Képviselőházi napló, 1881. I. kötet • 1881. szeptember 26–deczember 31.

Ülésnapok - 1881-21

21. orsxágos ülés noTcmber 28 1S81 ^ 17 lását és századokon át erősen élő nemzeti traditióit holmi efemer elméletek kedveért oly könnyelmüleg megdöntik, azok a kormányok, bármiként nevezzék magukat vagy neveztessenek mások által: vagy forradalmi, vagy absulut kor­mányok. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Megteszi a forradalom, megteszi az absolutismus és a t. ministerelnök úr méltán hivatkozik elődjeire József császár ministerére és Bachra, nagy ön­érzetlel, mert ők haladtak ezen az úton és haladtak ezen az úton öntudatosan; tudván azt, hogy Magyarország önállóságának gyökere a nemzeti traditiókban és történelmi fejleményekben vau, ez önállóság gyökereinek szétvagdalásán, kiirtásán kezdték műveletöket azon az úton, a mely úton halad most a ministerelnök ur. A pénzügyi indokok fontosságát egészben véve esak akkor ismerem el, ha azon megye maga fogná annak súlyát érezni, ez pedig akkor fog bekövetkezni, ha egy okos domesztika­törvényjavaslat fog előttünk feküdni, nem pedig olyan, a minőt a ministerelnök úr előterjesztett. Akkor, midőn Tornamegye elérkezettnek fogja látni az időt, hogy panaszkodjék sorsa felett, akkor ideje lesz hasonló intézkedéseket tenni. Ezt mondom én. Es Országk Sándor képviselő úrnak, a ki azt állítja, hogy be fog következni az idő, a mikor Tornamegye lakossága saját maga kívánni fogja az ilyen intézkedést, azt tanácsolom, hogy várja be ő is azt az időt és Tornamegyét saját óhajtása ellenére oly nagyon boldogítani ne törekedjék. Én a törvényjavasla­tot nem fogadom el. Elnök: Szólásra senki sem lévén fel­jegyezve, a vitát bezárom. A kérdés feltevése előtt szó illeti még az előadó urat és az ellen­indítvány beadóját, miután rajta kivül kilenczen irták azt alá. Tisza Kálmán: T. ház! Egy pár szóval tartozom. Polonyi Géza: Nem lehet! A vita már be van zárva! Tisza Kálmán: Ha a t. képviselő ur ré­gebben volna képviselő, tudhatná, hogy nekem jogom van szólni. Mindenesetre, mielőtt engem megróna, jobban tenné, ha a házszabályokat elolvasná. A 48-diki törvény adja nekem meg e jogot. (Helyeslés !) T. ház! Mindenek előtt csak egy pár szót kivánok szólni, hogy egy képviselőtársam az egyházmegye szempontjából látta veszélyesnek ezen elhatározást. Hát ezen képviselőtársamat meg kivánom nyugtatni az iránt, hogy "fez az egyházmegye létét és jólétét nem veszélyezteti. Én már nyoiez éve vagyok segédgondnoka oly egyházmegyének, melynek egyházai Bihar és Arad megyében feküsznek, van békési és bán­sági egyházmegye, van számtalan más egyház­KÉPVH. NAPLÓ 1881—84. I. KÖTET. megye az országban, de azért egy sem romlott meg, hogy minden egyháza nem ugyanazon me­gyében van. (Helyeslés a jobboldalon.) Még egy pár szót az előttem szólott kép­viselő urnák. (Halljuk!) Mindenekelőtt meg kivá­nom jegyezni, hogy ha a vita egész folyama alatt jelen lett vala, nehezen mondotta volna, hogy én azzal indokoltam volna Torna megye egyesíté­sét, mert a legkisebb. Nem így van. Hanem egy képviselő úr által, a ki ugyan elfogadta a törvény­javaslatot, megtámadtatván azért, hogy miután több ilyen kis megye is van, a mely nem nagyobb Tornánál és még némelyeknek főispánja is van, mikép tudom meg egyeztetni, — nem azt, hogy Tornát összekapcsolom, hanem hogy azokat meg­hagyom — erre hoztam fel indokolásul, hogy nem áll az, hogy több ilyen megye léteznék, tehát nem azzal indokoltam az összecsatolást, hogy a legkisebb, hanem igazoltam magamat azon vád ellenében, hogy nem egyforma mértékkel mérek. Ennyit e vád ellenében. A másik az, hogy a mit a képviselő ur a nemzetiségi kérdéssel szemben felemlített, én sohasem mondottam, hanem mondottam, hogy igenis vaunak még megyék, melyek nem nagyon sokkal nagyobbak, de hogy engem egy más szem­pont is vezetett és pedig vezetett azon szem­pont, hogy nem tartom helyesnek, hogy Magyar­ország némely részeiben nem magyarajkú nagy tömbök alkottassanak. És azt most is fentartom. (Helyeslés jobbfdbí.) Én sohasem voltam annak sem szóval, sem tettel eszközlője, valahányszor nyilatkoztam onnan (Szőlő a baloldalra mutat) és innen, hogy mesterséggel csináljunk — mint ő monda, — magyar központokat és a térképet ezen mód szerint újra rajzoljuk, mert mindig azt mondottam, hogy ezt mesterséggel csinálni nem lehet; de mesterséggel csinálni ezt, vagy mes­terséggel készakarva csinálni az ellenkezőjét, e közt nagy -különbség van (Ugy van! a jobb­oldalon.) És mig mesterséggel nem akarom csi­nálni az egyiket, nddig azt hiszem, igazam van, midőn azt mondom, hogy helytelen volna mes­terséggel megcsinálni a másikat. Ez az, a mit e szempontból mondottam. (Helyeslés a jobboldalon.) Különben, t. ház, a mit a képviselő ur sze­mélyes dolgot mondott, arra nem felelek, de egyet megjegyzek. (Halljuk!) 0 azt mondja, hogy ezen kormány kiszivattyúzó politikája teszi lehetetlenné a nemzetiségi kérdés megoldását s ráutalt még — isten tudja, miféle következ­ményekre. — Hát, t. ház, én nem akarok vá­dolni senkit, de egy factumot constatálnom kell: (Halljuk!) hogy ha és a mennyiben ezen kor­mány kénytelen, ha nem is kiszivattyúzni, de szivattyúzni, erre kényszerítve van azon ür által, mely elődjei alatt keletkezett s mely űrnek léte­sítéséhez azon oldalnak legtöbb tagja nem, de a 28

Next

/
Thumbnails
Contents