Képviselőházi napló, 1881. I. kötet • 1881. szeptember 26–deczember 31.

Ülésnapok - 1881-21

21. orsaágos ülés november 28, 1881. 213 Én ennélfogva a törvényjavaslatot a közigazga­tási bizottság szövegezésében elfogadom. (He­lyeslés jobbfélHl.) Tisza Kálmán ministerelnök és belügy­minister: T. ház ! Nehogy az igen t. ház egyes tagjai részéről azon szemrehányás érjen, hogy e kérdésben nem nyilatkoztam a ház kebelében is, egy pár szóval reflectálni kivánok az előttem szólottak nyilatkozataira. (Ralijuk!) Kövid lehetek, mert hiszen a törvényjavas­lathoz csatolt indokolás a fő nézpontot, mely ezen speciális esetre vonatkozik, különben is feltünteti. Egyik előttem szólott képviselő ur azt az észrevételt tette, hogy ha szükségesnek tartottam most, miért nem javasoltam Tornamegyének Abaújjal egyesítését néhány évről ezelőtt, midőn az ország több részében történtek ily kikerekít esi intézkedések ? Megvallom, mindenek előtt külö­nös szemrehányásnak találom a képviselő ur ré­széről, hogy ő, a ki hibáztatja, hogy most teszem, abból is szemrehányást csinál, hogy miért nem tettem évekkel ezelőtt. Különben ennek igen egyszerű oka van s ez az, a mint arról mindenki meggyőződhetik, hogy akkor csakis ott volt a kikerekítésre javaslat téve, a hol ezt a területek continuitása okvetetlenül szükségessé tette. Ott, a hol megszaggatott hatósági területek voltak és ezek közvetlen közelében, melyekhez e miatt hozzányúlni okvetetlenül szükséges volt, történtek területi kikerekítések és másutt sehol és igy semmi esetre sem volt azon alkalommal indi­kálva, hogy más irányban is történjék intéz­kedés. Nézetem pedig — mint nem is kételkedem benne, hogy akkor ki is fejeztem — az volt, hogy a többire nézve eljön az intézkedés ideje akkor, midőn majd a domestica kérdése merül föl, mélyre nézve azon időben még sokan — s köztük részben magam is —• nem voltak vele tisztában, vájjon nem lehet-e a régi domesticával rokon alapon létesíteni. Ezt indokolásául annak, hogy mért nem 5—6 évvel ezelőtt és miért most? Különben t. ház, midőn a takarékosság szempontja emlegettetik és másfelől az mondatik, hogy miért nem vagyok oly takarékos akkor, midőn a megyék háztartásának rendezéséről szóló törvényjavaslatban egynehány százezer forinttal jelzek többet, mint a mennyi eddig volt, erre előzetesen, miután már szóba hozatott, bátor vagyok mindenekelőtt megjegyezni a;;t, hogy én igen is kérek, proponálok többet, néhol sze­mélyszaporítást, néhol a fizetések felemelését, de miként mindenki meggyőződhetik róla, sokkal kisebb mértékben, mint a hogy ezt tőlem az egyes törvényhatóságok ismételt felirataikban kivánják. Itt is tehát, midőn meghajlok ez irányban azon sürgetés előtt/amelyet magam is indokoltnak tartok, igenis a takarékosság szerint járok el, mert nem proponálok annyit, a mennyi kívántatik. És én, szemben azon képviselő úrral, a ki azt hiszi, hogy azon összeg a törvényhozás kebelé­ben le fog szállíttatni, bátor vagyok kifejezést adni annak, hogy ha átalában a törvényjavaslat elfogadtatik, a miről nagyon természetesen ma biztos nem lehetek, én a magam részéről, mint a ki a takarékosságot szem előtt kivánom tar­tani, nagyon meg leszek elégedve, ha azon költségvetési többlet a ház kebelében nem fog emeltetni, mert hogy leszállíttatni nem fog, arról én ugyan minden ily természetű törvényjavaslat tárgyalása idejéből merített meggyőződésem sze­rint biztos vagyok. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) Egy képviselő ur azt is mondta, hogy ilyen törvényjavaslatok által, mint ez, a törvényhozás azfexecutiva színvonalára sülyesztetik. Engedelmet kérek, ezt nem értem. Ha tiz megye egyesítése proponáltatik, ez törvényhozási teendő; ha egy, ez az executiva teendője? Én azt hiszem, hogy törvényhozási teendő az egyik ugy, mint a másik; tarthatja az egyiket vagy a másikat helyesnek vagy helytelennek valaki, de természetére nézve mindkettő minden irányban teljesen egyforma. A legnagyobb része azoknak, a mik itt némely részről elmondattak, olyan, a mi részint a közigazgatási bizottság előtt most levő törvény­javaslat tárgyalása idejére, részint még annál is távolabb levő időre tartozik; s épen azért, a helyett, hogy a t. ház türelmét azoknak ezáfol­gatásával most igénybe venni akarnám, igyek­szem röviden összeállítva kifejteni nézetemet annyiban, mennyiben e speciális kérdésre tarto­zik. (Halljuk!) Megjegyzem pedig mindenekelőtt, hogy nagyon téves azon állítás, melyet hasonlag hallottam, hogy épen oly kicsi törvényhatósá­goknak, minő Torna, van külön főispánjuk, hogy épen oly kevés népességű és terjedelmű törvény­hátóságok nem érintetnek, mig Tornamegye igen. Erre nem szükség semmi mély búvárko­dást ajánlanom az illető képviselő urnák, meri: azt hiszem, minden ember tudja, nem mától fogva, de évtizedek óta, hogy ne beszéljek év­ezredről, a mit ma szintén hallottam említeni, hogy Tornamegye terület- és népességre nézve az ország legkisebb megyéje, hogy egyetlenegy sincs, a mely oly kicsi volna, mint Torna. De t. ház, rátérek specialiter a tárgyra és itt mindenekelőtt megjegyzem, hogy a takaré­kossági szempont fontos ugyan előttem s mint ki fogom fejteni, itt tökéletesen indokolt az eljárás apénz kérdése szempontjából, de nem ez az egyedüli szempont. És van — nem tagadom — az országnak törvényhatósága, a melynek, habár nagyobb és népesebb, habár — mint erre ismét visszatérek •—• az adó arányabeli közigazgatási költsége kedvezőbben áll is, mint Tornában, a

Next

/
Thumbnails
Contents