Képviselőházi napló, 1881. I. kötet • 1881. szeptember 26–deczember 31.
Ülésnapok - 1881-13
13. országos ülés október 17. 1SSI. 139 Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház! (Halljuk!) A zárbeszédek tartása e szerint a holnapi napra halasztatván és mert azt gondolom, hogy azon t. képviselő urak, kiknek még zárbeszéd tartására joguk van, azon szokást fogják követni, hogy a többség előadója után beszélnek, — nem tudom jól fogom-e fel? (Ügy van! balfelöl) — és még idő lévén rendelkezésre : bocsássanak meg, na a ma mondottak közül egynémelyekre kívánok lehetőleg röviden refleetálni. (Halljuk!) Mindenekelőtt nyilvánítani kívánom azt — s ebben, azt hiszem, az egész ház egyetért velem, hogy valamint Fiúménak közjogi helyzetét illetőleg ragaszkodunk törvényeinkhez és az arra vonatkozó okmányokhoz: ugy a részletek elintézésének módja alatt senki sem értett egy törvényen kívüli módot, hanem értette azt a módot, a mely a törvényben meg van határozva. (Helyeslés.) Az iránt tehát, hogy a megoldás kezdeményezése mi módon szándékoltatik, senkinek kétsége nem lehet. (Helyeslés.) Ezt egyszerűen megjegyezve, Szilágyi Dezső t. képviselő urat kívánom megnyugtatni az iránt, hogy én legalább az ellenzéktől azon teendők megjelölését, melyek a kormányt illetik, soha nem kívántam. Épen az a különbség köztünk, hogy — igen jól emlékszem — midőn én az ellenzék padjain ültem, a t. képviselő ur pedig a kormány padjain, ők kívánták tőlem az ily részletes programra adását, — helytelenül, mint maga a képviselő ur most igen jól kifejtette, — én azonban soha nem kívántam és nem is kívánom ezt. (Halljuk!) Azonban tagadom, hogy a kormány nem felelne meg ebbeli hivatásának; tagadom, hogy a kormány nézete a fenforgó főbb tárgyak iránt ismeretes nem volna. A kormány a részletes programmot törvényjavaslatok alakjában fogja és kell, hogy a ház asztalára letegye. Egyes eszméket vagy együtt 20—25 nevezetes kérdést, a képviselő ur kifejezése szerint: határozott általánosságban, a kormánynak csakugyan nem lehet feladata vita tárgyává tenni. Nem lehet annál kevésbbé, mert a kormánynak kötelessége azon lenni, hogy az égető kérdések megoldathassanak; az ilyen általánosságban provokált viták pedig, melyeknek eredménye nem lehet, de a melyek fonalán ketekip- lehet vitatkozni, a munkát soha elo nem mozdítják, soha a kérdések megoldására nem, de a megoldás akadályozására vezetnek. (Helyeslés jobbfelöl.) Azonban a képviselő ur, midőn a trónbeszédet hasonlítgatja, azt mondja: igaz, hogy az angol trónbeszédben sincsenek meg ezek, de ott azon keveset vagy semmitmondó trónbeszédek háta mögött vannak a ministerek nyilatkozatai; itt azouban a ministerek nem nyilatkoznak. Én, t. ház, bátran hivatkozhatom mindenkire, a ki a törvényhozásnak tagja volt e's vissza emlékezni tud és akar, hogy van-e a szőnyegen levő fontos kérdések közt olyan, melyre nézve magában a ház kebelében is, természetes nem törvényjavaslati részletességgel, de legalább a Szilágyi képviselő ur által kívánt határozott általánosságban, sőt azon jóval túlmenőleg is, az elmúlt években nem nyilatkoztam volna én, vagy nem nyilatkozott volna a kormány más tagja. Más irt a különbség, t. ház, s ezt példával fogom igazolni. Angliában — meglehet, a hiba bennünk van •—• de Angliában a ministerek nyilatkozatait számba szokta venni az ellenzék nyilatkozatai tételénél. Nálunk ez nem történik. Sokkal könnyebb állítani, hogy a minister nem nyilatkozott, mint figyelemmel kisérni, hogy mint nyilatkozott. S hogy ez igy van, hivatkozom épen arra, hogy Szilágyi Dezső képviselő ur nagy szónoki tehetségének, bonczoló elméjének egész erejével találgatta, vájjon mit ért a trónbeszéd, vagy mit értek én a megyei háztartás költségeinek törvény által való szabályozása alatt. Ez történetesen oly kérdés, melyről nyilatkoztam a múlt évben tartott közigazgatási enquét-ben, melynek tárgyalásai nem csak a hírlapokban megjelentek, de külön füzetben is kiadattak s a t. ház tagjai közt szét is osztottak. Ha a t. képviselő ur csak egy kis figyelmet lett volna kegyes arra fordítani, hogy én e tárgyban nyilatkoztam, megkímélhette volna magát szándékaim találgatásától és mindattól, a mit azután azokhoz fűzött s fentarthatta volna nézetei elmondását akkorra, midőn az általam jelzett és megjegyzem, az enquéte részéről majdnem mindenki által helyeselt alapon készült törvényjavaslat a napirendre ki lesz tűzve s e kérdés valóban megoldhatóvá válik. De, t. ház! nem kívánok ép azon általam jelzett szempontnál fogva, mert a discussiót — a részletest, a behatót akkor szeretem, mikor valamely kérdés megoldhatóvá válik, nem kívánok, mondom, ma sem a pénzügyi helyzetről, sem a közigazgatási tervezetekről részletesebben szólani; egy pár megjegyzést azonban okvetlenül tennem kell. Mindenek előtt szabad legyen •"'gyet, megjegyeznem, a mely általánosságban szól és ez az: A t. képviselő ur apostrophálva azokat, kik e padokon ülnek, azt mondja, „hiszen ők nem is tudják, a kormány mit akar és előlegezik nekik a bizalmat." Én azt hiszem, t. ház, hogy egy 6 évig kormányon ülő kormánynyal szemben ez állítás csakugyan alaptalan. De, ha igaz, hogy nem Jehet tudni, a kormány mit akar s I hogy a ki bizalommal viseltetik iránta, ez a nél' kül, hogy tudná, miért bízik, előlegezi a bizalI mat: akkor azután tisztelem azon tárgyilagos felj fogást, a mely — mondom, ha áll, a miből a 18*
