Képviselőházi napló, 1881. I. kötet • 1881. szeptember 26–deczember 31.

Ülésnapok - 1881-23

23. országos ülés decsember 3. 18S1. 255 seggel jár csak egy kereskedelmi szerződés megkötése I Az egyik pont ellen egyik, a másik ellen a másik kormánynak vau nehézsége; egy időben az egyik, más időben a másik kormány nem tud tárgyalni. Mi lett volna, ha igy egyszerre ránk szakad az ég és nincs semmi szerződés? Következett volna talán, miután semmi irányban stipulatio nem lett volna, a legtöbb kedvezményezett viszonyokon kívüli állás. Egy vámharcz, az elszigetelt Magyarországnak harcza széles Európa ellen? Megvallom, hogy egyetlen egy pontra szorítni az összes szerződések lejártát: ezt nagyon veszedelmesnek tartom. Figyelembe keli továbbá azt venni, hogy utoljára nagyon rövid időtartamuaknak kellett volna lenniök a szerződéseknek, már pedig az a kereskedelemnek előnyére nincs. De ha csakugyan olyan nagy dolog az, hogy a független kezet magának a kormány fentartsa, gátolja-e ebben a kereskedelmi szerződés, melyet Szerbiával kötött? Állítom, hogy majdnem egyáltalában nem. Méltóztassanak csak végig nézni, hogy mik vannak e szerződésben? Az I. czikk szól a kereskedés és hajózás teljes szabadságáról; a II. czikk szól a szabad költözésről és letelepedésről. Erre vonatkozik a zárjegyzőkönyvnek megjegyzése, amely szabatosabb körvonalban adja azon stipulálást, a mely szerint gyógyszerészek, alkuszok stb. kivannak zárva a szabad üzlet gyakorlásából, a biztosító társaságok mily feltételek alatt működhetnek. Az adómentesség kölcsönösen megszüntettetik, a melyet addig az illetők a törvény értelmében élveztek stb. A III. czikk szól az alattvalóknak személyes állapotáról. A IV. czikk szól a kereskedelmi ügynökökről és a vásárok látogatásairól. Az V. czikk a forgalmi tilalmak nem létezéséről. A VI. czikk az átvitelkor vámoknak nem szedéséről. A VII. czikk a legtöbb kedvezményt élvező nemzeteknek jogait biztosítja a mi számunkra — és itt szintén vonatkozás van a zárjegyzőkönyvnek egy felvilágosító tételére, mely az appreturára vonatkozik. A VIII. czikk szól a vámfizetés és kezelésre vonatkozó eljárásról, melyet a zärjegyzőkönyv bővebben illusztrál. A IX. czikk a városi forgalomról. A X. czikk a belső adókról. Erre vonatkozólag még bővebb megjegyzések vannak a zárjegyzőkönyvben. A XI. czikk a mellékilletékek miképen beszedéséről és magasabb fokáról. A XII. czikk a vámkezelésről. A XIII. czikk a csempészetről. A XIV. czikk a mustrák és minták védelméről. A XV. czikk a mértékbiteletítés mikénti szabályozásáról, A XVI. czikk szól a jelen szerződésnek kiterjesztéséről az osztrák-magyar vámterülethez jelenleg tartozó vagy jövőben tartozandó országokra. A XVII. czikk szól arról, hogy 10 évre köttetik meg a szerződés. Kérdem, hogy ezen 10 évre szóló stipulatióknak melyek tehát azon tételei, a melyek gátolhatnák az országot abban, hogy tökéletesen függetlenül intézkedhessek arra nézve, hogy legyen-e külön vagy közös vámterület ? Én részemről a külön vámterületet helyesnek nem tartom, hanem posito, sed non conees so, hogy az országgyűlés, a törvényhozás hely esnek tartaná azt, gátolná-e ez a szerződés annak keresztülvitelét ? Mely pontok lehetnének olyanok, a melyek e tekintetben netalán nehézséget okozhatnának? Talán a sertéskereskedésre kiszabott vám, yagy az ökörbehozatalra megállapított tétel ? Én megvallom, igen nagyra tartom ugy a sertéskereskedést, mint a marhaüzletet, de hogy mindkettő ily nagy politikai f fontosságra emelkedhetnék, azt nem hiszem. És ha méltóztatnak megnézni a mellékleteket, a melyek a vámokat illetőleg részben Szerbiát, részben minket lekötnek és bizonyos fontossággal bírnak a fölvetett kérdést illetőleg is : vájjon van-e köztük olyan, a mely gátolná Magyarországot független elhatározásában 1888-ban? Én azt absolate nem tartom a legkisebb nehézségnek sem akkor, midőn netalán megállapittatnék az országra nézve a külön vámterület. A legcsekélyebb nehézség, melylyel as országnak ezen esetben küzdeni kellene, bizonyára ezen szerződés lenne. Nem kiváüok hosszas lenni t. ház, de méltóztassanak megengedni, hogy mégis tegyek néhány megjegyzést a felhozottakra. (Halljuk!) Legyen szabad azo a határozati javaslatra térnem, melyet Gaál Jenő t. képviselő ur benyújtott. (Halljuk!) A t. képviselő ur azt óhajtja, hogy e szerződés változtattassék át olyanná, a mely felmondható. Már t. képviselő ur, én csodálkozom azon, hogy olyan valaki, a ki kereskedelmi és üzleti dolgokkal hivatásszerűen és hivatalosan foglalkozik, olyan szerződést kivin, a mely bármely perezben felmondható, megváltoztatható. Méltóztatnak tudni, hogy nincs nagyobb ellensége az iparnak és kereskedelemnek, mint a bizonytalanság. (Ugy van! a jobboldalról.) E tekintetben még aránylag kevésbbé előnyös szerződést is helyesebbnek tart a kereskedő, ha az csak bizonyos állandóságot biztosít. A t. képviselő ur oly könnyűnek tartja a dolgot, hogy ám szólítsa fel a magyar ministerium az osztrák ministeriumot, hogy a közös külügyministerium utján eszközölje ki, hogy Szerbia álljon el ezen stipulátiótól. Valójában a 10 évi tartam visszavetése tulajdonképen magának a szerződésnek visszavetésével egyértelmű. Miután pedig nem ringathatom magamat azon hitben, hogy e szerződésnek minden stipulátiója kizárólag csupán Magyarország érdekeinek felelhet meg és csak Magyarország irányában bir fontossággal; miután azt hiszem, hogy azon