Képviselőházi napló, 1881. I. kötet • 1881. szeptember 26–deczember 31.

Ülésnapok - 1881-6

gn 0. országos filés október 5. 1881 József, gr. Nugent Arthur, báró Ozegovics La­jos, gróf Pejacsevits Tódor, Poh Antal, Polják Fereaez, Rogulics Mihály, Rubido Radosláv, Seitz Vinkó, Sladovics Mátyás, Sramm Lipót, Stekovics János, Subotics János, Thaler Fülöp, Tükör}^ Alajos, Voncsina Iván, Vucsetics István, Vukotinovics Lajos, Zindl Antal horvát képvi­selők. Mindezen megbízó levelek az állandó igazo­lási bizottságnak adatnak ki. T. ház! Már a koreluök ur tett jelentést azon szomorú tényről, hogy egy képviselő­társunk, Jankó Miklós meghalt, ennek következ­tében Gömör és Kis-Hotit megye jolsvai választó­kerületében új választás iránt lesz szükség in­tézkedni. Miután a t. ház részvétének jegyző­könyvileg kifejezést adott, azt hiszem, nincs egyéb hátra, mint megbízni az elnökséget, hogy az új választás iránt a kellő intézkedéseket szo­kott módon megtegye. (Helyeslés.) Jelentem a t. háznak, hogy a több helyen megválasztott képviselő urak közül Szende i éla lemond a lugosi kerületi képviselőségéről és meg­tartja Szeged város első kerületének képviseletét; Tisza Kálmán lemond Debreczen város harma­dik kerületének és Sepsi-Szt-György városának képviseletérő] és megtartja Nagyvárad képvise­letét; Ordódy Pál lemond az udvardi kerület képviseletéről és megtartja Csongrád városáét; Turgonyi Lajos lemond a baksai kerületről és megtartja a pinezehelyit; Trefort Ágoston meg­tartja a soproni kerület képviseletét és lemond a zalaegerszegiről; Eötvös Károly megtartja Nagy-Kőrös képviseletét és lemond a duaa­vecseiről; gr. Apponyi Albert megtartja a jász­berényi kerületet és lemond a békés csabairól. A többi képviselő urak, kik több kerület­ben vannak megválasztva, még nem nyilat­koztak. Már tegnapelőtt voltam bátor felhívni azon képviselő urakat, a kik összeférhetetlenségi állást foglalnak el, hogy ezt jelentsék be. Tör­téntek is e részben bejelentések, de tudomásom szerint még több képviselő ur van, a ki össze­férheílenségi állást foglal el. Én azon véle­ményben vagyok, hogy az osztályba sorozásnál azon képviselő urak, a kik az a) és b) jegy­zékben vannak, mind kisorsolandók lesznek, de a kik összeférhetlenségi állást foglalnak el — ámbár van még idejök a lemondásra, mert a törvény nyolez napot enged — mindamellett tagsági jogukat nem gyakorolhatják mindaddig, mig lemondásukat be nem jelentik. (Helyeslés.) Nekem egyéb bejelenteni valóm nincs és most áttérhetünk a napirendre. Mindenekelőtt fel fog olvastatni az indítvány- és az interpellá­tiós könyv. Minthogy ezt a házszabályok ren­delik és a ház mást nem határozott, azt hiszem, ezt fel kell olvasni. (Helyeslés.) Rakovszky István jegyző: Sem az indít­vány-, sem az interpellátiós könyvben bejegyzés nincs. Elnök: Még egy határozat hozatalára kérem fel a t. házat. A házszabályok azt mondják, hogy a kérvények a szombati ülésben tárgyal­tassauak és pedig a napirendben meghatározott időn kívül, de nem mondják meg határozottan, hogy mikor. A múlt országgyűlés alkalmával a t. ház akként méltóztatott határozni, hogy a szombati ülésben 7'2-kor kezdi meg a kérvények tárgyalását. Igaz, hogy ettől némileg eltért oly esetekben, mikor igen sok kérvény volt tárgya­landó. Ezen eltérés most is fenmaradhat, a rend­kívüli esetek számára. Czélszerünek vélném a szabatosság szempontjából, ha méltóztatnának már most elhatározni, hogy a szombati ülésben mikor kezdődik a kérvények tárgyalása. Méltóz­tatnak megtartani az eddigi szokást ? Csanády Sándor: Én ugy vagyok meg­győződve, hogy V 2 óra igen kevés idő arra nézve, hogy a beadott kérvények letárgyaltas­sanak. Ugyanazért az a kérésem a t. házhoz, méltóztassék elhatározni, hogy legalább egy óra fordittassék a kérvények tárgyalására, vagy pedig hogy a szombati ülésben első tárgyul a kér­vények vétessenek fel. (Helyeslés a szélsőbalon.) Elnök: A házszabályok säjátszerüen azt mondják, hogy a rendes tanácskozásra kiszabott időn kívül. Ezért nem fogadták el az eddigi országgyűlések a most javaslatba hozott módo­zatot, mivel az a házszabályokkal némileg össze­ütközésben van, holott ha az ülés végén tárgyal­tatnak a kérvények, akkor nem jövünk össze­ütközésbe a házszabályokkal, mert igy még is a rendes tanácskozásra kiszabott időn kivül tárgyaltatnak a kérvények. Azt hiszem tehát, hogy jobban összevág a házszabályokkal, ha az ülés végére tesszük. (Felkiáltások: Egy órakor!) Tehát egy órakor fogjuk kezdeni a kérvények tárgyalását. A házszabályok 135. szakaszára nézve is szükséges a ház határozata. Ezen §. igy szól: „Azt, hogy mely idő legyen a napirend tár­gyalására kitűzve és mely órában történjenek az interpellátiók és adassék felelet, a képviselő­ház időről időre határozza meg." Ugy hiszem, hogy e tekintetben talán mél­tóztatnak megtartani azt a régi szokást, hogy rendszerint 10 tői 2-ig tartsuk az ülést. Ez volt mindig a napirend számára meghatározott idő.

Next

/
Thumbnails
Contents