Képviselőházi napló, 1881. I. kötet • 1881. szeptember 26–deczember 31.
Ülésnapok - 1881-15
15. orsíágos ülés október 19. 1881. 171 kiadások közé Boroztattak és sokkal jobbnak tartom, ha nem ámítjuk magunkat a pénzügyeink állása iránt, habár nem rendes kiadás természetével birnak is, jobb ha benne maradnak a rendes kiadások közt, felsorolni ezen kiadásokat azonban az igazság érdekében szükségesnek láttam, (Helyeslés a jobboldalon) de nézetem az, inkább legyen kedvezőtlen az előirányzat mérlege, de feleljen meg a valóságnak, mintsem a zárszámadások mutassanak a költségvetéshez képest kedvezőtlen eredményt. (Helyeslés a jobboldalon.) Tízzel Összeköttetésben kötelességemnek tartom még tájékozni a házat aziránt, hogy az általam felsorolt javaslatokon kivül mily törvényhozási intézkedésekre vonatkozó előterjesztéseket szándékozik a ház elé terjeszteni a kormány és különösen a pénzügyminister, melyeknek nagyobb része itt már többször felhozatott s részben bizottságilag is tárgyaltatott. (Halljuk!) Ezek a következők: először az adókezelésről, továbbá a pénzügyi közigazgatási bíráskodásról szóló törvényjavaslatok. Mindkettőben igyekeztem lehetőleg megfelelni a méltányos kívánalmaknak, melyek az utóbbi országgyűlés folyamán beadott törvényjavaslat ellen felhozattak. Az illető szakbizottság és a t. ház lesznek bírálói annak, vájjon menynyiben van elég téve ezen kívánalmaknak. Továbbá a fegyver- és vadászati adóra vonatkozó törvényjavaslat, mely többször sürgeíteíett, valamint a jelzälog-kölesönök conversiójánál adandó bélyeg- és illetékkedvezményekre vonatkozó javaslat. (Helyeslés.) A pénzügyi administratiónak szerintem is nagy hiányaként jelentkezett az, hogy az erre vonatkozó szabályok annyira el vannak szórva, hogy sem a végrehajtó pénzügyi közegek, de még kevésbé azokban tájékozást a nagy közönség nem nyerhet. Hogy ezen panaszoknak eleje vétessék, intézkedést tettem, hogy ezen szabályok egy gyűjteményben összeállittassanak, ugy az egyenes adókra, valamint a bélyeg- és illetékekre vonatkozók teljes összeségökben. Remélem, hogy még ez évben elkészül ezen munkálat. (Elénk helyeslés.) Ez most anynyival szükségesebb, mert kívánatos, hogy a pénzügyi közigazgatási bíráskodás alkalmával össze legyenek szedve azon szabályok, melyek az eljárásnak alapját képezik. És végre t. ház, minthogy azon időben, melyben nekem jutott a feladat, hogy a pénzügyi tárczát viseljem, oly fontos teendők merültek fel, milyenek ennyi idő alatt különben ritkán fordulnak elő: szükségesnek láttam, hogy a ministeriumnak ezen időszakban folytatott működéséről szóló jelentést a ház elé terjeszazem, befoglalva abba azon részint administrativ, részint hitelműveleti intézkedéseket, melyek e három év alatt kereszíüivitettek. (Helyeslés.) Azt hiszem, helyes volt ezt elkészíttetni már csak azért is, hogy bármikor történjék is hivatkozás, ne kelljen szétszórva az országgyűlési irományok közt keresni, hanem bogy együtt találja őket mindenki. (Helyeslés.) S ezzel van szerencsém a t. háznak az államköltségvetésről szóló javaslatot benyújtani, mely az első füzet kivételével, a mely néhány nap múlva szintén kész lesz, ki van nyomatva. Méltóztassék a t. ház ennek szétosztatását elrendelni s magát a költségvetést a dolog természete szerint a pénzügyi bizottsághoz utasítani. (Élénk hosszan tartó helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Az 1882. évi állami költségvetés már ki lévén nyomatva, a képviselő urak közt szét fog osztatni. Hasonlóképen ki fog osztatni a m. kir. pénzügyministerium működésének története, az 1878/81 országgyűlés alatt. Az állami költségvetés előleges tárgyalás végett a pénzügyi bizottsághoz utasittatik. A mai ülésnek egyéb tárgya nincs. A holnapi ülésre nézve bátor vagyok indítványozni, hogy az alapok és alapítványok jogi természetének megvizsgálására kiküldendő 15 tagú bizottság, a közgazdasági 21 tagú bizottság, a közigazgatási 21 tagú bizottság és a Deák-siremíék bizottság 10 tagjának megválasztása tűzessék ki s ezen kivül a válaszfelirat aláírása. (Helyeslés.) A holnapi ülést 10 órára tűzöm ki. Most méltóztassanak Szily képviselő ur interpellátióját meghallgatni. Szily László: T. ház 1 Kétségtelenül a közgazdászat körében a lótenyésztés terén mutathatunk fel oly haladást, mely által más államok figyelmét is magunkra vonni képesek valánk ; e haladás legörvendetesebb bizonyítéka, hogy ma már nem csak kevesen tenyésztenek kiváló jó lovakat, de a jó faj tenyésztése már a nagy gazdaközönség igen tág körében is elterjedt. A lótenyésztés eme előhaladásában a kiváló érdem az állami méneseket illeti meg. Mert e ménesek páratlan szakértelmű kezelése által tenyésztett mének a nagy közönségrendelkezésére állván, a jó faj tenyésztése főleg ez álai nyerte el nagy kiterjedtségét. Az utolsó években azonban sajnos, de azon rendszer honosult meg, hogy az ezen ménesekben nevelt nem esak telivér, de a félvér mének is a nagy közönségtől nagyrészben elvonattak, hogy igen jutányos áruként nagyobb birtokosoknak adassanak ki. Nehogy tehát e szép eredmény a lótenyésztés terén visszaesés által veszélyeztessék: Figyelembe véve, hogy a nagybirtokos úgyis könnyebben szerezhet magának kellő szert; továbbá mert az államolyan áldozatokat, mint az állami ménesek is igényelnek, főleg a nagy közönség részére hoz; 22*
