Képviselőházi napló, 1881. I. kötet • 1881. szeptember 26–deczember 31.

Ülésnapok - 1881-13

132 13. országos ülés október 17. 1881. rendszabályok összefüggő s összhangban álló lánezolaíára gondolni. A trónbeszéd megígéri, bogy a hivatalnokok és tisztviselők képzettsége törvény utján fog szabályoztatm ? miért tartja szükségesnek ezen reformot a kormány? Semmi kétely, azért — és ebben mindnyájan egyet­értünk — hogy azon gépezetet, hogy egy képies kifejezéssel éljek, azon orgánumokat, a kikkel az állam nagy közigazgatási feladatai teljesíttet­nek, feladataikra alkalmasabbakká, képzetteb­bekké, szóval jobbakká tegye. Nincs dicséren­dőbb ezen törekvésnél, de ne feledjük el, hogy ezt, ha igazán és a lehető teljes mérvben el akar­juk érni: akkor a mai időben, midőn hosszas és költséges elméleti és gyakorlati előkészület kell hozzá, midőn az államszolgálat kenyérkeresetté vált és nincs oly hatalma a törvényhozásnak, melylyel ezen a tényen változtatni lehetne: ily viszonyok közt azon állást biztosítani is kell. S ott lesz a ministerelnök ur, hogy ha azt nem akarja, hogy a felállított qualificatio daczára, az alkalmas emberek közül ne a legkevésbbé alkal­masak és képesek kapják az állásokat — mert az államszolgálat többi ágai, melyek szintén qualificatiót kivannak meg, a jobb erőket el fog­ják vonni, mert azok biztosított élet-állásokat nyújtanak — akkor mondom, kénytelen lesz a ministerelnök ur a reformok terén egy lépéssel tovább menni és a sikernek ezen feltételét is megadni, hogy meg lehessen ítélni, hogy a képesí­tett hivatalnokokkal mennyire javítható Magyar­ország közigazgatása. A trónbeszédben ígéri továbbá, hogy a megyék háztartása törvény által fog szabályoztatni. T. ház, bármennyire gondolkoztam ennek ér­telme felcít,bármennyire kerestem az előadó urnák es a ministerelnök urr.akkorábbi beszédeiből, tisztáké pet nem alkothatok magamnakarrólareformról,mely ebben igérve van. Mert ha szószerinti értelemben ve­szem, akkor a megyék háztartásának törvény általi szabályozása alatt sokfélét lehet érteni. Lehet alatta érteni azt, hogy azon 4 millió átalányösszegnek, mely a belügyi költségvetésben előfordul és mely a mai megyék háztartását képezi, szét­osztása bizonyos törvényes elvek megállapítása után és azoknak megfelelőleg fog történni. Lehet továbbá ugy is érteni, hogy a törvény részletesen meg fogja határozni, mi az, mi önnön költségvetések alapján a közigazgatás különböző ágaiban a megyék teljesíteni kötelesek, pl. vici­nális utakra, közegészségügyre és egyebekre és azután ezen törvényben megállapított minimális teljesítésnek megfelelőleg minden vármegye el­készíti a maga költségvetését, azokat felküldi a ministeriumhoz és azok azután ezen törvényesen szabályzóit teendők alapján egy átalányban az országgyűlés által megállapittatnak; vagy lehet érteni alatta valami mást, mindennél sokkal jelen­tősebbet, t. i. a domestica, a megyei adó és megyei pénztár behozatalát. Én fejtegetésem alapjául, ebben a legátalánosabban elterjedt ér­telemben veszem és elismerem, hogy igy a reformok legnagyobb körét karolja fel, hogy egy jelentős kísérlet a jelen megyerendszer tovább fejlesztésére, — hisz a ministerelnök ur kétségkívül fel fog világosítani, ha hibát köve­tek el, midőn annak ezt az értelmet tulajdoní­tom. — Azt kérdem, t. ház, lehető-e ily érte­lemben a domestica behozatala a közigazgatás reformjára vonatkozó organicus összhangzó in­tézmények egész lánczolata nélkül, szóval a közigazgatás reformjának majdnem minden oldal­ról való felkarolása nélkül? Vizsgáljuk meg t. ház ! Mindenek előtt, hogy a domestica komolyan behozattassék, a megyék területi kikerekítése és kiigazítása elkerülhetlen szükség. Azt lehet elmulasztani a domestica be­hozatalánál, de annál gyorsabban végre kell hajtani, mihelyt annak következményei komolyan nyilvánulnak. Ha egyszer meg lesz testesítve az az elv, hogy a megyék teendőiket önnön adójukból kötelesek fedezni: kikerülhetetlenné válik, hogy a megye által végzendő közigazga­tási teendők körén belül elkülönittessenek a localis közigazgatási teendők az állami közigaz­gatási teendőktől; mert azt kívánni, hogy mind­két féle teendőt a megyék a maguk költségén vigyék, hogy azon költségek is, a mi tisztán és minden körülmények közt állami közigazgatási teendők, a melyek tehát természetszerűleg az egész állam terheit képezik, ne az állami pénz­tárból, hanem a megyei adókból fedeztessenek, ez nem csak igazságtalan, de némely megyékre elviselhetetlen volna, gyakorlatban nem volna más, mint az adóemelésnek egy nem eléggé elrejtett és a különböző megyékben felette egyenlőtlen neme. De itt sem lehetne megálla­podni; ha a teendők két nemének elkülönítése szabatosan megtörtént: mellőzhetetlen leend a kormány befolyásának és felügyeleti jogkörének szabályozása és pedig külön a teendők mindkét körére nézve, — mert felesleges bővebben fej­tegetnem, hogy a kormány befolyásnak szükség­kép másnak kell lenni azon teendőkre, melyek a helyi közigazgatáshoz tartoznak és másnak azokra nézve, melyeket a törvényhatóságok átruházott hatáskörben, de mint állami hatóságok teljesít­nek. E tekintetben tehát a felügyeleti jog egész rendszerét kell megállapítani. De ez mind nem elég, t. ház. Még akkor az lesz a kérdés és egy nagyon komoly, figyelmet érdemlő kérdés, vájjon a törvényhatóságoknak jelen szervezete nyujt-e elegendő biztosítékot, megadja-e a kellő formákat az ily, jelentőségében megnöve­kedett háztartás és hatáskör kellő kezelésére? A törvényhatósági élet súlypontja a budgetben

Next

/
Thumbnails
Contents