagy engedélyezés, vállalkozás utján létesitse-é. Ha áll az, hogy a t. kormány a vonalirányok megállapítására nézve még nem határozott, az szerintem csakis azt mutatja, hogy t. kormány e kérdéssel még eddig komolyan nem foglalkozott. Mert hiszen nemcsak a napisajtóban és az illetékes szakkörökben képezte e kérdés vitatárgyát, de a mérnök- és épitész-egyletben, a hol a ministerium legjelentékenyebb szakközegei részt vesznek szintén megvitattatott e kérdés és köztudomású dolog, hogy a kormány a vonalirányak variánsait nem csak az eléje terjesztett ajánlatokból, hanem saját közegei által a helyszínén is tanulmányoztatváii, arról magának jelentést is tétetett. Sőt tudjuk azt is, hogy a t. kormány kebelében egy úgynevezett nagy bizottság működött, mely ezzel a kérdéssel behatóan foglalkozott és ez a bia-bicske-tatai irányt, elágazással Esztergomba szárnyvonal által és a dorogi kőszénbányákba ajánlotta elfogadás végett. A vonal irányának meghatározása tehát kellőleg tanulmányozva, kellőleg megvitatva lévén, az erre vonatkozó adatok a t. kormány rendelkezésére állanak, én tehát alig hiszem, hogy a vonal irányának meghatározása magának a vasút kiépítésének akadályul szolgálhatna. Azt hiszem tehát, akadályul szolgálhat a második kérdés: vájjon ezen vasútvonal az állam regiejéből, tehát mint államvasút épüljön-e ki, vagy pedig vállalkozás, engedélyezés utján létesíttessék? Szerintem e kérdés csak másodrendű fontossággal bir. Ha ugyanis a t. kormány elegendő pénzzel rendelkezik arra, hogy ezen vasutat mint állami pályát létesítse, ám létesítse azt államilag; de ha erről meggyőződve nincs, válasszon az eléje terjesztett többrendbeli ajánlatok közül, a melyeknek tarifájára és kezelésére 36*
